2019. február 18., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Klaus Johannis államfő tudomásul vette kedden Mihai Tudose szociáldemokrata miniszterelnök lemondását, helyére pedig Mihai Fifor védelmi minisztert nevezte ki ügyvivő miniszterelnöknek.

Klaus Johannis államfő tudomásul vette kedden Mihai Tudose szociáldemokrata miniszterelnök lemondását, helyére pedig Mihai Fifor védelmi minisztert nevezte ki ügyvivő miniszterelnöknek.
Tudose csak kedden értesítette hivatalosan az államfőt lemondásáról: az erről szóló iratot személyen vitte az elnöki palotába.
A 2016-os parlamenti választásokon győztes PSD, amely hétfőn megvonta a bizalmat Tudosétól, eredetileg Paul Stănescu miniszterelnök-helyettest javasolta az ügyvivő kormány élére, de ezt az államfő elutasította.
Az elnök kifejezte aggodalmát amiatt, hogy egy évvel a választások után immár a PSD második kormánya is kudarcot vallott. Johannis szerint a bizonytalanságnak nem szabad instabilitássá fajulnia, Romániának mielőbb új kormányra van szüksége.
Jelezte: a negatív gazdasági következmények megelőzése érdekében nem fogja hátráltatni egy új kormány kinevezését, ezért szerdára kormányalakítási egyeztetésekre hívja a parlamenti pártokat.
A filozófus végzettségű, politikatudományi, közigazgatási és biztonságpolitikai témákban is képzett Fifor a PSD-t vezető Liviu Dragnea házelnök egyik bizalmi embere. Két éve Klaus Johannis államfő elutasította, hogy közlekedési miniszterré nevezzék ki, mondván, hogy nincs megfelelő végzettsége. Az elnök tavaly szeptemberben már nem emelt kifogást ellene, amikor – az addig a gazdasági tárcát vezető – Fifort pártja a védelmi tárca élére jelölte.
Az ügyvivő kormány korlátozott jogkörökkel vezeti az országot, amíg a parlament beiktatja Románia következő kormányát. Mivel a parlamentben egyetlen pártnak sincs abszolút többsége, az államfőt az alkotmány nem kötelezi arra, hogy az eddigi szociálliberális kormánytöbbség jelöltjét bízza meg kormányalakítással.
Az elnök elvileg feloszlathatja a parlamentet, ha az két egymást követő kormányfőjelöltjét elutasítja, Johannis számára – másfél évvel a következő elnökválasztás előtt – mégis kockázatos lenne szembeszállni a PSD-ALDE szociálliberális koalíció akaratával.
Egyfelől a parlamenti többségnek is joga van felfüggeszteni az államfőt, ha alkotmánysértést követ el, és akkor népszavazást írnak ki leváltásáról, amint az kétszer is megtörtént Traian Băsescu elnöksége idején.
A másik forgatókönyv sem túl biztonságos Johannis számára: ha sikerül is többséget szervezni egy jobboldali vagy pártfüggetlen kormányfőjelölt mögé, annak mozgásterét nagyon behatárolhatja a parlamentben továbbra is jelen lévő szociálliberális többség, amint történt az Dacian Cioloş szakértői kormánya idején, a PSD viszont ellenzéki hangot megütve könnyűszerrel az elnököt teheti majd felelőssé az általa erőltetett kormány minden kudarcáért.
 
A PSD nőszervezete vezetőjét jelöli kormányfőnek
Viorica Dăncilă európai parlamenti képviselőt jelöli a PSD a miniszterelnöki posztra, amely Mihai Tudose hétfőn bejelentett lemondása nyomán üresedett meg. Erről a PSD végrehajtó bizottsága keddi ülésén döntött.
A mérnöki végzettségű, 54 éves Dăncilă 1988-ban szerzett oklevelet a plo-ieşti-i Olaj- és Gázipari Egyetemen, több mint két évtizede tagja a szociáldemokrata pártnak, 2006-ban politikatudományokból szerzett mesteri oklevelet. 2015 óta vezeti a szociáldemokraták nőszervezetét, 2009 óta tagja az EP-nek. 2008-2010 között Teleorman megyében volt önkormányzati képviselő, amelynek megyei tanácsát Liviu Dragnea mostani pártelnök vezette.
A Digi 24 hírtelevízió úgy tudja: jelöltjük megválasztása előtt a szociáldemokraták megállapodtak abban, hogy nem nacionalista, hanem európai elkötelezettségű, Brüsszellel jó kapcsolatokat ápoló miniszterelnököt akarnak.
A hírforrás felidézte: Dăncilă egyike volt azoknak a szociáldemokrata politikusoknak, akik Carmen Dan belügyminiszter védelmére keltek és nyíltan bírálták az őt lemondatni próbáló Mihai Tudose kormányfőt. Dăncilă szerint Tudose korábban másik két nőt is „megalázott”, amikor tavaly októberben eltávolította kormányából a bűnvádi eljárás alá vont Sevil Shhaideh miniszterelnök-helyettest és Rovana Plumb környezetvédelmi minisztert.
Arra a kérdésre, hogy mennyire lesz szabad keze Dăncilănak a kormánynévsor összeállításában, ha megkapja erre a megbízást az államfőtől, a pártülésről távozó Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter azt mondta: Romániának továbbra is politikai kormánya kell legyen, amelynek összetételéről a PSD vezetősége akar dönteni.
Kinevezése esetén Dăncilă lehet Románia első női miniszterelnöke.
 
Kelemen: nem maradt következménynek nélkül a kormányfő sértése
Az RMDSZ elnöke nem feltételezi, hogy Mihai Tudose a magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatos múlt heti botrányos kijelentése miatt mondott le miniszterelnöki mandátumáról, Kelemen Hunor szerint azonban így ez a sértés sem maradt következmények nélkül.
Az RMDSZ elnökét az Agerpres hírügynökség szólaltatta meg kedden, miután előző este Tudose bejelentette lemondását.
Kelemen Hunor nem akarta kommentálni a PSD döntését, a kormányfő lemondását viszont természetesnek tartotta, miután pártja megvonta tőle a politikai támogatást. Kifejtette: a PSD-ben több belső konfliktus is felütötte a fejét, többet veszekedtek, mint amennyit kormányoztak, ezért várható volt egy ilyen végkifejlet.
„Tudose elkövetett néhány alapvető hibát, többek közt azt a bizonyos múlt heti nyilatkozatot. Én nem vagyok annyira naiv, hogy azt képzeljem: sokat nyomtak a latban azok a sértő kijelentések, de végül mégsem maradtak következmények nélkül” – idézte az Agerpres az RMDSZ elnökét.
Azt, hogy az RMDSZ támogatná-e a PSD következő kormányfőjelöltjét, csak annak megnevezése után fogja eldönteni a magyar érdekképviselet.
„A felelősség ebben a pillanatban a többségi koalíciót terheli, amelynek szem előtt kéne tartania, hogy meglehetősen nehéz időszakot élünk gazdasági szempontból, a költségvetést megszavazták, de sok a kérdőjel, jövő évben pedig Románia az EU elnöki tisztségét tölti be, amire teljesen felkészületlen” – vélekedett az RMDSZ elnöke, aki szerint nem valószínű, hogy előre hozott választásokra kerülne sor.
 
Az ellenzék előre hozott választásokat sürget
A parlamentben ellenzékben lévő jobbközép pártok előre hozott választásokat sürgettek kedden, miután az egy éve kormányzó szociáldemokraták hétfőn második miniszterelnöküket, a június óta tisztségben lévő Mihai Tudosét is eltávolították a kormány éléről.
Ludovic Orban, az államfőhöz közel álló PNL elnöke azt mondta, kizárólag a PSD-t terheli a felelősség a Romániában állandósult politikai válságokért és „katasztrofális kormányzásért”. A PNL fő célja a PSD eltávolítása a kormányból, ezért előre hozott választások mielőbbi kiírását kérik az államfőtől, ha pedig ez alkotmányos akadályokba ütközne, készek megszavazni bármilyen kormányt, amelyben a PSD nem vesz részt.
Az ellenzéki pártelnök ironikus hangon beszélt a PSD újabb kormányfőjelöltjéről is. „Le is fogadtam, hogy a jelölt teleormani lesz, csak azt nem tudtam, hogy Carmen Dan belügyminiszterre, Tudose félreállításának hősére vagy Dăncilă asszonyra esik majd a választás. Semmi sem szól mellette, sem tapasztalata, sem szakmai múltja, sem ismertsége, sem politikai súlya. Az új kormányfő sem lesz más, mint a teleormani törzs egy újabb többé-kevésbé engedelmes bábja” – mondta a PNL elnöke.
Az USR is kész bármilyen megoldást támogatni, amely ellenzékbe juttatja a PSD-t. Dan Barna pártelnök szerint egy újabb szociáldemokrata kormányfő csak arra lenne jó, hogy fogadásokat kössenek, meddig tud tisztségben maradni.
A 2016-os parlamenti választásokon a PSD megszerezte a mandátumok több mint 47 százalékát. A parlament jelenlegi összetétele mellett ameddig a PSD egységes marad, a szociáldemokraták nélkül gyakorlatilag lehetetlen kormányt alakítani. (hírösszefoglaló)




Kapcsolódó cikkek: