2021. szeptember 26., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter kedden kijelentette, hogy nagyon derűlátó, és amellett foglalt állást, hogy a szeptember 13-án kezdődő új tanévben jelenléti oktatás legyen minden diák számára, ne pedig járványügyi forgatókönyvek szerint történjen a tanítás. Szavait nyomatékosítandó, azt is hozzátette, hogy az egyetemek rektorai is a jelenléti oktatás mellett kardoskodnak. Szerdán már árnyalta nyilatkozatát, mondván, hogy az új tanévben továbbra is online oktatásban részesülnek azok a diákok, akiknek orvosi igazolásuk van arról, hogy ellenjavallt a személyes jelenlétük az iskolában, és hogy számításba kell venni azt a nem kívánt lehetőséget is, hogy a tanítás a fertőzési arányok szerinti forgatókönyvek alapján zajlik majd. Az ezekre vonatkozó szabályok tehát érvényben maradnak, hogy adott esetben alkalmazhatók legyenek. 

A miniszter mellett az államfő is optimista, aki szerint a nem hagyományos tanítás csupán rövid időszakokra vezethető be, és szeretné hinni, hogy a járvány vége felé tartunk.

Ki nem szeretné hinni, hogy kilábalunk a mindennapi életünket feje tetejére állító világjárványból? Ennél azonban több kellene: bizonyosság. 

Eddig csak az a bizonyosság, hogy öt héttel a tanévkezdés előtt az illetékesek még nem tudják, hogyan kezdődik a tanév, ami a diákokban, szülőkben és pedagógusokban is bizonytalanságot kelt. Nem lehet tudni, hogy milyen típusú koronavírusteszteket fognak egységesen alkalmazni a diákok és tanárok szűrésére, hiszen erről még nem jutott egyezségre az oktatási és egészségügyi minisztérium. Ezt persze az ellenzék is a kormány szemére vetette, arra hivatkozva, hogy ugyan a 12 évesnél idősebb diákok beolthatók, a kisebbeket viszont tesztelni kell, csakúgy, mint a pedagógusokat (jó részük még mindig nem oltatta be magát), hiszen „a tesztelés az egyetlen mód a fertőzésgócok kialakulásának megelőzésére az iskolákban”. Ha sürgősen nem jutnak egyezségre az illetékesek, nehéz lesz időben beszerezni a teszteket. Arról sincs bővebb információ, hogy a kisiskolásokat (vagy akár az egyetemistákat, egészségügyi személyzetet) milyen gyakorisággal szűrik. Ha már ugyanis nem tehetik kötelezővé az oltást, a fertőzésgócok kialakulását a gyakori teszteléssel meg lehet előzni, lásd erre jó példaként Nagy-Britanniát. A ki mit fizet? kérdésre sincs még válasz, ahogy arra sem, hogy logisztikával, tankönyvekkel hogyan készülnek az új tanévkezdésre. Lehet, majd szeptember 13-án megtudjuk mindezekre a választ…