Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány a német–holland közös rendezésű női kézilabda-világbajnokság negyeddöntőjében játszott Hollandia – Magyarország mérkőzésen a rotterdami Ahoy Arénában 2025. december 10-én
*Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Elmaradt a csoda, és döntő részben a hullámzó teljesítmény miatt végzett a hetedik helyen a magyar női kézilabda-válogatott a vasárnap zárult holland–német közös rendezésű világbajnokságon Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány szerint.
A szakember az M4 Sport Kézilabda-magazin műsorában hétfőn elmondta, tisztában voltak a mezőny erősségével, és tudták, hogy nagyon nehéz lett volna bejutni a legjobb négy közé, mint tették ezt a tavalyi Európa-bajnokságon, amikor bronzérmesek lettek.
„Ehhez csodának kellett volna történnie. Egy évvel ezelőtt ezt a franciák ellen véghezvittük, most nem sikerült. Nem mondanám, hogy csalódott vagyok a hetedik hellyel” – jegyezte meg a szövetségi kapitány.
Kiemelte, hogy hiába a legjobb hatba kerülés volt a cél, a játékosok közül mindenki arra vágyott, hogy megérkezzenek a harmadik emeletre, azaz sikerrel vegyék a negyeddöntőt. „Amikor nem sikerült, látni lehetett az arcokon a csalódottságot, de nem azért, mert hetedikek vagyunk, hanem azért, mert nem sikerült a bravúr az utolsó meccsen” – mondta.
Golovin szerint jó úton halad és nagyon sokat fejlődött a csapat, igaz, míg a 2024-es Eb-n mérkőzésről mérkőzésre javultak, most ez nem sikerült. Hozzátette, most, a vb-n teljesen más volt keret, kilenc új emberrel és újoncokkal. „Nagyon hullámzó volt ez a teljesítmény mérkőzésen belül és meccsek között is. Amikor nem jött a teljesítmény, görcsössé vált a játékunk, és ezt a pályán is lehetett látni” – fogalmazott Golovin, aki a mutatott játék alapján a dánok ellen egy góllal elveszített középdöntős találkozót tartja a torna csúcspontjának.
A negyeddöntőről beszélve elmondta, úgy érezték közben, hogy a hollandok megkapták a hazai pályát a játékvezetőktől, de utólag visszanézve a meccset, nem tükrözte azt, amit akkor éreztek.
A szövetségi kapitány úgy véli, minden játékosában „maradt még”, és egyértelműen többet tudnak. „Azt mondom, ha ugyanaz a csapat, mint a tavalyi Eb-n, akkor szerintem a teljesítmény is ugyanolyan maradt volna. Az Eb-bronzérmesek sokkal többet vállaltak, mint kellett volna, és ebből több hiba lett, mint jó. A vb előtt is tudtam, hogy az Eb-t megismételni nagyon nehéz, de világversenyről világversenyre egyre jobbak leszünk. Az a csapat nagyjából két éven át együtt dolgozott, és szerencsés volt, hogy előtte volt az olimpia, amire négy hetünk volt felkészülni. Abba nagyon sok minden belefér. Most ez hiányzott” – összegzett a szövetségi kapitány.
Magyarországnál a stafétabot
Átvette a Nemzetközi Kézilabda-szövetség zászlaját a holland–német közös rendezésű női kézilabda-világbajnokság vasárnapi zárónapján, Rotterdamban a Magyar Kézilabda-szövetség elnöke és alelnöke, Ilyés Ferenc és Pálinger Katalin, jelezve, hogy 2027-ben Magyarország lesz a női vb házigazdája.
Ilyés Ferenc hangsúlyozta, külön büszkeség, hogy az ország egyedüli rendezőként láthatja vendégül a világ legjobb válogatottjait, ami egyszerre jelent elismerést és komoly kihívást.
A szervezésen a budapesti székhelyű föderáció a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökséggel együtt dolgozik, a végleges helyszíneket pedig a korábbi világbajnokságok tapasztalatainak feldolgozása után jelölik ki, annyi azonban biztos, hogy a döntőket Budapesten rendezik.
A sportvezető szerint a siker egyik kulcsa a magyar válogatott szereplése lesz, amely jelenleg is a világ élvonalához tartozik.
A 28. női világbajnokságot 2027. november 30. és december 19. között rendezik meg, 32 csapat részvételével, és kiemelt jelentőséggel bír majd a Los Angeles-i olimpiai kvalifikáció szempontjából is.
Módosítják a férfi BL- és EL-helyek kiosztását
A 2026/2027-es idénytől módosítja a férfi Bajnokok Ligájára és Európa-ligára szóló helyek kiosztását az Európai Kézilabda-szövetség (EHF).
A 24 csapatos BL-ben az előző három kiírás (2022/23, 2023/24 és 2024/25) eredményei alapján kialakított országrangsorban az első tíz helyen álló szövetség bajnoka automatikusan indulhat. Ezekből az országokból további két csapat kérhet BL-indulási jogot azok közül a klubok közül, amelyek bajnoki helyezésük alapján az Európa-ligában szerepelhettek volna.
Az automatikus BL-hellyel nem rendelkező országokból legfeljebb négy csapat kaphat BL-kvótát, az EHF illetékes bizottsága pedig további két indulási jogról – szabadkártyáról – dönthet. Egy országból maximálisan három gárda indulhat a BL-ben.
Az új rendszerű Európa-ligában 32 csapat vehet részt – nyolc négyes csoporttal –, nyolc feltölthető hellyel, selejtező nélkül. A mezőny feltöltésénél azok a nemzetek élveznek elsőbbséget, amelyeknek BL-felminősítés miatt nem maradna együttesük az EL-re. Az EHF ebben a kupában is fenntartja magának a jogot szabadkártya kiosztására.
Az EHF végrehajtó bizottsága a női BL és EL reformjával jövő tavasszal foglalkozik tüzetesebben, és a módosított rendszer a 2027/28-as idénytől lépne életbe.
