*Illusztráció (Fotó: archív)
Nem oldja meg a kérdést
Mint arról a Népújság korábban beszámolt, az RMDSZ képviselői törvénymódosító javaslatot nyújtottak be a parlamentbe, amellyel szinte megdupláznák a barnamedve kilövési kvótáját. A szenátus szerdán elfogadta az indítványt, ami most döntő házként a Képviselőház asztalára kerül. Szakembereket kérdeztünk: a kilövési kvóta növelése valóban megoldást jelent-e a medvekérdésre?
A jelenlegi medveállomány mintegy 10-12 ezer példány
Kolcsár Károly parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy a Képviselőházban sürgetni fogják a döntést, hiszen a tervezet rendkívül fontos változásokat hozna. Az országos megelőzési kvótában 859 egyedet jelöltek meg, emellett pedig az intervenciós kvóta is 110-re emelkedne. Ennek értelmében a Maros megyére meghatározott prevenciós kvóta 71 lenne, ami Kolcsár Károly szerint nem kevés, azonban tovább lehetne növelni, hiszen a vadak rengeteg kárt okoznak a térségben.
– Az országos prevenciós kvóta növelésének célja, hogy csökkentsük a medveállomány további gyarapodását. Románia medvepopulációja az elmúlt években túlszaporodott, mivel európai uniós direktíva alapján az egykori vezetés erősen korlátozta a medvék kilövését. Felmérések szerint a medveállomány jelenleg nagyjából 10–12 ezer példányt számlál, de szerintem ez akár 15 ezer körül is lehet. Az a mennyiség, ami nem okozna kárt, és békésen megférne az ember mellett, nagyjából hatezer példányt jelent. Ez volt az állományarány az 1990-es években egészen 2017-ig. A szaporulattal a háziállatokat és mezőgazdasági területeket érintő károk jelentősen megnövekedtek, ahogy a támadások is. A hivatalos adatok szerint az elmúlt húsz évben összesen 26 halálesetet regisztráltak, 274-en pedig megsérültek. 2023-ban összesen 7500 segélyhívás érkezett – kétszer annyi, mint az előző évben –, ahol medve jelenlétét jelezték lakott területen vagy ennek közelében – mondta.
Az ügyben megkerestük Pui Cristinát, a Maros megyei Környezetvédelmi Ügynökség megbízott főfelügyelőjét, aki elmondta, hogy a Maros megyei vadászterületeken 2025 tavaszán felmért medveállomány 1543 egyedet számlált, ami jelentősen meghaladja a szóban forgó vadak optimális, 250-es létszámát. Megtudtuk, hogy tavaly összesen 620 kárigényt nyújtottak be háziállatok, mezőgazdasági területek, illetve járművek károsítása miatt. A károk összértéke meghaladja a 4,4 millió lejt, ebből eddig nagyjából 3,3 millió lejt térítettek meg, a fennmaradó részek kifizetése pedig folyamatban van. Pui Cristina kiemelte, hogy idén eddig 16 kártérítési kérelmet nyújtottak be, amelyek összértéke 89 ezer lej – ezek kifizetésére további forrásokat kértek. A károk elsősorban háziállatokat, illetve mezőgazdasági területek érintettek, továbbá egy olyan esetben igényeltek kártérítést, ahol a medve emberre támadt. A Maros megyei Környezetvédelmi Ügynökség megbízott főfelügyelője elmondta, hogy a 242/2024-es törvény értelmében minden év május 15-ig, különböző felmérések alapján, miniszteri rendelettel határozzák meg a barnamedve-egyedszámok prevenciós szintjét, így a 2026-ban Maros megyére vonatkozó számok még nem ismertek. Pui Cristina kiemelte, hogy véleménye szerint a törvénytervezetben megjelölt országos kvóta nem oldja meg a problémát, hiszen a medvepopuláció továbbra is jóval az ideális létszám fölött lesz.
„Ne felejtsük el, hogy védett fajról beszélünk!”
Domokos Csaba biológus, a Milvus Csoport munkatársa lapunknak szakértőként kifejtette, hogy nincs egyenes összefüggés az egyedszámok csökkenése és a károk visszaesése között, hiszen rengeteg olyan példát tudunk Európa-szerte, ahol kevesebb egyedszámú medve is ugyanannyi kárt okozott, mint a korábban jelen lévő nagyobb létszámú állomány. Ez nagymértékben függ a medve viselkedésétől. Szerinte, a prevenciós kvóta növelése akkor csökkentené a károkat, ha a „problémás” egyedeket lőnék ki, a jogszabály-módosító javaslat azonban csak az általános keretet határozza meg. Hozzátette: a tervezet arra lehet jó, hogy a vadászok a medve „mellé álljanak”, ami fontos, mivel hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy védett fajról beszélünk. A biológus kiemelte, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a megelőzésre, például medvebiztos hulladéktárolók felszerelésével, hiszen a medvét kevésbé vonzza az a terület, ahol nem jut könnyen táplálékhoz.
Domokos Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy a tavasz beköszöntével egyre gyakrabban találkozhatunk medvékkel.
– Nálunk április környékén jönnek elő, azonban mivel ilyenkor van a párzási időszak is, az anyák gyakran lakott területhez közel húzódnak meg a bocsaikkal, mivel így próbálják megvédeni őket a hímektől. Ezért van az, hogy sokkal gyakrabban találkozhatunk velük akár település széli temetőkben vagy bokros területeken is. Ez nem feltétlen jelenti azt, hogy elszaporodtak a medvék, csak ilyenkor sokkal inkább láthatóvá válnak számunkra – mondta a szakértő.
A beavatkozási kvóta felfüggesztése jogerős bírósági határozattal
A héten a bukaresti szenátus egy másik RMDSZ-es törvénymódosítást is elfogadott, ami szintén a medvepopuláció szabályozására vonatkozik.
Kedden a bukaresti szenátus elfogadta Novák Levente RMDSZ-es szenátor azon törvénymódosítási kezdeményezését, amely szerint a medvék esetében alkalmazható beavatkozási kvóták felfüggesztése csak jogerős bírósági határozattal legyen lehetséges.
A Maros megyei szenátor a vadászati és vadállomány-védelmi törvény kiegészítésére irányuló módosító javaslatot terjesztett elő, amelyet a szenátus mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési bizottsága egyhangú döntéssel fogadott el. Ez az igazságszolgáltatáshoz való jog, valamint a közbiztonság és a környezet védelmének szükségessége közötti egyensúly megteremtését célozza. A módosítás egyértelműen kimondja, hogy a környezetvédelmi miniszter beavatkozási kvótákra vonatkozó rendeleteinek felfüggesztését elrendelő elsőfokú bírósági határozatok csak a jogerőre emelkedést követően lépnek hatályba, és nem azonnal, ahogyan az jelenleg a közigazgatási perek általános keretében történik. (GRL)
