Romániának bőven van lehetősége nyerni belőle
2025-07-15 15:00:00
- Nagy-Bodó Szilárd
Gazdasági fellendülést hoz a hadiipar
Ha békét akarsz, készülj a háborúra, tartja egy ismert latin mondás, és nagyon úgy fest, hogy Európa több mint három évvel az orosz-ukrán háború kirobbanása, illetve közel két évvel a közel-keleti feszültségek (a Hamász betörése Izraelbe) után ráébredt, hogy szüksége van önálló védelemre, különösen annak fényében, hogy az Egyesült Államok élére visszakerült Donald Trump – kis túlzással élve – naponta változtatja meg a véleményét, mindezt úgy, hogy az USA – mint a legnagyobb gazdaság – a NATO legnagyobb befizetője. De hogyan is érintheti a hadigazdaság az életszínvonalat és Európa gazdasági helyzetét?
Dr. Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese lapunk kérdésére elmondta, hogy a hadigazdaság mindig fellendülést hoz, ha vannak szabad gyártókapacitások, ha van szabad munkaerő; ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor a fegyverkezési verseny negatív hatást gyakorolhat a gazdaságra, ugyanis inflációt gerjeszthet, és nem segíti elő a gazdasági növekedést.
Európában jelen állás szerint rendelkezésre áll mind a munkaerő-, mind a gyártókapacitás. Sokat lehetett hallani arról az elmúlt időszakban, hogy az európai ipar hanyatlóban van, elég csak például az autóiparra gondolni. Ha ezt a hanyatlóban levő tradicionális ipart felváltja vagy részben kompenzálja a hadiipar, akkor azokat a kapacitásokat elég könnyen át lehet állítani hadifelszerelések gyártására, ahogyan azt a személyt, aki elveszítené a munkahelyét a hanyatló tradicionális ipar miatt, be lehet állítani fegyver- és hadigépezetek gyártására, fogalmazott a közgazdász, aki azt is hozzátette, hogy meglátása szerint Európában ha nem is fellendüléssel, de mindenképpen pozitív gazdasági következménnyel járhat a felfegyverkezés.
Mindez Romániára is pozitív hatással lehet, hiszen az ország nagyon jó geopolitikai helyzetben van, a világ szemét sok okból is Romániára veti. A szomszédban zajlik az orosz–ukrán háború, a fekete-tengeri bázis pedig rendkívül fontos, illetve az ország gazdaságában vannak tartalékok, tehát megvan az esély, hogy Románia újból növekedési pályára álljon, mondta dr. Rácz Béla Gergely, aki reményét fejezte ki, hogy ez a pálya tartós lesz. A közgazdász szerint Románia a felfegyverkezésből nem fog veszíteni, sőt bőven tud nyerni is, ha jól csinálja.
Felmerül a kérdés, hogy a hadigazdaság mennyire tudja ellensúlyozni a Bolojan-kabinet deficitcsökkentő intézkedéseit? Fontos látni, hogy a két téma két időtávot jelent, hiszen azok a gazdasági intézkedések, amelyeket a kormányzat hozott, a következő hetekben, hónapokban éreztetni fogják a hatásukat, illetve lehet számítani rá, hogy még lesznek bőven egyéb rendelkezések is, mondta a dékánhelyettes, aki kiemelte: ezen intézkedések célja, hogy nagyon rövid távon csökkentsék a hiányt, és fokozatosan visszaállítsák Romániának a belső és külső gazdasági egyensúlyát, mindezt olyan formában, hogy azonnal hatásos legyen, ilyen rész például a héa emelése. Ezzel szemben, ami Európa felfegyverkezését illeti, annak a pozitív gazdasági hatásai egy kicsit hosszabb távon fognak érződni. Hozzátette, az első lépés az, hogy Romániában javuljon a költségvetés helyzete, és közben Európa is erősödni tudjon. Németországnak az alkotmányában van egy adóssághatár, amit most gyakorlatilag zárójelbe tettek, tehát a német gazdaság túl tud költekezni, hogyha a hadiiparra költi a pénzt, ez pedig gazdasági fellendülést hozhat.
Ha a külső piacokon van kereslet, akkor az a belső egyensúlyt is helyreállítja, ennek pedig közép- és hosszú távon láthatjuk a pozitív hatását, mondta a közgazdász, aki azt sem rejtette véka alá, hogy rövid távon nem lehet túl sok pozitív hatásra számítani. Rövid távon az átlagos állampolgárok a költségvetés egyensúlytalansága miatt hozott intézkedések következtében azt fogják érezni, hogy kevesebb pénzük van, kevesebbet tudnak költeni, hogy rosszabbul élnek. Dr. Rácz Béla Gergely szerint sajnos ez elkerülhetetlen, viszont ha egyszer megszületik az egyensúly, vagy Románia elindul annak az irányába, és új iparágak jelennek meg sokkal nagyobb súllyal, akkor az gazdasági növekedést eredményez. A jövő gazdasági értelemben egyáltalán nem borús, viszont rövid távon túl sok jó hírt nem lehet mondani. A dékánhelyettes szerint az idei év a héaemelés, valamint bizonyos szociális juttatásoknak a korlátozása miatt nehéz lesz, a vállalatok is problémás időkkel néznek szembe, és minden bizonnyal a következő év is emberpróbáló lesz. Az a reálbér-növekedés, amit az elmúlt 5-6 évben nagyon sokan tapasztaltak, most nem lesz érzékelhető, sőt elképzelhető, hogy idén is és jövőre is kis mértékű reálbércsökkenéssel kell számolni. Vagyis a következő másfél év gazdasági értelemben tartogat kihívásokat, de középtávon – vagyis a következő másfél év után következő periódusban – elképzelhető, hogy ismét lesz reálbér-növekedés, illetve a választások előtt a kormányzat általában elkezd költekezni, mutatott rá a közgazdász, aki szerint nem kerül vissza az ország abba a helyzetbe, ahonnan most próbál kilábalni.
Dr. Rácz Béla Gergely szerint a politikusok levontak két nagyon fontos következtetést: egyrészt, hogy a felelőtlen költekezésnek túl nagy a böjtje, vagyis olyan ebédet főztek, aminek nagyobb a böjtje, mint maga az ebéd. Másrészt pedig, hogy olyan – metaforikus – ebédet adtak, amitől az emberek nem laktak jól, vagy legalábbis nem hálálták meg, ezt láttuk a választási eredményeken. A túlköltekezés ellenére a kormányzó pártok történelmük leggyengébb eredményét érték el, úgyhogy le kell vonniuk a tanulságot, hogy felelősségteljesen kell gazdálkodni, nyomatékosította a közgazdász, aki szerint, ha ez megtörténik, a következő másfél év ugyan nehezebb lesz, de ez megalapozza a stabilabb és kiszámíthatóbb gazdasági növekedést, amire szükség van.
