2020. február 24., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Annyira sürgős lett a pártok többségének egy következő törvényhozási ciklusra szóló hatalom megszerzése, hogy az új esztendő első napjainak közbeszédét szinte teljesen az előre hozott választások sajátítják ki. A politikusok látóköre nem terjed túl az új felméréseken, amelyek szerint ha most rendeznék a szavazatvadászatot, akkor alaposan átrendeződnének az erőviszonyok. A választói oldalról viszont az látszik egyre jobban, hogy nem sokat oszt vagy szoroz, ki áll éppen a kormányrúdnál, mert a munkastílust illetően itt egypártrendszer maradt.

Legalábbis a gazdasági színtéren. Például a szocdem kabinet rengeteget kapott a fejére a sürgősségi rendeletekkel való kormányzás miatt, erre a liberális utódok naná hogy ugyanazon az úton módosítják az elődök hírhedt adócsomagját. Senkit ne zavarjon, hogy megboldogult ellenzéki korukban még azt mondták, úgy törlik el az egészet, ahogy van, elvégre balkáni tájakon egy politikus akkor kezd gyanús lenni, ha azt csinálja, amit ígér. Dehogy, csak foltozgatták, hogy az idei költségvetés szempontjából még jó legyen. Egyes illetékeket eltöröltek a csomagból, másokról szó sem esett, részletekbe nem nagyon bocsátkoztak, így arról sem sokat tudni, milyen számítások állnak a háttérben.

És ha már szó esett róla, az idei költségvetési törvényt is felelősségvállalással nyomták le a parlament torkán, ami a korrekt vita elkerülésének tekintetében ugyanolyan aljas eljárás, mint amivel ők korábban a törvényhozási többségüket sokszor a viták elfojtására felhasználó szocdem elődöket vádolták. Látszólag jobbak csak annyiban, hogy az idén nem az év felére készült el a költségvetés, de ez még önmagában nem sokat jelent. Jót meg egyáltalán, ha ugyanolyan komolyan számoltak, mint amilyen komoly ábrázattal ígértek például az oktatásnak a végül kiszabott keretnél sokkal több pénzt.

Ezekben a kérdésekben eddig nincs érdemi különbség a két legutóbbi kormány között. A mögöttük álló pártok is csak a megszerezhető parlamenti székek számára képesek koncentrálni, és szinte szót sem ejtenek arról, hogy milyen magasröptű tervek megvalósítására készülnek egy új mandátum során. Kampányígéretben nem gyenge a mezőny, de koherens kormányprogramot még leírva sem igen láttunk a megboldogult évtizedben sem, nemhogy végrehajtva egy mandátumra terjedően. Csak majd nehogy a hatalmi licit főnyereménye válságmenedzselős mandátum legyen, mert azon a legnagyobbat nem a nagyfiúk fognak bukni, hanem mi, a számláikat álló adófizetők.