Több uniós tagállam jelezte, hogy nem támogatják Ukrajna gyorsított csatlakozását, így számukra elfogadhatatlan az Európai Bizottság által javasolt úgynevezett „fordított csatlakozás” terve, miszerint gyorsított eljárással az EU tagjává választják Ukrajnát, majd fokozatosan hajtanák végre a reformokat a teljes tagság érdekében. Ezt március 4-én több tagállam is jelezte Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, így most már teljesen biztos, hogy Ukrajna 2027-ben nem lesz az EU tagja. Végre egy olyan észszerű döntés körvonalazódik, amely, ha figyelembe vesszük a korábban csatlakozott államok csatlakozási folyamatát, elvárható volt. Emlékezzünk arra, hogy országunknak is milyen szigorú feltételeknek kellett megfelelnie, hogy elérje a tagjelölt státust, utána pedig nem is kis összegű előcsatlakozási pénzalapokkal igyekeztünk felzárkózni a korábbi tagországokhoz. Ez pedig egy kínkeserves átmenet volt, amelyet minden állampolgár megérzett. Románia 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz Bulgáriával együtt, lezárva az 1995-ben indult folyamatot. Tegyük hozzá, bár jelentős gazdasági, társadalmi átalakuláson ment át az ország tizenkilenc évvel a csatlakozás után, még mindig nem állunk ott, ahol a korábban csatlakozott nyugat-európai országok. Ha eltekintünk attól, hogy háború van Ukrajnában, akkor is a gyorsított eljárás előnytelen helyzetbe hozta volna azokat a szocialista tömbből felszabadult kelet-európai országokat, amelyek betartották a csatlakozási lépéseket és követelményeket. Egy olyan országot tagként bevenni, amelyet jelenleg is egy háború tépáz, és ilyen állapotban pénzt pumpálni az ország helyreállításába – bármennyire is humanitáriusnak tűnik –, meggondolatlan lépés lenne, és eurómilliókat venne el abból az alapból, amelyből a jelenlegi tagok különböző programjait finanszírozza az EU. Tegyük hozzá, az uniós források is apadhatnak, hiszen a világpolitikai helyzet miatt a tagországok gazdasága is megrendült. A Közel-Keleten kitört újabb háború energiaválságot okozott, ami a konfliktus elhúzódásával fokozódhat, és ez szintén károsan érinti az EU tagállamainak gazdaságát. A béketárgyalások ellenére sem az ukrán, sem az orosz fél nem mutat szándékot az irányba, hogy befejezzék a háborút, így Ukrajna gazdasági helyzete továbbra is mélyül. A háború okozta sebeket egyre nehezebb és drágább lesz begyógyítani. És még nem beszéltünk Ukrajna csatlakozásának mezőgazdasági hatásáról. A csatlakozás esetén a közös piacra kerülő ukrán gabonamennyiség igencsak káros hatással lenne az EU gazdáira, ennek jeleit láttuk a gabonaválságkor. Nem hiába vonultak utcára Európa-szerte a gazdák. A politikai csatározásokat a lelátóról figyelő egyszerű EU-állampolgár joggal teheti fel a kérdést, hogy a jelenlegi Európa Tanács és Európai Bizottság kinek az érdekeit szolgálja. Azon polgárokét, akik európai kultúrába ágyazva, ebben a politikai konstrukcióban próbálnak az adott körülmények között jól élni, vagy valamiféle üzleti háttéregyezségek mentén döntenek, amihez látszólag semmi közünk. Kié lett Európa?
