Marosvásárhely VIII. (Cserealja) Református Egyházközség

Az egyházközség létrejötte

1987. október 4-én, a Pécsi Vilma sebtében átalakított házában megtartott istentisztelettel kezdte meg ekkor még nem hivatalos működését a Cserealjai Református Egyházközség, amely ma harmincéves múltra tekint vissza, s amelynek fejlődését az alábbiakban követhetjük végig. 

Marosvásárhely sorban nyolcadik református gyülekezetének létrejöttét a Gecse utcai egyházközség híveinek megnövekedett létszáma tette szükségessé. Az egyházközség területén – a ’70–’80-as években zajló masszív tömbházasítás és betelepítés miatt közel 15 ezer főre emelkedett lélekszám adminisztrálása, „gondozása” már lehetetlen volt. Az egyházközség elöljárósága 1985-ben arra kérte a Vallásügyi Államtitkárságot, hogy a templomtól távolabb eső hívek lelki életének fenntartása és a szektásodás elkerülése végett a Zsidó Vértanúk u. 18. szám alatti magánépületben istentiszteletet tarthasson. Az engedélyre azonban két évet kellett várni, így az első istentiszteletre csupán 1987 októberében kerülhetett sor. A 214 résztvevőnek az igét – a Máté 13, 3-8. alapján – Csiha Kálmán lelkész-esperes hirdette. Az állami szervek 1988. január 1-jei hatállyal a gyülekezetalapítást is jóváhagyták, melynek eredményeként, több mint 5 ezer lélekszámmal, Marosvásárhely református közössége egy újabb egyházközséggel gyarapodott. Az új gyülekezet kibontakozását a Gecse utcai egyházközség és a Marosvásárhelyi Református Egyházközségek Kuratóriuma segítette. Támogatásuk eredményeként sikerült Pécsi Vilma házát megelőlegezni, és a lelki élet befogadására megfelelő módon kialakítani. 

A Gecse utcai egyházközség vezető testületének e városrészen lakó tagjaiból alakult meg 1988 februárjában az új egyházközség tízfős presbitériuma. Főgondnokká dr. Koncz Ferenc ügyvédet, gondnokká pedig Kónya Géza állami tisztviselőt választották meg. Utóbbi 1988 júliusában főgondnokká lépett elő, míg a gondnoki tisztséget a továbbiakban Takács Mihály töltötte be. Az egyházközség adminisztrálását, az új lelkész kinevezéséig, az esperes Ötvös József jeddi lelkipásztorra bízta. A gyülekezet rövidesen saját lelkészt választott. A presbitérium 1988 februárjában döntött Varga László marosfelfalusi lelkész meghívásáról, akit dr. Csiha Kálmán marosi esperes július 3-án iktatott be tisztségébe. Az új lelkész már egy élő gyülekezetet vett át, de egyben számos kihívás elé is nézett.

 

Az építkezések

Mivel az egyházközség semmilyen ingatlannal nem rendelkezett, szükség volt egy templom és melléképületek befogadására alkalmas területre. Hosszas mérlegelést követően a presbitérium megvásárolta a Pécsi Vilma-féle házat és a vele szemben fekvő lakóépületet, a hozzá tartozó telekkel együtt. Ezáltal megfelelő teret nyert a papilak és egy imaterem kialakításához. A lelkészcsalád már 1988 karácsonyára be is költözhetett az egyik lakhatóvá tett épületbe. 

1989-ben az egyházközség elöljárósága merész lépésre szánta el magát azzal a döntésével, hogy a gyülekezet számára templomot épít. A legalább 300 személy befogadására tervezett épületet a szükséges építési engedély hiányában a hatóságok figyelmét kijátszva kellett önerőből kivitelezni. A készülő templom tervét dr. Kegyes Csaba építész készítette el, a kivitelezést pedig Kali Ellák építész vállalta. Az építkezéshez szükséges anyagi fedezetet adakozásból és külföldi támogatásból teremtették elő, míg a munkálatokat a hívek önkéntes alapon végezték. A régi lakóházból született és zsúfolásig megtelt új templomot 1989. október 29-én Csiha Kálmán esperes szentelte fel. Torony hiányában az udvaron felállított kis faragott harangláb hívogatta a híveket az istentiszteletekre, amit készítői 1988 őszén adtak át az egyházközségnek.

A rendszerváltást követő években előbb a paplak átépítése valósult meg, majd 1993–1995 között közadakozásból a templom tornya is elkészült. Utóbbi tervét Kali Ellák és Benke István készítette, a megfelelő módosításokat pedig a Heim házaspár végezte el. A harangokat Rácz Sándor öntötte, a hívek, illetve Harkó Árpád adományából. A bádogmunkát Bencze Albert készítette. A toronyépítés munkálatait Tóth András építésvezető és Takács Mihály gondnok felügyelte. A torony elkészültét a gyülekezet hálaadó istentisztelet keretében ünnepelte meg, melyen az egyházkerület és az egyházmegye képviselete is részt vett. A későbbiekben készült el az épületegyüttest körülvevő kerítés, mellyel a nagyobb építkezések sora lényegében lezárult. Hasonló méretű munkálatra csupán az óvoda építésekor került sor. Az évek során a templom és a parókia több átalakításon és felújításon (1997, 2002, 2014) is átesett, de lényeges módosítást már nem szenvedett. 2005-ben az egyházközség a templom tőszomszédságában lévő lakást is megvásárolta, ahol előbb segédlelkészi, majd harangozói lakást létesített.

 

Egyházi és lelki élet

A Cserealjai Református Egyházközség már megalakulásakor igen aktív és szerteágazó egyházi és lelki tevékenységet folytatott, amely az évek teltével fokozatosan bővült, bár a gyülekezet lélekszáma folyamatosan csökkent. Az istentiszteleti alkalmak mellett Varga Judit vezetésével már 1988 végén megalakult az egyházközség kórusa, és a Pécsi-féle ház utolsó szobájában a vallásoktatás is elkezdődött. A ’90-es évek elején a közel ezer gyerek vallásos nevelését önkéntes vallástanárok segítségével végezték. A gyülekezet lelki ereje a konfirmáló ifjak magas számában is megmutatkozott. Ekkor bontakozott ki az IKE keretében zajló aktív ifjúsági munka, és ekkor szövődtek a máig fennmaradt testvérgyülekezeti kapcsolatok (Dorog, Leek, Fehéregyháza, Mezőcsát) is.

1993-ban az egyházközség Mester Mihály tanárt választotta főgondnoknak, illetve Farkas Vilmos is ekkor vette át segédlelkészi feladatkörét. Két évvel később már lelkészváltásra is sor került. A nyugdíjba vonuló Varga László helyét március 19-én Ötvös József vette át, míg a segédlelkészi állást az év őszétől Kocsis Melinda töltötte be. 

A gyülekezet lelki életének a fokozását célozta az egyre aktívabb nőszövetségi, illetve a presbiterek segítségével végzett missziói munka. Sokkal nehezebb feladatot jelentett ugyanakkor a családlátogatások megszervezése. A gyülekezet kultúra iránti érdeklődését az 1996-ban elindított Cserealji csütörtök rendezvénysorozat elégítette ki. A ’90-es évek végén indult útjára a mára már hagyománnyá vált ó- és újévi áhítat, amelyet a templomtorony tövében tartottak. 1999-ben kezdte meg szolgálatát a gyülekezetben Papp Béni Zsombor lelkipásztor, 2000-ben pedig az új főgondnok, Bende Sándor. Ugyanakkor az egyházközség, a városban egyedülálló módon, két rendes lelkészi állást hozott létre. Az új vezetőségi tagokkal indult munkát Ötvös József lelkipásztor 2002-ben történt távozása törte meg, de a lelki élet fejlődése továbbra is töretlen maradt. A három vallásórás csoport mellett több korosztályos ifjúsági csoport működött. Az imaheti alkalmakon kívül rendszeressé váltak az evangelizációs szolgálatok, de kiemelt helyet foglalt el a diakóniai tevékenység is. Az sűrűsödő feladatok elvégzésében a lelkészeket 2004-től rendszeresen kinevezett segédlelkészek segítették. 

Az egyházközség életét 2005-től 30 presbiter és két gondnok irányítja. Ebből a körből távozott 2007-ben Takács Mihály gondnok, akinek helyét Lőrincz Attila foglalta el. A következő tíz évben a gyülekezeti élet jelentős mértékben megváltozott. A közösség új testvérkapcsolattal (Ajka) bővült. A vallásórák két csoportban zajlanak. A konfirmandus korosztály felkészítése szintén két csoportban történik. A fogadalomtételre 2015-től a húsvét utáni hetekben kerül sor. Az ifjúsági foglalkozások mellett két idősebb korosztályos bibliaórás csoport is működik, melyek közül az egyik a Csendes nap nevű evangelizációs sorozat szervezője. A nőszövetségi és a csütörtök estéként megtartott felnőtt-bibliaórákon kívül minden hónapban egy alkalommal presbiteri bibliaórára, illetve a presbiterfeleségek találkozójára is sor kerül. A tevékenységek sorát a heti két alkalommal megtartott kóruspróbák is gazdagítják. A gyülekezet ugyanakkor a diakóniai tevékenységre is nagy hangsúlyt fektet. Rendkívüli adományokkal, havonkénti perselyezéssel, illetve az ún. „5 lejes ötlet” diakóniai csoport adományaival segítik az arra rászorulókat. Újdonságként hat, hogy az Isten igéje iránt érdeklődők a cserealjai istentiszteleteket már a világhálón is figyelemmel követhetik. Szomorú tény azonban, hogy a gyülekezet lélekszáma rohamosan csökken: 2016-ban csupán 2775 egyháztagot tartott nyilván.

 

Az óvoda

A parókia telkén fekvő korábbi asztalosműhely helyének egy funkcionális épülettel történő betöltése 2009 végére konkrét tervvé vált. A szükséges engedélyek beszerzését követően a kétemeletes épület építése 2011 márciusában elkezdődött. A munkálatokat a Debreceni Construct végezte. A kivitelezéshez szükséges anyagi fedezet egy része külföldi és helyi adományokból gyűlt össze, de számos egyháztag önkéntes hozzájárulása is figyelemre méltó volt. Az építkezés gyors ütemének köszönhetően az óvoda első csoportja már szeptemberben, ünnepi istentisztelet keretében tanévet kezdhetett, Ugron Katalin és Pataki Réka óvónők és Borbáth Jutka dadus felügyelete alatt. A gyerekek vallásos oktatását Berekméri Melinda lelkésznő vállalta. A szüleikkel – havi rendszerességgel – bibliaóra keretében Papp Béni Zsombor lelkipásztor foglalkozik. 2012-ben már a második óvodás csoport is elkezdhette a tevékenységet az épületben. Ezt a csoportot Kötő Anita és Zsidó Enikő óvónők indították.

Az óvoda vegyes csoportokkal és hosszított programmal működik, a gyerekek ott tanulnak, játszanak, étkeznek és alszanak. A kinti tevékenységet játszótér teszi lehetővé. A hagyományos állami oktatási intézményekhez viszonyítva mássága abban rejlik, hogy a gyerekeket istenszeretetre nevelik, és már zsenge korban megismerkedhetnek a Biblia hiteles és csodálatos világával. 

Adminisztrációs szempontból az óvoda ugyan a Református Kollégiumhoz tartozik, ugyanakkor a cserealjai gyülekezet szerves része. A gyerekek jelen vannak az ünnepi istentiszteleti alkalmakon (évnyitó, évzáró, sátoros ünnepek, anyák napja), ahol saját összeállított műsorral szolgálnak. Ugyanakkor hagyománnyá vált a gyülekezet körében a nőszövetséggel közösen szervezett adventi vásár előkészítése és lebonyolítása is. A gyerekek szülei szeretetszolgálatot is vállaltak, egy-egy rászoruló családot, illetve más intézményeket (óvoda, árvaház) támogatnak. 

Berekméri Árpád Róbert

Az oldalt szerkeszti: Ötvös József ny. lelkipásztor