Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2025-10-03 11:00:00
Az országok közül a díszvendég Románia, a szerzők közül pedig Janne Teller dán írónő az idei 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, amelyen rekordszámú, 162 kiállító, 118 program és háromszáznál is több dedikálás várja a közönséget október 2. és 5. között a Bálna Honvédelmi Központban, Budapesten.
A kortárs dán irodalom ismert alkotója, Janne Teller a magyar főváros irodalmi elismerését, a Budapest Nagydíjat veheti át, Románia Kulturális Minisztériuma a Budapesti Román Kulturális Intézettel együttműködve pedig egy különleges pavilonban és változatos programokon keresztül mutatja be a kortárs román irodalom sokszínűségét – mondta el Gál Katalin, a szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke a program sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Hozzátette: a tavalyi díszvendég Franciaország volt, és a program sikerén felbuzdulva a magyarországi Francia Intézet úgy döntött, hogy új fordítói díjat alapít, ezzel ösztönözve a fiatalabb fordítói generációt a franciáról magyarra fordításra.
A fesztivál megnyitóján Matthieu Berton, a Francia Intézet igazgatója hirdeti meg a pályázati felhívást, és bemutatja a zsűri tagjait, akik a 2026-os díjazottat kiválaszţják.
Jövőre a német nyelvű irodalom lesz a díszvendége az eseménynek, így elsősorban Németország, Svájc és Ausztria íróit hívják meg.
Ennek egy előfutára lesz Robert Menasse osztrák író előadása, aki Európa-trilógiájának második, A bővítés című kötetét mutatja be – mondta Gál Katalin. Az elnök felidézte, hogy a fesztivált húsz éven át a Millenárison rendezték meg, idén azonban a Bálna Honvédelmi Központba várják a közönséget. Gál Katalin arról is beszélt, hogy figyelemre méltó az érdeklődés a magyar könyvkultúra iránt, annak ellenére, hogy „számos könyvszakmát is érintő törvény komoly gátját képezi a továbblépésnek”. Emellett megemlítette, hogy a fesztivál megrendezéséhez az MKKE nem kapott állami támogatást, annak ellenére, hogy nemzetközi rangú és költséges rendezvényről van szó.
Ioana Anghel, a Budapesti Román Kulturális Intézet igazgatója nagy megtiszteltetésnek nevezte országa díszvendég státuszát. Kiemelte: ez új dialógusok, új platformok nyitását jelenti a két ország számára, valamint lehetőséget teremt, hogy a magyar és a nemzetközi olvasóközönség jobban megismerhesse a kortárs román irodalmat.
Mint mondta, az elkövetkező napokban több mint harminc román író mellett műfordítók, kiadók, képző- és előadóművészek egyaránt bemutatkoznak a közönségnek, és igyekeznek párbeszédet teremteni a kultúrán keresztül az országok között. Jelen lesz mások mellett Ioana Pârvulescu, Radu Vancu, Alex Donovici, Stejărel Olaru, Alexandru Vakulovski, Gabriela Adameşteanu, Demény Péter, Filip Florian, Ioan T. Morar, Moni Stanila, Andrei Dosa is.
Sinka Gabriella, a Scolar Kiadó marketingvezetője a Budapest Nagydíjról szólva kiemelte: ez a magyar irodalmi szcéna egyik legrangosabb kitüntetése, amelyet minden évben egy olyan szerzőnek ítélnek oda, akinek munkássága mind az irodalom, mind a közéleti diskurzus szempontjából fontos és meghatározó.
„Janne Tellerre mindkettő igaz, hiszen művei komoly erkölcsi és morális kérdésekkel foglalkoznak” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a szerző sajátossága, hogy bár műveiben sok kérdést felvet, válaszokat nem ad rájuk, és az olvasóra bízza, hogyan ítéli meg egy-egy helyzet, döntés vagy karakter útját.
Janne Teller október 4-én pódiumbeszélgetésen Bombera Krisztinának mesél új könyvéről, a Büszke vagy rám, Joanna? című regényről, amelyben az olvasók egy dán ENSZ-diplomatát ismerhetnek meg, akit egy véletlen párizsi találkozás kétségbeesett kutatásra indít. A pódiumbeszélgetést követően dedikálásra is lesz lehetőség a BMC-ben.
Sinka Gabriella felidézte, hogy a szerző egyik legismertebb regénye, a Semmi 25 éve jelent meg, a Minden című regény pedig 20 éve. Az évfordulót a Scolar Kiadó a két kötet díszkiadásával ünnepli.
A Semmit megjelenése után Dániában és több nyugat-európai országban is először betiltották, egy évvel később azonban elnyerte a dán kulturális minisztérium Gyermekkönyvdíját, azóta kötelező olvasmány.
Az elmúlt évtizedekben világszerte több mint 1,7 millió, Magyarországon pedig több mint 40 000 példányban kelt el, és több mint 35 nyelvre fordították le.