2018. december 16., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Ezek összefüggéseiről foglalta össze gondolatait, tapasztalatait Balás András, a Georgiai Egészségtudományi Egyetem egészségpolitika-professzora Tudomány és helytállás címen megjelent könyvében, amelyet erdélyi körúton mutatott be felesége, Balás Lujza mikrobiológia-professzor kíséretében.

Fotó: Bodolai Gyöngyi


Ezek összefüggéseiről foglalta össze gondolatait, tapasztalatait Balás András, a Georgiai Egészségtudományi Egyetem egészségpolitika-professzora Tudomány és helytállás címen megjelent könyvében, amelyet erdélyi körúton mutatott be felesége, Balás Lujza mikrobiológia-professzor kíséretében.

A nagy felfedezések a kisebbségben kezdődnek – a szerző ezzel a mottóval hirdette meg a közönséggel való találkozásokat, amelynek egyik helyszíne az elmúlt héten a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kara volt. Balás professzor tanárok és diákok körében mesélt a könyvben megfogalmazott élettapasztalatairól. Ezek szerint „a felfedezések, újítások és nagy sikerek szikrája ott pattan ki, ahol sokféle kulturális hagyomány, szakmai háttér és nézőpont találkozik egy helyen”, mert „új gondolatok és tartós sikerek kisebbségeket is megbecsülő, sokszínű kulturális környezetből születnek”.

A találkozón elhangzott, hogy az Egyesült Államokban élő egyetemi tanár rendkívül büszke erdélyi, pontosabban gyergyóremetei gyökereire, ahol édesapja, a későbbi budapesti ügyvéd, lapszerkesztő és a székelység történetének szenvedélyes kutatója felnőtt, anyai nagyapja pedig 15 éven át a választókerületet képviselte a budapesti parlamentben. Felmenői nevezetes küzdelmekben vettek részt a székelység történelme során, s az erdélyi hagyományok, a székely eredet tisztelete mindvégig lelkesítő elemként hatott szellemi fejlődésére, amely Budapestről vezetett a tízezer hallgatóval működő georgiai egyetemig, ahol jelenleg a dékáni tisztséget betölti, s a közegészségügyi intézetet vezeti. Szülőföldjéhez való hűségét pedig nem csupán a könyv és a címlapfotón viselt székely ruha jelzi, hanem az a nagyon fontos feladat, amelyet a Székely Előfutár, később pedig az Előfutár Szövetség (Foreuner Federation) révén felvállalt. Az alapítvány, amelyet családjával indított, székelyföldi fiatal kutatóknak biztosít ösztöndíjat, jelenleg 1.000 dollárt, tudományos munkájuk támogatására. Az alapítvány nevét az a küldetéstudat ihlette, miszerint a székelyek a fejedelmek előtt elsőnek mentek a harcba, majd miután derekasan megvívták azt, az utolsók voltak a visszavonulásban.

A kisebbségek képzése és a tudományban való részvétele alapvető kérdés – hangoztatta az előadó, majd híres magyar kutatók példáját sorolta fel a hallgatóságnak: Bolyai János mellett a Puskás Tivadarét, aki Edison munkatársaként nemcsak a rádió ősét, a Telefonhírmondót, hanem a telefonközpontot is feltalálta. Általa keletkezett a hallóból az egyik leggyakrabban használt angol szó, a hello. A szerző párhuzamot vont a nagy felfedezések születésekor felmerülő és a kisebbségek érvényesülése előtt álló nehézségek között. Ha valaki egy új felfedezéssel előáll, számolnia kell azzal, hogy kisebbségben lesz, amíg újítását, felfedezését elfogadják és elterjed. – Ezért szoktam mondani a diákjaimnak, hogy aki nem volt kisebbségben, az soha nem mondott újat, mert ha igazán újat mondott volna, az más lenne, mint amit a többség tud – hangsúlyozta. A kisebbségi sors, a kisebbségi állapot üzenete, hogy a többségnek is előnye származik abból, ha a kisebbségi álláspontot figyelembe veszi. Ezért fontos lehetőséget teremteni a kisebbségeknek, hogy megfelelő képzettségben részesüljenek, s a társadalom teljes jogú tagjaivá váljanak.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy fontosnak tartja az innováció megbecsülését a tudományos kutatómunkában, annál is inkább, mivel manapság az újítás elvált a kutatástól, s tudományos közleményt lehet írni anélkül, hogy szerepelne benne az innováció. Lényeges, hogy a kutatók ne felejtsék el, hogy van egy olyan lehetőségük és felelősségük, hogy új termék, új szolgáltatás legyen a kutatómunka eredménye.

Balás András részletesen kitért arra is, hogy a diszkriminációs helyzeteket meg kell tanulni kezelni, és nem szabad eltűrni, hogy egy kisebbséget vagy egy kisebbség egy másikat hátrányosan kezeljen.

Az Előfutár Szövetség ösztöndíj kapcsán elmondta, hogy a tudományos érdeklődés és a kreativitás serkentését, a jó témaválasztást, az időszerűséget, a figyelemfelkeltő előadásmódot is szeretné támogatni. Újabban az eredményességet is, ezért az összeg második felét a kutatás befejezésekor, az eredmények publikálásakor folyósítják. A könyv vonatkozó fejezeteiben a pályázás módjára, a hibák kiküszöbölésére ad tanácsot. Büszkék ösztöndíjasaikra, s legutóbb Boszniában szerveztek konferenciát a kisebbségi egyetemek számára, amelynek anyaga a Sapientia EMTE kiadványában jelent meg.

A könyvbemutatón beszámolt arról is, hogy egyetemi munkája révén alkalma volt betekinteni az amerikai hadsereg működésébe. Járt repülőgép-anyahajón, s a Kék angyalnak nevezett vadászrepülőgépeken kibírta a különböző trükkök során átélt testi, illetve a lélekjelenléttel kapcsolatos nehézségeket. Tanulságos volt számára betekinteni abba a folyamatba, ahogy a katonaságnál a kutatást támogatják, s példát is mondott arra, hogy milyen ötletekkel lehet fellendíteni a megfeneklett kutatást, mint például az önjáró gépkocsik megépítésének esetében.

A Népújság kérdésére válaszolva elmondta, hogy édesanyja kérésére végezte el az orvosi egyetemet, s mivel az volt az érzése, hogy az alkalmazott matematikában gyorsabb a fejlődés, második egyetemként azt választotta. A kettőt összekapcsolva kezdett el – immár az Egyesült Államokban – egészségügyi szervezéssel, egészségpolitikával foglalkozni. Így került be az Egyesült Államok Szenátusába, ahol az egészségügyi ellátás minőségének javítása érdekében dolgozott ki törvénytervezetet, s adta elő – saját bevallása szerint ékes magyar akcentussal – javaslatait az egészségügyi hibák kiszűrésére. A törvényt elfogadták, s ma már vannak jelentési rendszerek, országos akciók, kutatóprogramok a hibák mérésére. Ennek ellenére a statisztikák szerint az Egyesült Államokban évente 100.000 ember hal meg egészségügyi hibák miatt, amely a nyolcadik helyen áll a halálokok között. Az intenzív osztályon egy beteg naponta átlagosan egy hibának van kitéve, s ezt megakadályozhatnák, ha a csapatmunka minden láncszeme kifogástalanul működne.

Kutatómunkája során megfigyelte és le is írta, hogy átlagosan 17 évet vesz igénybe, hogy egy új egészségügyi felfedezést a gyakorlatban is alkalmazzanak. Ezt idézte Barack Obama elnök az amerikai orvosok chicagói kongresszusán, egy hónap elteltével pedig egy obamai jogászprofesszor nyomozta ki, hogy név szerint Balás Andrástól származtak az elnök által idézett adatok.

Pályafutása során volt olyan helyzetben, amikor úgy érezte, hogy diszkriminálják, de az Egyesült Államokra nem ez a jellemző. Véleménye szerint az enyhe dolgok ellen küzdeni kell, a súlyosabb megkülönböztetés miatt zajt kell kelteni, dokumentálni kell, s másoknak, a közvéleménynek is a tudomására hozni.

A kisebbségek továbblépése a tudásalapú társadalomban elsőrendű feladat. A kutatómunka megtanulása, a kutatási eredmények sikeres alkalmazása és új kutatási eredmények kitermelése mind fontosabb lesz. Mivel sok helyen a világban fel kell venni a küzdelmet a kisebbségekért, az Előfutár Szövetség azt a feladatot vállalta fel, hogy a kisebbségből jövő tehetség ne vesszen el – zárta gondolatait Balás professzor, majd ösztöndíjasainak és az érdeklődőknek dedikálta a Tudomány és helytállás című kötetet.




Kapcsolódó cikkek: