2021. február 27., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az RMDSZ parlamenti képviselőjelöltjeinek listáját Maros megyében Kolcsár Anquetil Károly vezeti, aki 1994-ben a kolozsvári Mezőgazdasági és Állategészségügyi Egyetemen szerzett állatorvosi diplomát. Körtvélyfájai születésű, az egyetemi évek után hazaköltözött, és Gernyeszegen nyitott állatorvosi rendelőt, amely a községközponton kívül ellátja Sárpatakot és Balát is. 1995 és 2005 között szarvasmarha-tenyésztéssel is foglalkozott. Állománya elérte a 80 főt, ezért előbb bérbe vette az egykori mtsz istállóit, majd megvásárolta ezeket. 2005-ben profilt váltott, az egyik istállót panzióvá alakította át, amelyet a későbbiekben bővített. Jelenleg fenntartja az állatorvosi rendelőt és működteti a Fekete Ló és a Fehér Ló vendégfogadókat.



A képviselőjelölt másodéves egyetemistaként 1990 tavaszán részt vett a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) megalakításában, szervezésében. Az egyetem után, 1994-ben az RMDSZ körtvélyfájai szervezetének lett tagja, édesapja községi RMDSZ-tanácsos volt. 2000-ben a helyébe lépett, ugyanebben az évben elvállalta a községi, majd 2012-től a kerületi (Gernyeszeg, Marossárpatak, Nagyernye, Vajdaszentivány) elnökséget. Ilyen minőségében vállalta el a jelölést. Lapunknak elmondta: az RMDSZ működése óta a Felső-Maros mentének nem volt képviselője a parlamentben, ezért többen felkérték arra, hogy vállalja el ezt a tisztséget.
– Megválasztásom esetén természetesen a megyét képviselem majd. Nemcsak az RMDSZ, a magyarság, hanem a megye minden lakójának az érdekképviseletét vállalom fel. Elsősorban a vidéki élet nehézségeit, gondjait, ugyanakkor a vállalkozói szférát érintő törvénykezésbeli hiányosságokat szeretném orvosolni. Tagja vagyok a Szent György Menedzserklubnak, már konzultáltunk ez ügyben. Tárgyaltam az RMGE Maros vezetőségével is, igyekszem feltérképezni azokat a sajátos kérdéseket, amelyekre majd közösen kell választ találnunk. Emellett természetesen kapocs szeretnék lenni Marosvásárhely és Bukarest között, hogy segítsem Soós Zoltán polgármestert munkájában. Ez ügyben is tárgyaltam a polgármesterrel és természetesen Péter Ferenccel, a megyei tanács elnökével is. Szorgalmazom a nagyvárosi övezet egyesület működtetését, mi több, szóba került az is, hogy a tagságot kibővítenénk, és befoglalnánk Marosszentannát, Gernyeszeget, Sárpatakot is.
A kezdeményezései között szerepelne egy országos kerékpárút-hálózat kiépítése is. Ennek kísérleti terveként először Marosvásárhelyről építtet ki öt irányba (Szászrégen, Nyárádszereda, Szováta, Mezőség, Marosludas) a főút mellett haladó kerékpárutat.
– A gernyeszegi helyi tanács elkészített Gernyeszeg és Körtvélyfája között egy két kilométeres szakaszt. A munkálatokat leginkább az hátráltatta, hogy a nyomvonal több helyen magánterületen halad. Innen az ötlet, hogy már a kerékpár-utak kiépítéséért is szükség lenne törvénymódosításra,  hogy amiként az országutak vagy az autópályák építésekor nemzeti érdekre hivatkozva ki lehet sajátítani földterületeket, úgy helyi beruházások esetén is hasonlóan lehessen eljárni. Ez nemcsak a kerékpárutak bővítését, hanem bármilyen más – a helyi önkormányzatok számára fontos – beruházás előmenetelét is segítené. Ehhez kapcsolódva olyan jogszabálymódosítás kellene, amely azt is lehetővé teszi, hogy a községek közötti területen levő közberuházásokat a megyei tanácsok is támogassák, akár a helyi önkormányzatokkal partnerkapcsolatban – mondta Kolcsár Károly, és hozzátette: ha már a kerékpárutaknál tartunk, jó lenne, ha az országos költségvetésből elkülönítenének a kerékpárutak kiépítésére egy alapot, amelyre a megyei és a helyi önkormányzatok pályázhatnának.
Emellett a képviselőjelölt tapasztalatára hivatkozva felvetette azt is, hogy módosítani kellene az önkormányzati beruházások elő- és műszaki tanulmányainak, valamint a különböző állami szakhatóság által kibocsátott engedélyek szavatossági idejét.
– Jelenleg nagyon hátráltatja az önkormányzati munkát, hogy ilyen fölösleges bürokratikus utakat kell járni egy-egy engedélyért. Volt eset, hogy egy komoly beruházás (pl. iskolaépítés) esetén amíg sikerült minden engedélyt beszerezni, lejárt a műszaki tanulmány határideje, aztán amire az meglett, újra engedélyt kellett kérni az áramszolgáltatótól, vagy meg kellett újítani a geológiai tanulmányokat, és így hónapok teltek el, ameddig sikerült végre a kivitelezésig jutni. Ezen változtatni kell. Nem lesz könnyű, hiszen mentalitásváltásra is szükség van. A papírtologatás a korrupció me- legágya is, ezért azt is szorgalmazom majd, hogy minél előbb digitalizálják ezeket a szolgáltatásokat, hogy ne kelljen kilincselni, hónapokat várni az engedélyekre – foglalta össze gondolatait, majd elmondta: az elkövetkezendő időszakban ta- nácskozni fog az érintett szakmai szervezetek képviselőivel, és így körvonalazhatja mindazokat a feladatokat, amelyekkel foglalkozni szeretne parlamenti képviselőként.