Könyvbemutatók a Teleki Téka szervezésében

Könyvbemutatók sorozatát szervezi a marosvásárhelyi Teleki Téka e hét végén, valamint a jövő hét folyamán. Ezek közül sorrendben az első október kilencedikén, szombaton, ma délelőtt 11 órakor kezdődik a Téka udvarán, ahol Sarány István Mesés Székelyföld című mesekönyvsorozatát mutatják be, illetve a kötetek illusztrációiból készült kiállítás megnyitójára kerül sor. A bemutató célzottan szülőkhöz, nagyszülőkhöz és gyerekekhez szól, a könyvet bemutatja és a szerzővel, illetve Váncsa Mónikával, a könyvek illusztrátorával Tekei Erika beszélget. Az illusztrációkból összeállított kiállítás október 17-én megtekinthető a Téka emeleti loggiáján.

Annácska és Zolika kalandja ezelőtt tíz esztendővel kezdődött: a Kolozsváron élő testvérpár a szülők, a nagyszülők társaságában utazgat Székelyföldön, sorra ismerve meg Csík-, Gyergyó- és Kászonszék, majd Udvarhelyszék és Háromszék, végül Marosszék és Aranyosszék településeit. A Sarány István által jegyzett mesék, történetek a két gyermek szemszögéből mutatják be a felkeresett településeket. Annácska és Zolika alakját Péter Alpár rajzolta meg, a két kedves és eleven gyermek megjelenik az Orosz Annabella, a Fazakas Ildikó és a Váncsa Mónika képzőművészek által készített illusztrációkon is. 

„Székelyföld népszerűsítésében nagyon fontos, egyáltalán nem elhanyagolható célközönségnek számítanak az óvodás, kisiskolás korú gyermekek, akiknek folyamatosan alakuló ízlésük, világképük nem csak a szülők, pedagógusok felelőssége, hanem mindnyájunké. A Székelyföldben való gondolkodásnak a mostani gyerekek lehetnek a továbbéltetői, fenntartói, örökösei. A Mesés Székelyföld mesekönyvsorozat olyan, mesésen tálalt információanyagot ad a gyermekeknek, amely rendszerint hiányzik a tananyagból, ugyanakkor nem száraz adatokat közölve kívánja belenevelni a gyermekeket az úgynevezett Székelyföldbe, székelyföldiségbe, hanem a hozzájuk közel álló mesék világán keresztül. Ezek a mesék, a mesebeliség ellenére, nem valamiféle távoli világot mutatnak, hanem a jelenben még fellelhető, hétköznapi életben is elérhető természetes közeget. Tárgyi és épített örökségről, hagyományokról és hitvilágról, Székelyföld jellegzetességeiről (székenként tálalva) kapnak alapos ízelítőt a gyerekek Székelyföldről” – fejtette ki a sorozat kapcsán Túros Eszter művészettörténész. A kötetet a gyermekeknek és szüleiknek, nagyszüleiknek szánják kikapcsolódásra, a szépérzék fejlesztésére és a tartalmas együttlét elősegítésére.

A Mesés Székelyföld sorozat részleteiről a szervezők közleményében olvashatunk – I–II. kötet: Csík- Gyergyó- és Kászonszék. Hargita Megyei Műemlékvédő Közszolgálat és Hargita Kiadó kiadása, 2011. Illusztrálta Péter Alpár. 48+56 old., 25+24 történet. III. kötet: Udvarhelyszék. Hargita Népe Lapkiadó, 2012, 2020. Illusztrálta: Orosz Annabella, 48. old., 26 történet. IV. kötet: Háromszék. Hargita Népe Lapkiadó, 2020. Illusztrálta: Fazakas Ildikó, 40. old., 23 történet. V. kötet: Marosszék és Aranyosszék. Hargita Népe Lapkiadó, 2021. Illusztrálta: Váncsa Mónika. 48. old., 24 történet. A kötetek megvásárolhatók, a Corvina és a Gutenberg könyvesboltokban, Csíkszeredában a Kele Könyv Vár könyvesboltban és a Hargita Népe Könyv- és ajándékboltjában (Majláth Gusztáv Károly tér. 4. sz.) Háromszéken a Háromszék Lapterjesztő boltjaiban, illetve megrendelhetők a Hargita Népe webáruházában: az aruhaz.hargitanepe.ro címen. Példányonkénti ár: 29 lej.

A hídverés színe

Október 11-én, hétfőn Szokoly Elek A hídverés színe című publicisztikai kötetének bemutatójára kerül sor a Teleki Tékában. „Be kell vallanom, hogy a legtöbb írásom nem csak belső indításból született, hanem mások ösztönzésére, felkérésére. De nem tartalmuk tekintetében. Abba soha senkinek nem volt beleszólása, s ha valaki mégis megengedte magának, azonnali kenyértörés lett a vége, amint az e kötet lapjaiból is kitűnik.

Ugyanakkor hozzátehetem, hogy a ‘90-es években közírásaimnak nagy részét románul publikáltam abból a racionális elgondolásból, hogy sajátos kérdéseink feltárásával főképp a többségi társadalmat kell megcéloznunk, hiszen rajtuk is, meggyőzésükön múlik sorskérdéseink megértése és esetleges elfogadása. Sokáig abban az illúzióban ringattam magam, hogy kisebbségi létünk természetszerűen előnyben részesíti közösségünket a valódi demokrácia megértésében és alkalmazásában, és felment az idegengyűlölet és a fundamentalizmus bűne alól. Sokáig úgy is tűnt. Aztán rá kellett jönnöm, hogy mi sem vagyunk mentesek a nemzeti önzéstől, önhittségtől, kizárólagosságtól, sőt az idegengyűlölettől sem. Magyar nyelvű, magyar honfitársaimnak szóló írásaim akkor kezdtek elszaporodni” – írja a kötetről a szerző. A könyvbemutatóról további részleteket a Teleki Téka Facebook-oldalán találnak. 

Mappae Comitatuum Transylvaniae

Bartos Elekes Zsombor Mappae Comitatuum Transylvaniae című szakmunkájának bemutatójára október 13-án, szerdán 18 órától kerül sor a Kultúrpalota kistermében. A Teleki Téka által szervezett eseményen a könyvet bemutatja és a szerzővel beszélget Tamás Sándor térképgyűjtő.

A budapesti Egyetemi Könyvtár kiemelkedő értéke Hevenesi Gábor (1656–1715) jezsuita tudós gyűjteménye. E gyűjtemény 91. kötete a 17. század végi, Habsburg-fennhatóság alá került Magyarország és Erdély vármegyéinek, székeinek és vidékeinek kéziratos térképeit tartalmazza. Az egyetlen példányban ismert munkának a szerzői ismeretlenek, nincs se keltezése, se valódi címe (Mappae Comitatuum Regni Hungariae névvel szokás hivatkozni rá). Az oszmán fennhatóság alóli felszabaduláskor készült térképsorozat jelentős: az erdélyi rész sokkal részletesebb a korábbi térképeknél; a Kárpát-medence első megyetérképei ezek, sőt Erdélyben a vármegyei–széki rendszer dualizmus kori felszámolásáig ez az egyetlen megyetérkép-sorozat. Jelen kötet elsőként teszi közzé a 18 erdélyi (és partiumi) térképlapot nyomtatott formában. A kiadvány részletes – magyar nyelvű, románra és angolra is lefordított – tanulmányt tartalmaz a térképek szerkezetéről és tartalmáról, továbbá készítésük hátteréről és környezetéről. A több mint ezer ábrázolt település, igazgatási egység, folyó és egyéb földrajzi részlet neveit névmutató gyűjti össze, amelyben azonosításukat a mai román, magyar és német névváltozataik segítik.