2020. február 24., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Konferencia Európa jövőjéről

Az unió reformjának a polgárok és a fiatalok részvételén kell alapulnia, fogalmaz egy múlt szerdán elfogadott európai parlamenti állásfoglalás.

Eszerint tematikus agorákon kellene bevonni a vitába a különböző hátterű európaiakat, alulról építkező, átlátható, mindenkit bevonó, részvételen alapuló, kiegyensúlyozott módon kell megreformálni az uniót, fenn kell tartani a szerződésmódosítás lehetőségét az állampolgári részvétel állandósítására. 

A demokráciáért és a demográfiáért felelős biztos és bizottsági alelnök, Dubravka Šuica és a Tanács horvát elnökségét képviselő Nikoljina Brnjac részvételével lezajlott vitát követően a Parlament szerdán 494 szavazattal, 147 ellenszavazat és 49 tartózkodás mellett állásfoglalást fogadott el arról, hogyan képzeli a közeljövőben megszervezendő, Európa jövőjéről rendezett konferenciát. 


Az európaiak központi helyen a vitában

A képviselők központi szerepet szánnak az európai polgároknak a Lisszaboni Szerződés aláírásának idején előre nem látott külső és belső kihívásokról rendezett széles körű vitában. A fontosnak talált ügyek rangsorát tükröző uniós prioritások lefektetésébe mindenféle hátterű embert és a civil társadalom képviselőit is be kell vonni, európai, nemzeti, térségi és helyi szinten, annak érdekében, hogy az eljárás lentről felfelé építkező, átlátható, befogadó, részvételen alapuló és kiegyensúlyozott legyen.

A Parlament ehhez polgári agorák (az arányosság és a megfelelő képviselet szabályainak megfelelően, véletlenszerűen kiválasztott európaiak képviselőinek tematikus fórumai) és legalább két ifjúsági agora létrehozását javasolja. Az agorákon minden országból legalább három, összesen 200-300 európai venne részt. Az európaiak szószólói a konferencia plenáris ülésén az Európai Parlament és a nemzeti országgyűlések képviselőivel, a Tanács minisztereivel, a Bizottság alelnökeivel, egyéb uniós intézmények, testületek képviselőivel és a szociális partnerekkel együtt vitatnák meg az agorákon született eredményeket. 


A szerződésmódosítás lehetősége

A Parlament a Tanácstól és a Bizottságtól a három fő uniós intézmény elnökének támogatása mellett a szerződésmódosítás lehetőségének fenntartását is várja. Az állásfoglalás emellett felveti: meg kellene fontolni az európaiakat közvetlenül bevonó eljárás állandósítását. 

David Sassoli, a Parlament elnöke kijelentette: „Az európai választások alapján felül kell vizsgálnunk a demokratikus irányítás eszköztárát. Ezt a munkát a nemzeti intézményekkel és az európai állampolgárok bevonásával kell elvégezni. A reformok új korszaka köszönt be”. 


A következő lépések

A Parlament a három fő uniós intézmény közül elsőként fogadta el álláspontját az Európa jövőjéről szóló konferencia megszervezésével és hatáskörével kapcsolatban. A Bizottsággal és az Európai Tanáccsal folytatott tárgyalások várhatóan időben lezárulnak ahhoz, hogy a konferencia már a 2020-as Európa-napon (május 9-én) elkezdődhessen. A konferencia 2022 nyarán zárul. 

A Parlament álláspontja a legutóbbi felmérések eredményeit tükrözi. A választások utáni választói attitűdöt vizsgáló 2019. szeptemberi Parlaméter felméréséből látható, hogy az európaiak továbbra is nagyobb szerepet szánnának a Parlamentnek, míg a Bizottság 2019. novemberi Eurobarométer-felmérése szerint a válaszadók 83 százaléka ért egyet azzal, hogy „nagyobb hangsúllyal kell figyelembe venni az európaiak véleményét az Európa jövőjét érintő döntések során”.