Molnár Anna nem felejti el, hogy Marosvásárhelyről indult a sportkarrierje

A koronavírus-járvány hazahozta Molnár Annát Marosvásárhelyre. A 2019-ben korcsoportos osztrák gyorskorcsolyabajnok (tavaly 3000 és 5000 méteren nyert, az ifjúsági Világkupán pedig hetedik lett 3000 méteren) szülővárosában töltötte a karantént, itt is készült fel az új idényre. A többszörös román bajnok, aki Gáll Károly edző keze alatt formálódott (akárcsak Antal Emese, Máthé Tibor, Cseh Edmond, Jakab Andrea vagy Daniela Oltean), immár három éve az ausztriai Innsbruckban sportol, nemrégiben a marosvásárhelyiek.ro honlapnak nyilatkozott. Ebből teszünk közzé az alábbiakban.

„Az elején olyan karácsonyi hangulat volt itthon lenni, hiszen huzamosabb időn át együtt lehetett a család. Boldog voltam, és élveztem a helyzetet, viszont hiányoztak a barátok, az ismerősök, akikkel interneten tartottam a kapcsolatot – mondta el a 19 éves gyorskorcsolyázó. – Szinte napi rendszerességgel tartottam a kapcsolatot az ottaniakkal. Ausztriából, az edzőmtől rendszeresen megkaptam az edzésprogramot, emellett eljártam szaladni, kerékpároztam szobabiciklin, tornáztam és erőgyakorlatokat végeztem. Hiányzott az osztrák csapat, az edzők, az edzőterem, az edzőtáborok, kezdett unalmassá válni az itthonlét. Azonban lelkileg jól bírtam, bármennyire is unalmasnak tűnt, kipihentnek is éreztem magam” – mondta Molnár Anna, aki a budapesti Kovács Pál Baptista Gimnázium magántanulója (itt tanult többek között Berki Krisztián olimpiai bajnok tornász, Kucsera Gábor világbajnok kajakozó, Tomori Zsuzsanna és Szucsánszki Zita válogatott kézilabdázó, Juhász Roland és Torghelle Sándor válogatott labdarúgó is), és 2021-ben készül érettségizni. 

Az elmúlt idényt felemásnak nevezte. „Jó és rossz is volt egyben. Az első versenyen a legjobb időt futottam, nagy volt bennem a bizonyítási vágy, de Lyme-kór miatt ideig-óráig abba kellett hagynom a korcsolyázást. Sajnos, éppen a korosztályos világbajnokság előtt történt, de szerencsére azóta már kigyógyultam a betegségből, egészséges vagyok, ez a legfontosabb. Már csak a jég hiányzik!” – mondta. Hozzátette: azért távozott, mert Romániában nem igazán lett volna lehetősége a nagypályás gyorskorcsolyázásra. „Nálunk nincs 400 méteres jégpálya, viszont Ausztriában, Hollandiában, Norvégiában sok az ilyen jellegű hosszú pálya, így több időt tudok jégen tölteni, és ez szakmailag is nagy előrelépés számomra. Az időeredményeim hatalmasat javultak az elmúlt három év alatt, de úgy érzem, még tudok fejlődni” – vélekedett. Molnár Anna elképzelhetőnek nevezte, hogy már a 2022-es pekingi olimpiára kijusson, de reálisabbnak tartja, hogy a 2026-os ötkarikás játékokon versenyezzen.  

Gáll Károly egyik legtehetségesebb tanítványának nevezte korábbi sportolóját. „Molnár Anna képzésére nagyon sok időt és energiát fordítottam. Abban, hogy erre a szintre eljutott, nagyon nagy szerepük volt a szüleinek, akik lehetővé tették, hogy eljussunk nagy nemzetközi versenyekre, edzőtáborokba. Az, hogy most Ausztriában van leigazolva, és osztrák színeket képvisel, büszkeséggel tölt el, hiszen egy másik, Ausztriában élő volt tanítványom, Antal Emese nyomdokain halad. Évente felkeresem Annát Innsbruckban, amikor meglátogatom Emesét, tehát tartjuk a kapcsolatot, és nagyon ragaszkodom hozzá. A koronavírus-járvány idején fel-felmentünk a Somostetőre, ahol Anna szaladott, én pedig figyelemmel és érdeklődéssel követtem az itthoni felkészülését. Annak is örvendek, hogy tanítványaim nem feledkeztek meg rólam akkor sem, amikor élsportolók lettek. Sokukat felkerestem már az évek során, de még most is hívnak Svédországba (Cseh Edmond), Kanadába (Máthé Tibor) vagy Ausztriába (Antal Emese). 2017. február 13-ától nyugdíjaztak, és bevallom, hiányoznak az edzések, viszont már eltelt az idő. Egészséget kívánok mindenkinek!” – mondta Gáll Károly, a Maros SK egykori szakvezetője, aki 41 évig tevékenykedett edzőként a megyeközpontban.