2019. május 22., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Dózsa György község elöljárói a múlt tapasztalataiból okulva

továbbra is aggódnak egy esetleges áradás miatt. A lőrincfalvi Nyárád-híd melletti folyómeder támfalát kellene kiépíteni, akárcsak Teremiújfaluban. Mint mondták, az ismételt áradások nyomán a tíz évvel ezelőtt elvégzett árvízvédelmi munkálatokat mintha félbehagyták volna, vagy szerintük nem kellő szakértelemmel végezték el.

Jelenleg alacsony a vízszint, de egy hirtelen áradás nyomán újra elöntheti a víz a lőrincfalvi közúti híd melletti utca gazdaságait. A folyómeder egyik felét megemelték, a másik felét azonban mind ez idáig nem építették ki. Szerintük támfallal kellene az alacsony mederszakaszt is védeni, és az sem elhanyagolandó, hogy az egykor kivágott bokros növényzet újra visszanőtt. Ugyanakkor a Csibaszentmiklósról lenyúló vízelvezető csatorna átereszei sem működőképesek – hiányoznak az orsók, lappancsok –, amelyeket akkor kellene működésbe hozni, amikor a mezőgazdasági területek feltelnek vízzel, és a csatorna a Nyárád folyóba vezetné a fölösleget. „Ezt kellene a vízügynek tökéletesítenie, mert hiába bízunk abban, hogy van 10-15 darab zsilip, ha szükség esetén kiderül, hogy azok használhatatlanok. A Nyárád megduzzadásakor a víz útját a csatornába vezetve lehetne megakadályozni a mezőgazdasági területek elárasztását. „Jeleztük a katasztrófavédelemnek és a megyei vízügynek, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a munkálatokat elvégezték, az ütemtervükben szerepel a zsilipek rendszeres ellenőrzése, pedig kipróbáltuk, és azok nem működőképesek. A válaszlevélben az állt többek között, hogy a hiányosságokat oldjuk meg önerőből, ha áradás lesz, zsákoljunk. Ez azonban nem így működik. Egyrészt ekkora munkálatot önerőből nem bírna meg a község, másrészt a vízügyi igazgatóság ügykezelésébe tartozik a Nyárád medre, így pályázni sem tudnánk ilyen jellegű munkálatra” – hangsúlyozta a helyszínen Dombi Ferenc alpolgármester. Az elöljárók szerint Nyárádszeredában kibetonozták a Nyárád felső szakaszának medrét, pedig ott sosem volt olyan mértékű áradás, mint Dózsa György és Karácsonfalva községben, ahol a lakosság nagy része mezőgazdálkodásból tartja fenn magát. Összehasonlítva a két övezetet, értelmetlenül sok betont öntöttek a felső szakaszra, abból juthatott volna a valóban árvízveszélyes területekre is – mondták. Az egész szakaszt egységesen kellett volna kezelni, és betonfalat emelni végig. A gond általában Cserefalvánál kezdődött, de Backamadarast, valamint Dózsa György községet is érintette. Jelenleg úgy tűnik, hogy itt, az árvízveszélyes területeken félbehagyták az árvízvédelmi munkálatokat. Egyelőre nincs veszély, azonban a baj váratlanul érkezik, és akkor késő lesz kapkodni”. Igaz, a J2-es csatorna kitakarításánál segített a megyei vízügyi igazgatóság.

Teremiújfaluban a Nyárádba ömlő patak és a falu közötti szakasz is védtelen. A vízügyisek válaszában az áll, hogy ellenőrizték, és nem áll fenn árvízveszély – hangsúlyozta Iszlai Tibor, Dózsa György község polgármestere. 

Fotó: Nagy Tibor


„A Nyárád medrét szakszerűen építették”

A Maros Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatója, Dávid Csaba szerint a Dózsa György községi polgármesteri hivatal átirata enyhén szólva túlzás. Az 1998-as áradás óta – amikor a Nyárád vize elöntötte a folyó menti településeket – nem volt jelentősebb árvíz a környéken. Az akkori árvíz után építették ki a Nyárád medrét három szakaszban, amely azóta is biztonságosnak tűnik. Az első lépés a csíkfalvi gát, a második a Nyárád szabályozása és a töltésszintek megemelése Nyárádszeredától Fintaházáig, a harmadik lépés a Fintaháza és Nyárádszereda közötti szakasz kiépítése volt. Az árvízvédelmi munkálatokat egy bukaresti cég tervezte, a kivitelezést pedig a tervek alapján végezték, ezért sem lehet a Maros Megyei Vízügyi Igazgatóság számlájára írni. Azok a vízhozamok, amelyekkel a tervezők számoltak, nem jelentenek árvízveszélyt a Nyárád völgyében. A Dózsa György községi elöljárók két ponton kifogásolják az elvégzett árvízvédelmi munkálatokat. Az átereszek azonban tervszerűen épültek, feladatuk levezetni a belvizeket a töltéseknél, árvízveszély esetén pedig lezárni az átereszeket, hogy a folyóból feláramló víz ne öntse el a védett területeket. Ezeket az átereszeket évente többször is ellenőrzi a nyárádmenti karbantartócsoport, ezért kijelenthető, hogy nem működésképtelenek.


A zsilipek felemelve

Felvetésünkre a műszaki igazgató kifejtette, hogy az átereszek nyitottak kell legyenek, hogy a belvizek a mezőgazdasági területről a folyó felé áramolhassanak. Amikor annyira nő a folyó medrében a vízszint, hogy eléri a zsilipek alját, akkor kell lezárni. Előfordulhat, hogy az időjárás viszontagságai miatt télen megrongálódhattak, és bizonyos mértékig nem zárnak, de a törvény előírja, hogy amikor le kell zárni az átereszeket, és a sáncokból a víz nem tud a folyóba kerülni, a vizet az önkormányzat önerőből a folyóba kell szivattyúztassa. Amennyiben az időjárás-előrejelzés szerint a folyó vízszintjének emelkedése várható, annak a csoportnak a tagjai, akik ellenőrzik a Nyárád szakaszát, le kell zárják a zsilipeket, de amint azt észlelik, hogy a mentett területeken nő a belvíz, újra megnyitják, hogy távozhasson. Minden polgármesteri hivatalban létezik egy sürgősségi beavatkozásokért felelő csoport, a vízügy feladata többnyire a szakmai irányítás.


A szakemberek szerint minden rendben

Ami a lőrincfalvi megyei úton áthaladó híd alatti részt illeti, el kell fogadjuk a tervező számításait – válaszolta kérdésünkre a vízügyi igazgatóság szakembere. Azért emelték meg csupán a Nyárád bal partját, mert az volt a veszélyeztetett, a jobb part eleve magasnak minősült. Amint hangsúlyozta, helyszíni terepszemlén érdeklődött a lakosoktól, és a jobb parton lévő ingatlantulajdonosok megerősítették, hogy a kertjükben nem volt áradás az utóbbi időszakban. A csíkfalvi gát fontosságáról elmondta, hogy főszerepe egy esetleges árvízhullám csúcsának a megtörésében van. Például ha esetlegesen a csíkfalvi szelvénybe másodpercenként 220 köbméternyi vízmennyiség érkezik, a gát fenékürítője másodpercenként 50 köbmétert enged távozni, a másodpercenkénti 170 köbméter felhalmozódik a csíkfalvi gátban, a veszély elmúltával pedig szép lassan leürül. A tervezők számítása alapján a lőrincfalvi híd alatt a meder kapacitása másodpercenként 200 köbméter, ehhez még hozzáadódhat a folyóba ömlő kisebb patakok által szállított vízmennyiség. Amint a szakember kifejtette, a tervezők azért nem irányoztak elő egyformán magas földgátat mindkét partra, mert szerintük a víz nem érheti el a jobb oldali házak szintjét. A folyó bal partján lévő házakban azonban a gát megépülése előtt 

1–1,5 m magas is volt az árvízszint. Összegezve, a Nyárád folyó árvízvédelmi szempontból Csíkfalvától a Maros torkolatáig teljesen felszerelt és biztonságos. A karbantartási munkálatokkal kapcso- latosan megtudtuk, hogy egy folyóvízhez 6–7 éven belül tudnak visszatérni. Arra a kérdésre, hogy nem lett volna-e biztonságosabb kibetonozni a Dózsa György községi szakaszt is, a szakember kifejtette, hogy szakmai szempontból, a folyómedrek lejtését figyelembe véve, a tervezési jóváhagyásnak több szakasza van. Azért nem készítenek kövezett medret az említett szakaszon, mert a víz sebessége bizonyos határok között van. A folyómedreket ugyanis négy fokozat szerint építik ki: bizonyos vízsebességig csak fűvel, a nagyobb sebességnél kővel, malterbe ágyazott kővel, ha pedig nagyon nagy a víz sebessége, betonnal kell kiépíteni a folyómedret. A minisztériumi szinten végzett ellenőrzések alátámasztják a terv szerinti kivitelezés szakszerűségét. Ez esetben, mivel enyhe a lejtés, a víz sebessége lassú, elég a begyepesített meder. Felvetésünkre, hogy az ágak, bokrok akadályozhatják-e a víz gyors lefolyását, megtudtuk, hogy a folyó medrében lévő cserjék lehetnek hasznosak, illetve károsak is. Sok esetben az a part, ahol kemény gyökerű fák nőnek, ellenállóbb a víz sodrásával szemben, ugyanakkor lassíthatja is a víz lefolyását. Nagyobb gond ellenben a régi hídláb csonkja, amit a lőrincfalvi híd építése során nem távolítottak el. Hidraulikai számítások szerint 1–2%-ban akadályozhatja a víz folyását, de esztétikailag sem tetszetős – válaszolt az általunk feltett kérdésekre Dávid Csaba műszaki igazgató.