2023. június 9., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Össztűz a katolikus iskola újraalapítása ellen

(Folytatás május 9-i, keddi lapszámunkból)

Az önkormányzatnak azt az igénylését, hogy az iskolahálózatban a katolikus iskola alegységgé váljon a Bolyai iskola keretében, a tanfelügyelőség többek között arra hivatkozva utasította vissza, hogy volt ugyan egy pozitív ARACIP-véleményezés, hogy a Bolyai használhassa a hozzá csatolt osztályokkal együtt azokat az ingatlanokat, ahol ezek az osztályok működnek, viszont ennek a pozitív véleményezésnek a folytatásaként szükséges minisztériumi rendelet decemberben még nem létezett. Ezért, arra hivatkozva, hogy mivel nem bizonyított, hogy a Bolyai ezeket az épületeket használhatja, miközben valójában használta, a tanfelügyelőség visszautasította a kedvező vélemény (aviz) megadását. Időközben a minisztérium kiállította az elmaradt rendeletet, amit már februárban közölt az érdekelt felekkel, miszerint az ingatlanhasználat kérdése mint probléma megszűnt, és megismételte a Bolyai kérését a tanfelügyelőség, illetve az önkormányzat irányában, hogy a katolikus osztályoknak a struktúrába alakítását valósítsák meg. Így került sor arra, hogy az önkormányzat újra kérte a tanfelügyelőségtől a beleegyező nyilatkozatot (aviz favorabil). A válasz számomra egyáltalán nem értelmezhető; a tanfelügyelőség véleménye szerint kimentünk a határidőből, ezért tagadja meg a beleegyezést. Csakhogy a határidőből nem mentünk ki, mert az iskolahálózat módosítását decemberben kellett kérni, amit az önkormányzat meg is tett. Hogy azután egy hiányzó dokumentum későbbi megszületése után visszatért az eredeti kéréséhez, nem azt jelenti, hogy új kérést fogalmazott meg, hanem azt, hogy a meglévő kéréséhez pótolta, ami hiányzott. Amikor ez a kérés megszületett, még benne volt a határidőben, ugyanis május 3-a volt a határidő, ameddig a tanfelügyelőségnek jeleznie kellett a minisztérium irányában, hogy van olyan önkormányzat a hatáskörében, amely nem fogadott el iskolahálózatot. Ezért érthetetlen, hogy a tanfelügyelőség miért tagadta meg másodszor is a beleegyezést. Pontosabban érthető abból a logikából, hogy semmihez sem járulnak hozzá, ami az iskola újraalakulásának a folyamatában segítséget jelentene, vagy pedig gesztusértéke van. Jelen esetben, ami történt, az nem is gesztus, mivel a tanügyi törvény és módszertan szerint a tanfelügyelőség dolga alapvetően az, hogy az oktatás folyamatát koordinálja. 

A katolikus iskola 2018-as tanévnyitója

Fotó: Karácsonyi Zsigmond (archív)

Az oktatási folyamat menedzselése szempontjából sokkal egyszerűbb a struktúrává való minősítése minden egyes olyan ingatlannak, amelyik a székháztól távol van, és ezt nem az önkormányzat, hanem a tanfelügyelőség kellett volna minél hamarabb felajánlja, mert az önkormányzat dolga a fenntartás, és a fenntartás szempontjából nincs akkora jelentősége, mint az oktatásszervezés szempontjából. Pontosan az az intézmény nem járul hozzá a helyi tanács javaslatához, amely ezt az átalakulást kellett volna javasolja. 

Ezért voltunk kénytelenek az április 27-i tanácsülésen az iskolahálózatot az alegység nélkül elfogadni, mert abban az esetben, ha hiányzik a tanfelügyelőségi beleegyezés, akkor eleve érvénytelen a tanácsi határozat, amit az önkormányzat nem fogadhat el. A tanácsülés végén kértem, hogy az önkormányzat végrehajtó részeként a polgármesteri hivatal tájékoztassa a minisztériumot a kialakult helyzetről, arról, hogy nem tartjuk indokoltnak, hogy nem kaptuk meg a tanfelügyelőség beleegyezését, azért, hogy tudja a minisztérium, a tanácsi határozat nem azt jelenti, hogy egyetértünk a tanfelügyelőséggel, hanem azt, hogy a beleegyezése nélkül kénytelenek voltunk az iskolahálózatról szóló határozatot ebben a formában elfogadni. A másik kérés az volt a tanácsülés végén, hogy a jogi osztály és az iskolákért felelős igazgatóság vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy lehet-e bármilyen jogi úton számon kérni a tanfelügyelőségen, hogy önkényesen megtagadta a kedvező véleményezést. Hogy mit tesz ennek érdekében az önkormányzat, az ő hatáskörébe tartozik, én tanácsosként 30 napon belül kell erről írásos választ kapjak.

– Ebben a helyzetben hogyan lesz tovább, csak nem mondhatják azt, hogy menjen mindenki a szeme világába?

– Ha nem történik semmi változás, a következő tanév nem lesz rosszabb, mint a mostani. A kedvező véleményezés megtagadása nem visszalépés, csak nem történt előrelépés. Az egész iskolaválasztásos törvényben az a legfontosabb, hogy a gyermek szabad iskolaválasztási joga ne sérüljön. Pont ezt a szabad iskolaválasztási lehetőséget csorbítja az a hozzáállás, amely nem teszi lehetővé, hogy egy hagyománnyal rendelkező, a kommunista rendszer által felszámolt, de újraindult önálló katolikus iskolát is választhassanak a diákok. Akik a katolikus iskola újraalakulása elleni érveket megfogalmazzák, akár a peres eljárások során, akár a közbeszédben, azt állítják, hogy biztosítva van minden gyermek joga, hogy magyar nyelven tanuljon. 

Ezzel a hozzáállással azt is mondhatnánk, hogy Marosvásárhely minden iskolájának vegyük el a jogi személyiségét, hozzunk létre egy nagy, megyeközpontú nemzeti kollégiumot, és minden tanintézmény tartozzon oda, töröljük el a sajátosságukat, ne legyen se elméleti, se szakképző, se tehetséggondozó iskola, de minden diáknak legyen joga iskolába járni. Nem lehet ezt a kérdést így megközelíteni. A katolikus iskola létrehozása közösségi igény. És ezt a közösségi igényt fel kellene mérni, ha szubszidiaritásról beszélünk, arról, hogy ne minisztériumi, hanem helyi szintű döntések legyenek. Ha ezt tényleg komolyan veszi az a fél, aki emlegeti, azt jelenti, hogy a közösségi igénynek, a szubszidiaritásnak megfelelően kell alakítani az oktatási intézmények rendszerét minden egyes településen. Ha egy bizonyos típusú oktatásra van közösségi igény, akkor azt előnyben kell részesíteni, ahhoz infrastruktúrát, felszereltséget kell rendelni, a tanároknak képzést biztosítani, hogy a diák az általa választott iskolában és szakon tanulhasson. A közösségi igénynek az ilyen szintű figyelmen kívül hagyása, ami itt Marosvásárhelyen történik, nagyon jól igazolja, hogy akik a szubszidiaritást, a helyi szinten történő alapítást emlegetik, azok a törvény betűjének a kijátszásával abszolút farizeusi módon viselkednek – osztotta meg véleményét dr. Tamási Zsolt József. 

***

A tanfelügyelőségnek az intézmény honlapján közölt 2023. április 21-i 17-es számú határozata 11. cikkelye fogalmazza meg az iskolákért felelős igazgatóság és a Bolyai Farkas Elméleti Líceum azon kérésére adott elutasító választ, hogy adja beleegyezését egy jogi személyiség nélküli önálló alegység (struktúra) létrehozásába a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum keretében. Az elutasítást azzal indokolták, hogy átlépték a határidőt, mivel a marosvásárhelyi tanács nem fogadta el az iskolahálózatra vonatkozó határozatot, amit a törvényes előírások értelmében a tanügyminisztériumnak kell jóváhagynia. Az elutasító válasszal a tanfelügyelőség vezetőtanácsának hét tagja értett egyet, és hárman ellenezték – olvasható a dr. Sabin-Gavril Paşcan főtanfelügyelő, az intézmény titkára és jogtanácsosa által aláírt határozatban.

Oklevél 

      Fotó: Bodolai Gyöngyi

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató