Mézédes hétvége Marosvásárhelyen

*Fotó: Nagy Tibor

A székelyföldi méznek nincs párja

Székelyföld legjobb minőségű mézeit állították ki és díjazták szombaton a Kultúrpalotában a negyedik alkalommal megszervezett Nektária székelyföldi mézversenyen. A rangos szakmai vándorrendezvénynek első alkalommal adott otthont Marosvásárhely. Ezzel párhuzamosan a várban a hétvégén mézkiállítás és mézvásár várta a látogatókat: egészen különleges ízesítésű mézeket lehetett kóstolni, a gyerekek pedig a helyszínen megismerkedhettek méhcsaládokkal, illetve betekintést nyerhettek abba is, hogyan teszik különlegessé a mézet a különféle szárított gyümölcsök, fűszernövények. 

Szombaton már a kora délelőtti órában a várban gyűltek össze a zömében Erdély és a Székelyföld különböző szegleteiből érkező mézlovagrendek, majd a vártemplomban tartott ünnepség keretében a Nyárád-völgyi Bocskai mézlovagrend két új tagját is lovaggá ütötték: a harasztkereki Krizsán Katalin Éva és Csegzi Albert érdemelték ki a mézlovagi címet. Ezt követően a jellegzetes viseletekbe öltözött mézlovagrendek zászlóikkal levonultak a Kultúrpalotába, ahol díjazták a Nektária székelyföldi mézversenyre beérkező minták tulajdonosait. 

Kevesebb minta érkezett, de jobb minőségű mézek születtek

Hatos György, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdásza, a Nektária szervezője elmondta, méhészeti szempontból nagyon nehéz éven vannak túl, hiszen a tavaszi, késői fagyok károsították az akácvirágzást, a hárs nagy része is kiesett, és sajnos a szeszélyes időjárás befolyásolta a repceméztermést is. Idén 104 méhésztől 228 minta érkezett a versenyre, kevesebb, mint tavaly, amikor 362 mintával neveztek be a versenyzők. A falugazdász rámutatott, igaz, hogy van egy visszaesés a mennyiség terén, azonban érdekes, hogy minőségben sokkal jobbnak bizonyultak az idén beérkező minták.

– A mézminták bevizsgálásában a Sapientia egyetem Élelmiszertudományi Tanszéke van a segítségükre, és a laboratóriumi vizsgálatok alapján a zömében székelyföldi méhészektől származó mézek minősége sokkal jobb, ezek enzimaktivitása sokkal nagyobb volt, mint például az új-zélandi manukamézeké, aminek az ára három-négyszerese a hazai méznek – tette szóvá a szervező, aki maga is méhész. 

A szombati díjátadón 34 bronz, 62 ezüst, 53 arany minősítés, 8 champion díj és számos különdíj talált gazdára – köztük a legrangosabb elismerés is: az év legkiválóbb méze díjat Karácsoni Botond hársméze nyerte el.

A champion díjak nyertesei: Búzás Ferenc – mézkészítmények kategória, Ferencz Kova Dénes  – vegyes virágméz kategória, Karácsoni Botond – hársméz kategória, Perdi József – havasi méz kategória, Juga János – egyéb fajta méz kategória, Tivadar család – repceméz kategória, Harai István – akácméz kategória, Dénes Tibor – napraforgóméz kategória. A Székely Gazdaszervezetek Egyesületének különdíját Tánczos Zoltán nyerte el, a Marketingdíjat pedig – amelyet a legjobb címke tulajdonosának ítélt a székelyföldi designerekből álló zsűri – Dénes Tibor érdemelte ki. 

Székelyföld egyik legnemesebb kincse

– A Nektária székelyföldi mézverseny nem csak egy verseny, hanem egy közösségformáló erő, a székelyföldi méhészek közössége, amely közel ezer méhészt karol fel. Európa-szerte sokan abbahagyják a méhészkedést, mert ezt az ágazatot is sújtják a gazdasági és természeti csapások, mi azonban segíteni szeretnénk a székelyföldi méhészeket abban, hogy meg tudjanak maradni, és megmutassuk, hogy a székelyföldi méznek nincs párja – hangsúlyozta a díjátadó ünnepségen Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke. 

Mészáros Balázs, az Agrárminisztérium Kárpát-medencei együttműködések főosztályának vezetője kiemelte, a Kárpát-medence mezőgazdasági örökségének szerves része a méhészkedés, a méz a Székelyföld egyik legnemesebb kincse, és kiemelkedő minőségének a kulcsa az egyedülálló természeti adottságokban, a székely méhészek szakértelmében és kitartó gondoskodásában keresendő. Ez egy olyan élelmiszer, amelynek minden cseppje a természet és az ember együttműködéséről szól – tette szóvá. 

– Ez a rendezvény igazi székelyföldi sikertörténet – fogalmazott Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, aki szerint a díjazott termékek mögött rengeteg kitartó munka, szakértelem és szenvedély áll. – Egy-egy méz mögött egy egész év fáradozása és nemcsak a méhek, hanem a méhész szorgalma is áll. Nem könnyű ma méhésznek lenni, hiszen nem elég a tudás, a tapasztalat, küzdeni kell az időjárás viszontagságaival, a növényvédő szerek hatásaival és a piaci kihívásokkal is – világított rá a tanácselnök.

– Manapság annyi minden akar méznek látszani, ami valójában nem az. Mesterséges, főként Kínából érkező keverékek árasztják el a piacot, csapják be a vásárlót, és teszik tönkre a tisztességes méhészek munkáját – adott hangot véleményének Vincze Lóránt európai parlamenti képviselő, aki hozzátette, az EP-ben azon dolgoznak, hogy a méz eredetét mindig világosan fel kelljen tüntetni, és hogy az európai, köztük a székelyföldi méhészek tiszta, természetes terméke méltó védelmet kapjon. – A méz nem lehet vegyi laborok játékszere, a méz a természet ajándéka, és annak is kell maradnia! – hangsúlyozta.

34 ezer méhész, több mint kétmillió méhcsalád

Mihály Zoltán, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára szerint Romániában több mint 34 ezer méhész dolgozik, és mintegy 2,3 millió méhcsaládot tartanak nyilván. Az országban évente 33 ezer tonna mézet állítanak elő, ezáltal Románia uniós szinten az egyik legnagyobb méztermelő országnak számít, és évek óta a régió egyik legjelentősebb exportere, az éves kivitel meghaladja a 10-13 ezer tonnát. Főleg Németországba, Franciaországba, Olaszországba kerül a romániai méz. – A hazai méz kiváló minősége világszerte elismert. Az utóbbi években a méhészet számos kihívással nézett szembe, a klímaváltozás, az aszályos időszakok, a növényvédő szerek, valamint az olcsó import méz súlyosan befolyásolják ezt a piacot, ezért a kormány lépéseket tett a méhészek támogatása érdekében, a tavalyi sürgősségi kormányrendelet értelmében több mint 41 millió lejes támogatási keretet hagytak jóvá, amiből 18 ezer méhész részesült – ismertette az ágazat támogatását célzó intézkedéseket az államtitkár. A díjátadó gála keretében, amit a Maros Művészegyüttes előadása tett még ünnepélyesebbé, átadták a báró Ambrózy Béla-díjat, amit idén dr. Tófalvi Melinda Phd méhész és Haáz Ferenc méhész érdemeltek ki. 

A méhkirálynővel is lehetett találkozni 

A rangos szakmai vetélkedővel párhuzamosan a hétvégén a marosvásárhelyi várban mézkiállítást és -vásárt szervezett a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete, a Nyárádvölgyi Méhészegyesület és a Visit Maros, ahol minőségi termékeket kóstolhattak és szerezhettek be az arrajárók. A gyerekek örömére méhcsaládokat is elhoztak a méhészek, akik meséltek nekik a mézkészítés folyamatáról is. Gyógy- és fűszernövényeket is kiállítottak, hogy a gyerekek lássák, hogy néz ki a fenyőrügy, galagonyavirág, fahéj, levendula, menta, vagy éppen a homoktövis, amelyek, ha a mézbe kerülnek, egészen különleges ízvilágokat, színeket, illetve állagokat szülnek. 

Az utóbbi évtizedek leggyengébb éve volt az idei

Propoliszos, gyömbéres, csomboros, szegfűszeges, tökmagos, napraforgómagos mézek sorakoztak a Medgyesről érkező Deák Béla asztalán. Több mint 300 méhcsaládjuk van, évente hat tonna méz készül, ebből mintegy két tonnát dolgoznak fel ízesítve, azaz a gyógyhatás miatt magokat, fűszereket kevernek hozzá, egy gyógyszerészprofesszor szomszédjukkal együtt fejlesztették ki a több mint húszféle ízesített mézet – árulta el a méhész, aki szerint az utóbbi negyven év leggyengébb éve volt az idei, mint mondta, az apósa évtizedek óta foglalkozik méhészettel, de ilyen évet még nem élt meg. – A tavaly hat tonnát pergettünk, idén semmit, amit gyűjtöttek a méhek, az éppen csak elég volt nekik, sőt, kellett etetni is. Idén nem volt termés, amit most értékesítünk, az a tavalyi és tavalyelőtti méz, ha nem lett volna megmaradva, nem lenne amit áruljunk – tette szóvá. 

Összességében, idén a fele lett a tavalyi mennyiségnek – árulta el érdeklődésünkre Kovács József, a Kovászna megyéből, Sepsiszentgyörgyről érkező méhész is, akinek Zágonban van a méhészete. 120 méhcsaláddal dolgoznak, és a hagyományos akác-, repce-, hárs-, havasi- és mezei virágméz mellett 26-féle ízesített mézet állítanak elő nyers gyümölcsökkel és gyógynövényekkel. Mint mondta – főleg a fiatalabb családok körében – egyre nagyobb a kereslet az ízesített mézek iránt, az utóbbi időben szinte fele-fele arányban vásárolnak ízesített, illetve hagyományos mézeket. 

A marosvásárhelyi Mihály Mónika, aki Szentháromságon méhészkedik, ezzel szemben a hagyományos vegyes méz híve, amit a természet ajándékának tart. Ezzel nevezett be az idei Nektária versenyre, és aranyérmes is lett a méze.