2020. február 24., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Szép megemlékezés volt, főhajtás a lelkes presbiter, sokunk Feri bácsija születésnapja 100. évfordulóján.


Nem könnyű feladat és vállalkozás röviden írni egy olyan emlékező-emlékeztető eseményről, illetve olyan emberről, aki nemes és szép hivatásra indíttatott és indult a Maros-Mezőség egy kis falujából, aki egy 11 gyermekes földműves család ötödik szülötte volt, aki a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tanítóképzőjében és a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetemen végzett, 1913. június 29-én született és 91. évesen távozott közülünk. Néhai Kövesdi Kiss Ferenc tanár úrról van szó.

És mégis megpróbálom az írott sajtó révén eljuttatni Erdély minél több sarkába. Talán nem csak egy szép megemlékezés mozzanatait és néhány öreg szívében élő találkozás emlékeit elevenítem fel. Tartozom ezzel nem csak hálából szólni, de köszönettel a marosvásárhelyi vártemplomi református eklézsia mai elöljáróinak, a Kolozsvári Református Egyházkerület besegítő tisztségviselőinek, akik szolgatársak és missziói zarándoklatokon útitársak voltak, akik segítettek eljuttatni hosszú évek során nem csak a biztató szót, de sokszor élelmet vagy ruházatot a rászorulóknak. Támogatták egy-egy ifjúsági csoport Magyarországra utazását, ahol az ottani vendéglátóik segítségével felkészítették a mezőségi ifjakat szülőfalvaik, templomaik megmentésére a pusztulástól.

Szép megemlékezés volt, főhajtás a lelkes presbiter, sokunk Feri bácsija születésnapja 100. évfordulóján. Tartalmas előadások hangzottak el, filmet vetítettek útjairól és biztató szavairól. Személyiségéhez méltó márványtáblát avattak fel a vártemplom falán, mely emlékét őrzi az utókor számára.

Minderre június 16-án került sor, de azóta is beszédtéma, és gondolom az is marad még, hiszen nem mindennapi életútról van szó.

Mint értesültünk, ugyanazon a napon emlékeztek Kövesdi Kiss Ferencre Budapesten a kőbányai templomkertben felállított kopjafánál volt támogatói és azon egyházi fórumok vezetői, akik annak idején 90. születésnapján örökös presbiteri címmel és Makkai Sándor-díjjal tüntették ki.

Őrizzük meg szép emlékét.

Kovács Zoltán, Marosvásárhely