2019. július 23., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Kevesen tenyésztenek fajtatiszta mangalicát a megyében

A hazai fajtatiszta mangalicákat Marosfelfaluban törzskönyvezik. A tenyésztésvezetési irodában Balla Levente állategészségügyi és állattenyésztő mérnök, a Romániai Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének alelnöke szaktanácsadással is szolgál. A kertészmérnöki végzettséggel is rendelkező férfi magántermelőként az állattartás mellett fóliás és szabadföldi zöldségtermesztéssel foglalkozik.

Fotó: Nagy Tibor


– A feleségemmel, Imolával a budapesti Corvinus Egyetemen szereztünk kertészmérnöki oklevelet. Egy szászrégeni panellakásból költöztünk Marosfelfaluba. Korábban nyulakat tenyésztettem, a piaci mozgás azonban a sertéstenyésztés felé mutatott. Megvásároltuk a területet a tanyához, aztán két mangalicával elindítottuk a vállalkozást. Szaporítottunk, vásároltunk, cseréltünk, így jutottunk el a jelenlegi, száz egyedet meghaladó állományhoz. Mindhárom színváltozat – a vörös, a szőke és a fecskehasú is – megtalálható nálunk, emellett báznai öves sertésünk is van. A tenyésztést a szaporításra és nem a hizlalásra alapozzuk – körvonalazta Balla Levente a két lábon álló vállalkozás  egyik fontos pillérét, majd a zöldségtermesztésről beszélt.

– Paradicsomot, számos paprikafajtát, uborkát, hagymát, fokhagymát termesztünk, a legnagyobb tétel a padlizsánból van. Nem vagyunk biotermelők, de a zöldségek életciklusába csak szükség esetén avatkozunk bele. A harmadosztályú terményt az állatokkal etetjük fel, így semmi sem vész kárba. Ami a takarmány többi részét illeti, a csöves kukoricát egy helyi gazdától vásároljuk meg, a lucernát magunk termesztjük és őröljük.


– Beszéljen kicsit a piacról. Mennyire különböznek a mangalica és a zöldség értékesítési lehetőségei?  

– Mangalicából elsősorban malacot árusítunk. A fajtatisztaságot igazoló származási lappal ellátott egyedekkel, amelyeknek kilója 16 lej, a nagyvárosi piacot célozzuk meg, ahol nagyobb a vásárlóerő. Természetesen ehhez megyék közötti szállítási engedéllyel is rendelkezünk. A zöldségeket eddig a szászrégeni piacon kínáltuk eladásra, idén nyitni szeretnénk Beszterce felé.

Törzskönyv nélkül nincs piac

– Az év elején megjelenő sertéspestis milyen mértékben befolyásolta a mangalica értékesítését?

– Februártól 20 százalékban esett vissza a vásárlás kedv. Ez csak részben írható a sertéspestis számlájára, a másik ok az, hogy a piacon feltűntek az olcsóbb szőrös és öves disznók, amelyekről a vásárló elhiszi, hogy fajtatiszta állatok. Az avatatlan szem persze nem látja a különbséget, a túl alacsony ár viszont már önmagában gyanús lehet. Szerencsére a tenyésztők kezdik megérteni, hogy törzskönyvezés nélkül nincs piac, a fajtatisztaságot igazoló iratok nélkül uniós támogatás sem hívható le, így remélhetőleg megfordul ez a tendencia. Tudni kell, hogy a mangalicatenyésztésből nem lehet meggazdagodni, viszont tisztességesen élni, gyermekeket nevelni annál inkább.

– Hány mangalicatenyésztő szerepel az egyesület nyilvántartásában?

– Három Maros megyei tagunk van, Marosfelfalu mellett Szovátán és Sáromberkén tenyésztenek fajtatiszta mangalicát. Országszerte 163 tenyésztő regisztrált nálunk. A mangalica kocák száma 1600, a báznai sertéseké 160 körüli. A legnagyobb állomány a határhoz közel eső vidékeken, Arad, Temes és Krassó-Szörény megyében, tehát a délnyugati, bánsági régióban van. Egyesek a szerbektől hoznak be fajtatiszta egyedeket. Naponta mintegy hatvan egyedet törzskönyvezek. Az állatok először az aradi központba kerülnek, ahol megtörténik a vizsgálatuk, és iktatószámot kapnak. Az aradi munkatársak ezt követően elküldik hozzám az iratokat, amelyeknek ellenőrzése után – az APIA-nak is – kiállítom a bizonylatot.  

Beszélgetésünk előtt a Hargita megyei egyesület küldöttsége is tiszteletét tette a marosfelfalui tenyésztésvezetési irodában. Kolumbán Dávid megyei egyesületi elnöktől megtudtuk, hogy egy kezdődő együttműködés megalapozásáért jöttek, és egy Székelyudvarhelyen tartandó szakmai megbeszélésre hívták meg az országos egyesület alelnökét. (A látogatásunkat követő április 13-i tanácskozáson magyarországi és térségi szakemberek vitatták meg a mangalicatenyésztés jelenlegi helyzetét és jövőbeli lehetőségeit.) A vendégek az irodai megbeszélés után Balla Levente farmjára is kilátogattak, ahol nekünk is alkalmunk nyílt megcsodálni a fajtatiszta állományt, közöttük az egy nappal korábban született malacokat.