2021. március 9., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A megfelelő lakhatás

Az Európai Parlament múlt heti ülésén azt kérte, hogy legyen a megfelelő és megfizethető lakhatás törvény erejével betartatható alapjog. Ugyanakkor a hajléktalanság felszámolását célzó intézkedéseket is vár. 

A 352 szavazattal, 179 ellenszavazat és 152 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a Parlament kijelenti: a megfelelő lakhatás fogalmába többek között a tiszta és jó minőségű ivóvíz, a megfelelő és méltányos higiénés körülmények, a szennyvíz- és vízhálózat is beleértendők. A megfelelő lakhatáshoz való jog alapvető emberi jog, amelyet a nemzeti és az európai jognak is el kellene ismernie.


Számos uniós tagállamban nőtt a hajléktalanok száma

A képviselők szerint kötelező, és legalább a WHO iránymutatásaihoz igazodó minimális követelményeket kellene bevezetni az unióban az egészséges otthonokra – köztük a beltéri levegőminőségre – vonatkozóan. Felszólítják a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a házfelújításokra vonatkozó előírások között fordítsanak kiemelt figyelmet a kibocsátáscsökkentésre és a lakások energiahatékonyságának növelésére.


A hajléktalanság felszámolását uniós célkitűzésként kellene meghatározni

 Számos uniós tagállamban nőtt a hajléktalanok száma az emelkedő lakhatási költségek és a megvágott vagy felfüggesztett szociális programok és támogatások miatt. Az állásfoglalás ezért megismétli a Parlament korábbi kérését, amely szerint uniós célkitűzésként kellene meghatározni a hajléktalanság 2030-ig történő felszámolását. Emellett fenn kellene tartani a hajléktalanság kialakulását megelőző és a hajléktalanok védelmét szolgáló, a koronavírus-járvány miatt bevezetett rendkívüli intézkedéseket, különösen a kilakoltatási moratóriumot, az energiaellátás folyamatos fenntartását és az ideiglenes elhelyezés garantálását.


Megfizethető lakhatás

 A képviselők emellett felszólítják a tagállamokat, illetve a regionális és a helyi hatóságokat, hogy fogadjanak el jogszabályt a bérlők és a saját lakásukban élők jogainak védelmére. A lakhatás akkor nevezhető megfizethetőnek, ha az azzal összefüggő költségek rendezése után a lakónak elegendő forrása marad az egyéb alapvető kiadásokra. Ezen költségek küszöbértéke jelenleg a háztartások rendelkezésére álló jövedelem 40 százaléka, azonban az európai bérlők több mint negyede jövedelmének ennél nagyobb részét költi albérletre. Az albérletek átlagösszege pedig folyamatosan növekszik.

A képviselők végül megemlítik, hogy a rövid távú, turisztikai célú lakásbérletek lakásokat vonnak el a piacról, és felviszik az albérletek árát, ami nagyban megnehezíti a megélhetést a belvárosokban és a turisztikai központokban.


Az európai szabályok hatékonyabb védelmet nyújtanak a profitnak, mint az embereknek 

Kim Van Sparrentak (Zöldek/EFA, NL) jelentéstevő szerint az európai szabályok gyakran hatékonyabb védelmet nyújtanak a lakáspiac által generált profit számára, mint az embereknek, akik tetőt szeretnének a fejük fölé. Az uniónak mozdulnia kell, és a tagállamokkal együtt minden követ meg kell mozgatnia. A jelentésben minden döntési szint számára kézzelfogható megoldásokat javasolnak. „Ha akarjuk, megoldhatjuk a lakhatási válságot, és 2030-ig felszámolhatjuk a hajléktalanságot.”


Egyre több európai számára nehezen megfizethető a lakhatás 

Az Eurofound kutatása szerint az elégtelen lakhatás évente 195 milliárd euró költséggel jár az unióban. Egyre több európai számára nehezen megfizethető a lakhatás, és egyre nagyobb részük költi jövedelmének aránytalanul nagy részét erre. Az egyedülálló szülők, a nagy családok és a munkaerőpiacra belépő fiatalok különösen gyakran szembesülnek azzal, hogy jövedelmük az albérleti díjak kifizetésére nem elég, de szociális bérlakás igényléséhez már túl magas.

(Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája)