2023. január 28., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Családias hangulatú szakmai fórum

A hétvégén ismét benépesült Mikháza, ezúttal viszont nem régészek, a rómaiak hagyatékának őrző vagy a színművészet szerelmesei lepték el a felső-nyárádmenti települést, hanem a magyar népi kultúra iránt érdeklődők.


Fotó: Gligor Róbert László



Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) és a budapesti Hagyományok Háza (HH) által szervezett mikházi szabadegyetem egy családias hangulatú szakmai fórum, ahol az etnográfiával és hagyományőrzéssel foglalkozó szakma elméleti és gyakorlati szakemberei a mindennapi munka során tapasztalt kérdéseket, problémákat közösen vitatják meg. Célja a szakmai találkozások megteremtése – áll az esemény beharangozójában.

Az idei szabadegyetem a plenáris előadások mellett nyolc panel révén szekcióülésekkel, interaktív műhelyfoglalkozásokkal, gyakorlati bemutatókkal és szórakoztató programokkal várta az érdeklődőket, különböző, a hagyományápoláshoz köthető tematikákban. A Csűrszínházban zajló plenáris előadások pénteken az erdélyi élő népművészet helyzetéről és a Kárpát-medencei hagyományápolásról szóltak, szombaton az Emberi Erőforrások Támogatáskezelő, a Nemzeti Kulturális Alap, a Csoóri Sándor Alap, a Nemzeti Művelődési Intézet és a Magyar Kultúráért Alapítvány képviselői tartottak interaktív beszélgetést. A kézművespanel keretében a kézművesoktatás lehetőségeiről, kézművesiskolákról, szakkörökről, tárgyalkotó népművészeti együttműködésekről esett szó, de a Mesterségek Ünnepéről is lehetett érdekességeket hallani. A gyűjtés/múzeum/kiállítás panel magán- és intézményes gyűjtésekről, gyűjtőkről, múzeumokról, gyűjteményekről és a szentendrei szabadtéri néprajzi múzeum erdélyi tájegységéről hozott új tudnivalókat, ezenkívül a múzeumok gyűjteményeinek ismertetését szolgáló új, digitális eszközök és lehetőségek is szóba kerültek. A népzenepanel hallgatói zeneiskolákról, zeneoktatásról, nótafákról és adatközlőkről, a népdal és néptác hagyományozódásáról, színpadi jelenlétéről tájékozódhattak, míg a néptáncpanel szakemberei a néptáncoktatásról, táncházakról és a néptánc színházi megjelenítéséről beszélgettek. Lehetett újdonságokat hallgatni a pályázatokról, a fényképezésről, filmezésről, és különösen érdekes előadások folytak a népmesemondás fortélyairól, élőszavas mesemondásról, gyakorlati bemutatóval is egybekötve. Nagy figyelmet kaptak a gyermekek is, rájuk külön panelt szántak: a jeles napok, dramatikus népszokások, népi gyermekjátékok megjelenítéséről beszélgettek, de volt mesés, játékos foglalkozás, gyakorlati bemutató is, és külön sátrat állítottak fel a gyermekeknek szánt kézműves-foglalkozásokhoz, ahol fajátékokat készíthettek, nemezelhettek, interaktív hangszerkészítő foglalkozások folytak, valamint népi gyermekjátékokra is várták az apróságokat. A Maros Művészegyüttes péntek estére az erdélyi néptáncok gyöngyszemeiből válogatott egy folklórműsorra-valót, szombat este a Heveder zenekar és Márdiosz Ágnes koncertjére várták az érdeklődőket a nézőtérre, de volt folkkocsmakvíz, mesekocsma is, esténként pedig énekoktatás Nyitrai Mariannával, valamint táncház.


Nyolc helyszínen és témakörben zajlottak előadások, szekcióülések, a jó példák gyakorlati átadását célozták meg a szakemberek



Itt a helye a szabadegyetemnek

A budapesti Hagyományok Háza 2019-ben a hagyományteremtés szándékával indította el a mikházi szabadegyetemet: a kiváló helyszín, az adottságok, a falu kisugárzása, egyházi, művelődési, oktatási múltja már arra „ítélte” Mikházát, hogy itt legyen a szabadegyetem – mondta el lapunknak a HH volt főigazgatója és az EHH jelenlegi elnöke. Kelemen László nagyon fontosnak tartja a szabadegyetem megteremtését és évenkénti megszervezését, és nemcsak azért, mert az egész Kárpát-medencében kialakult a HH hálózata, hanem azért is, mert egy évben legalább egyszer meg kell mutatniuk, hogy mit csinálnak jól, tehát ez a szabadegyetem a jó gyakorlatokról szól; kiderül, hogy mit végeznek jól a füleki, a sepsiszentgyörgyi, a zentai, abudapesti szakmabeli társak.

Az idei rendezvényre is nagyon sok, száznál is több szakember érkezett, és nagyon tanulságos előadásokat lehetett hallgatni. Az elnök reméli, hogy mindenki visz haza a tarsolyában valamit, amit majd ki is próbál, és ezáltal előreléphetnek a hagyományátadás módszereivel is. A legtöbb bejelentkező meg is érkezett Mikházára, de a másfél napos eső egy kisé visszatartotta a marosvásárhelyi nagyközönséget attól, hogy kilátogasson a rendezvényre, viszont nem befolyásolta a szakemberek munkáját. Ugyanakkor Kelemen László abban is bízik, hogy még nagyon sokáig lesz ennek a szabadegyetemnek folytatása, Mikházához is ragaszkodnak, és nemcsak az előbbi adottságok miatt, hanem azért is, mert ez minden erdélyi számára elérhető központi helyen fekszik.

Új kezekbe kerülhet a helyszín (?)

Kelemen László 2018-ban Mikházán tartózkodott, ekkor beszélgettek Szélyes Ferenccel, hogy a HH itt is elkezdhetne egy programot, s mivel az akkori főigazgatónak nagyon tetszett a környezet, megszületett az ötlet, hogy útjára kellene indítani egy szabadegyetemet. A következő évben meg is szervezték az elsőt, idén már a harmadikat az EHHA-val közösen – idézte fel a kezdeteket a Csűrszínházi Egyesület elnöke. Ez a rendezvény már bevonult a köztudatba, és viszi a falu hírét, öregbíti a Csűrszínház nevét. „Már van folytonossága, és remélhetőleg gyökeret is ereszt itt. Nagy reményeket fűzünk hozzá, hogy ez az együttműködés megmarad, és szeretnénk bővíteni is, partneri kapcsolatot kötni” – mondta el lapunknak Szélyes Ferenc. Örülne, ha az EHHA bátrabban beavatkozna a programjaival a Csűrszínház életébe, mert a nyugalmazott színművész előbb-utóbb szeretné átadni másnak az épületet és az intézményt, és ennél jobb, megbízhatóbb szervezőcsapatot nem is tud elképzelni utódként. „A csűrszínházi programok legnagyobb büszkesége ez a szabadegyetem” – emelte ki.


Nagy figyelmet kaptak idén a gyermekfoglalkozások: nemcsak mesélésre, hanem gyermekjátékok készítésére is be lehetett térni



Magyarként Amerikában és Magyarországon

A számos programpont és előadás között olyan téma is szerepelt, mint az amerikai magyar menedzsment. Itt a 78 éves Magyar Kálmán arról beszélt a hallgatóságnak, hogy milyen programokat szerveztek az Észak-Amerikában élő magyarok kultúrájának ápolása érdekében az elmúlt évtizedekben. Előadása után lapunknak elmondta: 1962-ben, 18 évesen költözött át a másik kontinensre, mint akkor mindenki, politikai okokból. Egész életében vegyészként dolgozott, de New York és New Jersey környékén élő barátaival nagyon fontosnak tartották a magyar identitástudat megtartását, ezért egyfajta kultúrdiplomáciai munkát végeztek évtizedeken át az ottani magyarok körében. Ezen a szabadegyetemen arról számolt be, hogy milyen eredményeket sikerült elérniük, miként tudták a magyar kultúra értékeit megismertetni az amerikai társadalomban, hogyan tudták elfogadtatni, hogy a magyar kultúra gyönyörű, és érdemes igazán odafigyelni rá. Ezzel a munkával sikerült valamilyen szinten az összmagyarságot is megismertetni, elfogadtatni a világban – véli. Nyugdíjazása után, közel hatvan év elteltével Magyar Kálmán visszatért Budapestre, de még mindig támogatják az amerikai magyarok tevékenységeit, az ottani magyar szervezeteket, ott maradt gyerekei és egykori munkatársai folytatják a magyar kultúra megismertetését az amerikaiakkal. A legutóbbi népszámlálás szerint másfél milliósra tehető az amerikai magyar diaszpóra, s bár New Yorkban, New Jersey-ben, Clevelandben, Chicagóban, Torontóban még vannak jelentősebb magyar közösségek, a „gyakorló” magyarok száma már csak néhány százezerre tehető, ám ha sikerül tovább folytatni a jó kultúrdiplomáciai munkát, akkor akár még az ötödik generációs magyarok is büszkék lesznek származásukra – véli Magyar Kálmán.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató