2021. június 17., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A német metropolisban motoros Mikulások százai vonulnak fel, keltenek adventi karneválhangulatot. A karácsonyi vásár javában zajlik, a dóm tere előtt s benn is hömpölyög a tömeg.

Pezsgő-nyüzsgő város Köln. A reptéren 1994-től emléktábla hirdeti: illesse tisztelet a nagy elődöket. Konrad Adenauernek sokat köszönhetnek a németek, mert eme államférfinak mélyen vallásos, katolikusként megélt hitéből táplálkozott hazája iránti elkötelezettsége. Jó lenne, ha ezt a kancellár asszony sem feledné. 
A német metropolisban motoros Mikulások százai vonulnak fel, keltenek adventi karneválhangulatot. A karácsonyi vásár javában zajlik, a dóm tere előtt s benn is hömpölyög a tömeg. Sokféle ember megfér itt, és mindenki otthonra talál benne. Jó volt elvegyülni nekem is e tömegben, hála az ottani magyarok meghívásának, akikkel lelki napot tarthattam, és néhány napra érezhettem adventi vendégszeretetüket.
A templom mondhatni meghosszabbításaként, a pályaudvar közvetlen szomszédságában az Európa-szerte is egyedülálló, a Rajnát átívelő vasúti híd állja az idők megpróbáltatásait, rajta három sávon, hat vágányon percenként zakatolnak a személyvonatok a földrész minden irányába. A második világháborút követően építették újjá. Nem lehet betelni a látvánnyal, ahogyan egymást érik a szebbnél szebb, modernebbnél modernebb vasúti kocsik, mindenféle forgalmi dugó nélkül.
Köln évezredes műemléke, a dóm tornya büszkén emelkedik ki az amúgy visszafogott modernségű világváros épületei közül, de jelzi, hogy – kis túlzással – szinte minden körülötte forog. Viszonyítási alap. Több mint hatmilliós látogatottsága az Eiffel-toro-nyéval és a lourdes-i barlangéval vetekszik. Évszázados legendák, helyi kulisszatitkok elevenednek meg, ahogy a földi halandó átlépi ennek az impozáns épületnek a küszöbét. A gótikus katedrális közvetlen elődjét 870-ben szentelték fel. A mostani dóm alapjait Konrad von Hochstaden érsek (+1261) rakta le 1248-ban. A több mint ezeréves székesegyházban őrzik a világ egyik legrégebbi, fából készült, épen maradt feszületét, a Gero érsek (+976) által adományozott keresztet. Az arany ereklyetartó, melyben állítólag a háromkirályok csontjait őrzik, egyfajta hadizsákmány volt Milánóból, miután az akkori érsek, Raynald von Dassel katonákat adott kölcsön a választófejedelemnek. De a festett ablakok is sokat tudnának mesélni. A háború idején még volt ereje, ideje a plébánosnak, hogy kiszedje és így a robbantásoktól megmenekítse. Mesélik, hogy volt egy jótékony, jámbor hívő mecénás, aki minden vagyonát a dómra hagyta. Ezzel annyira magára haragította családját, hogy sírjában sem hagyták nyugton. Az egyház aztán vasráccsal védte meg a szarkofágot, nehogy a feldühödött hozzátartozók kiszedjék a jólelkű rokon csontjait. Bemenet jobbról a turisták ma is elbámészkodnak e szokatlan sírhely fölött. 
De a kölni dóm felszentelésének ünnepsége (1880-ban) sem volt akármilyen: a császár nem kelt ki a hintóból, mert nem ment eléje, fogadására a dóm lelkésze. Két makacs, elszánt vezető farkasszemet nézett egymással… Mígnem aztán csak a császárnak kellett megemberelnie magát, s megalázkodnia a főpap előtt. Nem is engedte oda temettetni a papot, mert az nem volt hajlandó egyetérteni birodalmi eszméivel. 
Csak néhány impozáns, számszerű adat a nem mindennapi építményről, amely a világörökség részét képezi: tornyai 157 méter magasak, 144 méter hosszú a templomhajó. A csaknem nyolcvan ár területet elfoglaló székesegyház évi költségvetése megközelíti a tízmillió eurót. A leírások szerint a katedrálisnak 11 harangja van. Az első a 3,4 tonnás Dreikönigenglocke (háromkirályok harangja) volt, amelyet 1418-ban öntöttek és 1437-ben szenteltek fel, és amelyet 1880-ban újra kellett önteni. Van két olyan harang is, a 10 tonnás Pretiosa és a 4,3 tonnás Speciosa, amelyek az 1448-as felavatásuk óta a helyükön maradtak. A legnagyobbat, a 24 tonnás Szent Péter-harangot 1922-ben öntötték. Ez a világon a legnagyobb szabadon lengő harang (a Kentucky állambeli Newportban található World Peace Bell nagyobb ugyan, de nem mozog szabadon).
A kölni pacsuli története sem ma kezdődött. A Glockengassé 4711. házszáma immár évszázadok óta egy családi manufaktúra székhelye, ahol 1792-ben egy karthauzi szerzetes nászajándékként illatos vizet adott az ifjú Mühlensnek. A kísérletező kedvű Wilhelm apja vegyész volt, és sokáig gyógyszerként is reklámozta a franciákétól elütő, hamar divatba jött alkoholos illatszert. Innen datálják az azóta világhódító utat bejárt kölni „gyógyvíz” eredetét. Azóta a 4711 valódi márkanév lett. Nemcsak turistacsalogató, de valóban különleges illatesszencia. Az épület bejáratánál egész nap csordogáló kölnivízben sokan megmosakszanak, hogy arcukon is hazavihessék ezt a különlegességet. A hagyomány szerint Napóleon, amikor elfoglalta, újraszámoztatta a város utcáit és házait, és az egyik katona ezt a számot írta lóhátról a családi ház falára, amelyben azóta a csapból is szó szerint illatos víz folyik. A család mindmáig féltve őrzi a recept titkát, tölgyfa hordóban érleli a zömében erős (citrusfélékből kivont illóolajok, levendula, rozmaring és alkohol) keveréket.
Köln városa nagy embereket, szenteket adott a világnak. Nagy Szent Albert, a szent életű Adolf Kolping, Edit Stein, Johannes Duns Scotus, Szent Orsolya is kölniek.
Jó volt néhány napra kölninek lenni. És szuvenírként kölnivizet szorongatni kezemben a kölni dómban. Ez a barátságos, lélegző világváros a maga migránsaival együtt nemcsak a világ sokszínűségét mutatja meg, de az emberiség értékteremtő áldozatát, hitét, kitartását is. 
A karácsonyváró hangulatban ez sem mellékes. 
Jézus, Mária, Szent József, a háromkirályok felénk is elindultak. Beengedjük-e őket?
Sebestyén Péter