2018. november 14., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A híd méretei változatlanok maradnak

A marosvásárhelyi négysávos Maros-híd javítási munkálatait szeptember végén kezdték meg, két év alatt a teljes vasbeton szerkezetet megújítják. Forgalomkorlátozásra a nyári szünidőkben kell számítani, két sávon zajlik majd a forgalom, míg a másik két sávon dolgoznak.

„Aggodalomra nincs ok. Sem forgalmi dugók kialakulásától, sem attól nem kell tartani, hogy a munkálatok idején a folyamatos megterhelés miatt esetleg tragédia következik be. A kivitelező cég megfelelő szakmai tapasztalattal és az elvégzett eddigi minőségi munkálatok védjegyével, országos elismeréssel bír, a felelősség az övé” – hangsúlyozta a beruházási osztály aligazgatója azokra a felvetésekre, amelyeket azért tettünk fel, mert a Maros fölött tervezett forgalomelterelő átkelők nem épültek meg. Egyébként az önkormányzat szakemberei továbbra is fontolgatják az alternatív megoldásokat. Nyárig talán sikerül gyakorlati megoldást találni.

Fotó: Nagy Tibor 


Tizenöt milliós beruházás

A decembertől esedékes szünetet követően a tervek szerint márciustól fognak hozzá újra az egyre forgalmasabb négysávos híd szerkezetének a megerősítéséhez. 

A Egyesülés lakótelep és a városközpont, a 15E országút és a mezőségi falvak között kapcsolatot teremtő híd javítási munkálataira a Helyi Fejlesztések Országos Programjának (PNDL) a 2017–2020 közötti időszakra jóváhagyott keretéből nyert finanszírozást a marosvásárhelyi önkormányzat. A beruházás összértéke 15 millió lej héával (TVA), valamint az illetékekkel együtt. A munkálatokat két év alatt kell befejezze a kolozsvári székhelyű kivitelező, az út- és hídépítésre szakosodott Dacia Faber Kft., amely az Intraserv Kft.-vel – a híd teljes közvilágítását és az áthaladó optikai kábelek elhelyezését felvállaló cég – társult. 1984-es átadása óta a Maros-híd szerkezetét nem javították, az újraaszfaltozás során pedig a régi szigetelést felmarták és nem végeztek újabb szigetelést. Többek között ez is egyik ok a sok közül, hogy a Maros fölött átívelő 321,42 méteres építmény állaga nagyon leromlott, sok helyen megrepedt, a támfalaknál szivárog a víz, omlik a vakolat, károsodott a vezetékek szigetelése, berozsdázott a vasbeton szerkezet, a gyalogjáró védőkorlátja pedig helyenként – az óvatlan járművezetők miatt is – megrongálódott. 

Amint Popistan Dorin, a beruházási osztály aligazgatója elmondta, a projekt célja olyan javítási munkálatok elvégzése, amelyek biztosítják a híd stabilitását, a jelenlegi állapota ugyanis balesetveszélyes. Az építő a hidat és a gyalogosfeljárókat felújítja, a teljes munkafelület 11.700 négyzetméter. Az első szakaszban megszervezték a híd alatti építőtelepet, előkészítették a munkálatokat, a Marosszentkirály felőli felhajtón 107 méteren lebontották a fémkorlátot és a szerkezet megerősítése végett a járda egy részét, illetve a szélgerendákat. Ezt követte a város felőli korlátrész lebontása és újraépítése, a híd két oldalán lévő szélgerendákat összesen 600 méteren kell kicserélni, mivel a vasbeton szerkezetet igencsak kikezdte az idő. Decemberben, ha az időjárás lehetővé teszi, a híd alatt folytatják a munkálatokat az alapozás felújításával és a hosszanti gerendák megbontásával, a tartószerkezet erősítésével. Amint hangsúlyozta, a feladatfüzetbe foglalták azt a feltételt, hogy az úttesten csak a nyári szünidőben – jövő évben és jövő után – végezzék azokat a beavatkozásokat, amelyek sávlezárással járnak. A jelenlegi munkálatok arra utalnak, hogy a gyalogosok számára fenntartott járda keskenyebb lesz, a szakember azonban arról biztosított, hogy a négysávos híd jellemzői nem változnak, a járdának és az útburkolatnak is megmarad az eredeti mérete, sem a szélességén, sem a hosszán nem változtatnak. 


Megelőzhető-e a forgalmi dugó?

– Alternatív megoldások hiányában mi történik egy előre nem látható esemény során, illetve az Alsógát utcai, amúgy is forgalmas hídon kívül más megoldást miért nem dolgoztak ki? – kérdeztük a műszaki beruházásokért felelős szakembert. 

– A polgármesteri hivatal megrendelte azt a tanulmányt, amellyel a Kárpátok sétányon épült volna meg egy híd. A tervet viszont közösségi nyomásra el kellett vetni. Az önkormányzat azonban továbbra is gondolkodik szükséghelyzetben bevethető opciókon, a legkézenfekvőbb pontonhíd kialakítása lehetne. Azért döntöttek úgy, hogy az iskolai szünidőben alakítanak ki csupán két sávot, mert olyankor kisebb a forgalom. 

Tavaly dr. Dorin Florea polgármester sajtótájékoztatón szorgalmazta az alternatív megoldásokat – köztük a Kárpátok sétányi felüljárót –, amely nem készült el. Amint akkor jelezte, a honvédelmi minisztériumhoz intézett beadványban kérte a város fölött elhelyezkedő területeknek az azonosítását, ahol kétirányú pontonhidak szolgálhatnák az áthaladó forgalmat a hídjavítás alatt. 

A forgalmi rendőrség egyelőre elképzelhetetlennek tartja az egyre növekvő gépjárműforgalmat a Maros-híd főjavítása idején. A rendőrség tavalyi felmérése szerint a reggeli csúcsforgalomban a Mezőség és az Egyesülés negyed irányából 3484 jármű halad át a Maros-hídon egyetlen óra alatt, ezek 70%-a a főtér és a Sörház/Sinaia utca irányába tart. Ezért is elengedhetetlen gyakorlati megoldást találni a főjavítás idejére a forgalom számára, amelyet nem lehet a Marosszentkirályról megközelíthető Alsógát utcai hídra terelni, amelynek teherbíró képessége korlátozott. Az amúgy is zsúfolt marosvásárhelyi úthálózat mellett a polgármesteri hivatal számára egy újabb megoldandó feladat lesz a jelentős forgalmi fennakadás kiküszöbölése a Maros-híd főjavításának idejére. 


Az előd – a Bodor-híd

A Maroson átívelő egykori fahíd a köztudatban Bodor-hídként volt ismert. Építéséről, tervezője zsenialitásáról számos írás jelent meg napilapunkban. Múltidézésként Pál-Antal Sándor levéltáros kutatómunkáját használjuk fel.

„Az eredeti Bodor-híd, ahogy köztudott, valóban 1821-ben készült. Az 1821 júniusában pusztító nagy árvíz ugyanis elöntötte a város alsóbb fekvésű részeit, épületeket, gazdaságokat rongált meg. Tönkretette a Maroson átívelő három híd közül a két nagyobbat. Ekkor a városi tanács felkérte Bodort a Maros főárka fölött átívelő ún. »2-dik nagyhíd« újjáépítési tervének kidolgozására és a munkálatok levezetésére. Az új híd tervét, a város fogházában raboskodva, rövid idő alatt elkészítette, amelyet a tanács már 1821. július 24-én elfogadott, és azonnal a kivitelezéséhez fogott. 1872-ben a város képviselőtestülete, a Bodor-híd rossz állapota miatt, egy új híd felépítéséről döntött. Tehát a Bodor-féle nagyhíd ötven évig szolgált hűségesen, kiállva több árvíz okozta megpróbáltatást is. Az új híd építéséhez azonban a folyó medrének a szabályozása is szükségessé vált. A helyi lakosság megszokásból ezt a hidat is Bodor-hídnak hívta mindaddig, míg azt egy még nagyobb vashíddal nem helyettesítették… A Bodor Péter nevéhez az 1821-ben készült és 1874-ben lebontott fahíd fűződik.”





Kapcsolódó cikkek:

Középpontban a gyermek

2018-11-12 15:20:50 // Menyhárt Borbála

Segítők X. konferenciája

Végleges ítélet a Mikó-ügyben?

2018-11-08 15:30:14 // -

Hazai szinten végső ítéletet vártak csütörtökön

Előadások a Nemzeti Színházban

2018-11-08 14:45:03 // -

november 9–14.