2021. október 26., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Tanárszemmel a hibrid oktatásról

Nehéz eldönteni, hogy kinek is jó a hibrid oktatás. A tanároknak egyértelműen nehéz, de a diákok számára sem egyszerű, hiszen csak egy részük van az iskolában, mások otthon ülnek. Így jogos a kérdés, hogy ki jár jobban: azok, akik az iskolában vannak és tanulnak, vagy azok, akik a számítógép előtt ülve még tudnak információt gyűjteni felelés vagy felmérő közben? Valamilyen szempontból mindkét tábor irigyli a másikat. Hova vezet mindez?

A hibrid oktatás kapcsán Mátéfi Istvánt, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatóját kérdeztük.


Mátéfi István, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója

 Fotó: Nagy-Bodó Szilárd



– Hogyan látja a hibrid oktatást?

– Mind a tanárok, mind a diákok számára nagy kihívás. Azonban talán mégis a tanároknak okoz nagyobb fejfájást. Igazán csak azok a tanárok tudják, hogy milyen buktatói és nehézségei vannak ennek az oktatási formának, akik kipróbálták. Érdemes belegondolni, mi egy oktató feladata ebben a helyzetben: be kell mennie az osztályba, és dolgoznia kell  azokkal a diákokkal, akik bent vannak, viszont ugyanakkor azokkal a tanulókkal is kapcsolatban kell lennie, akik online követik az órát. Továbbá a hibrid oktatás helyzete nagy kihívás elé állította az iskolák vezetőségét is, mert a feltételeket biztosítani kell. Szükség van megfelelő számítógépekre, nagy sebességű internetkapcsolatra, kamerára és még sorolhatnám,  nehéz úgy összehangolni a dolgokat, hogy minden a megfelelő időpontban, a megfelelő helyen, jól működjön. Számunkra, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban oktató tanárok számára is nehéz a hibrid oktatás, de mostanra elmondhatom, hogy a feltételek adottak. Minden osztályban van számítógép, internet-hozzáférés, illetve kamerák, amelyek segítenek, hogy az otthon ülő diákok a táblára felírt anyagot tudják követni. Egyértelműen nehéz mindenkinek, azonban véleményem szerint  megoldást jelent a jelenlegi helyzetben, és amennyiben a tanulók nem tudnak részt venni a szemtől szembeni oktatásban, a hibrid az egyetlen járható út. El kell mondanom, hogy jelenleg a Bolyaiban 13 osztályban diagnosztizáltak koronavírust, az ezen osztályokba járó diákok körülbelül 60%-a otthonról követi a tevékenységet, a beoltottak az iskolában tanulnak.

– Azokban az osztályokban, ahol van koronavírusos fertőzés, nem lenne jobb a teljesen online?

– Lehet, hogy jobb lenne, mert a tanároknak sokkal könnyebb lenne. A hibrid oktatás viszont jobb azoknak a diákoknak, akik szemtől szemben tudnak tanulni. Ebben a helyzetben ők a nyertesek. A tanárok a vesztesek, hiszen számukra nehéz két síkon figyelni, és követni a diákok tevékenységét, de természetesen ők is a tanulók érdekeit tartják szem előtt. Ha eltekintünk a járványtól, vannak más olyan esetek is, amikor a diákok valamilyen egészségi probléma miatt nem tudnak bemenni az iskolába, ilyen esetekben pedig a törvény megengedi, hogy online felületen kapcsolódjanak be. Ilyen szempontból is megoldás a hibrid. 


Fotó: Nagy Tibor



– Diákszemmel nézve azt is mondhatnánk, hogy azok a diákok a vesztesek, akik bent vannak az iskolában, hiszen ők úgy kell felmérőt írjanak vagy feleljenek, hogy közben nem tudnak informálódni. 

– Ez is benne van a pakliban. Viszont nem szabad elfelejteni, hogy – bármennyire is közhelynek hangzik – eljön az igazság pillanata. Tudjuk, hogy a cikluszáró vizsgákon a diákok csak a saját tudásukra alapozhatnak, hiszen mind a kisérettségiként emlegetett nyolcadik osztály végi vizsga, mind az érettségi szemtől szemben folyt az előző években is. Tehát lehet, hogy pillanatnyilag előnyben vannak azok a diákok, akik otthonról, füzet segítségével és más forrásokból inspirálódva oldják meg a feladatokat vagy válaszolnak a kérdésekre, azonban amikor majd vizsgahelyzetbe kerülnek,  ez már nem lesz alkalmazható. Azt is elárulom, hogy az elmúlt majdnem két évben beigazolódott, annak ellenére, hogy biztosan voltak olyan tanulók, akik éltek az online tér nyújtotta lehetőségekkel, a vizsgákra felkészültek, ezt mutatják a statisztikák. Ahogyan az is kimutatható, hogy a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban az iskolaátlag az elmúlt tanévben minden idők legmagasabbja volt, 9,25-ös. Erre eddig nem volt példa, és meglátásom szerint miután visszatérünk az iskolapadba, nagyon nehéz lesz ezt még egyszer valaha is elérni.

– Ön szerint nem veszi el a hibrid oktatás azoknak a diákoknak a kedvét az oltástól, akik nincsenek beoltva, de gondolkoznak rajta? Hiszen, ha be vannak oltva, be kell menjenek az iskolába. 

– Szerintem nem veszi el a kedvüket. Érdemes megnézni az érem másik oldalát is. A diákok nemcsak azért járnak iskolába, hogy ott legyenek az órákon, hanem azért is, hogy részesei legyenek a közösségi tevékenységeknek. Nagyon sok ilyen tevékenység van, gondolok azokra, amelyeket délutánonként a diákok szerveznek, a Bolyai Diákszövetség táborát is, vagy ott van a gólyabál. Az ezeken a tevékenységeken való részvétel biztosított azok számára, akik be vannak oltva, ezzel pedig a betegséget és a pozitív teszteredményt is elkerülik. Mondanom sem kell, azok, akik „pozitívak”, nem vehetnek részt a diáktevékenységeken. Szerintem nem mondhatjuk azt, hogy az online vagy nem online oktatás lesz az ok, amiért a diák nem oltatja be magát.


Fotó: Nagy Tibor