2019. július 19., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Lehet, hogy igaza van annak a parlamenti képviselőnek, aki azt mondja, hogy a pénzügyi törvénykönyv 4-es cikkelyét alkotmányba kellene foglalni. Azt, amelyik a tervezhetőségről, kiszámíthatóságról szól, legalább egy fél évre, évre, némi pénzügyi biztonságot nyújtva elsősorban a vállalkozóknak. A szóban forgó cikkely elfogadását éppen az indokolta, hogy elkerülhető legyen a jogszabályi bizonytalanság a gazdasági életben. Hogy ne lehessen naponta új adókat, illetékeket bevezetni, máról holnapra pénzügyi nyilatkozattételre kényszeríteni a vállalkozókat, persze bírságokat helyezve kilátásba. 

A rendszerváltás óta nem sokban változott a helyzet, a befektetőket a ’90-es években is leginkább az vetette vissza, ami most: a bizonytalan törvénykezés. Az adónemek sokasága, a kiskapuzás, a kiszámíthatatlanság. Gazdasági elemzők szerint tavaly a kormány nem kevesebb mint 285 (!) alkalommal változtatta a pénzügyi törvénykönyvet, ami több mint ahány munkanap volt 2018-ban. Bár az említett jogszabály 4-es cikkelye előírja, hogy bármilyen fiskális módosítás a Hivatalos Közlönyben való megjelenéstől számított 6 hónap után lép érvénybe, illetve az újabb adónemek bevezetése vagy a meglévők módosítása minden év január 1-től lép érvénybe, a kormány előszeretettel nyúlt a sürgősségi rendeletekhez, fittyet hányva a 4-es cikkelyre. Nemes egyszerűséggel kijelentik, hogy a sürgősségi rendelet bevezetése az említett cikkelytől való eltéréssel történik. Tavaly egy sor adónem drágult, az energiaárak, telefontársaságok által alkalmazott díjszabások, az üzemanyag és egyéb szolgáltatások, termékek ára nőtt. Olyan rejtett tarifák is duplázódtak, amire csak kétévente döbben rá az ember. Például a gáztűzhely kétévente kötelező ellenőrzésének díjszabása. 

Eljátszadoztak a bankokra kivetendő luxusadóval, a ROBOR-ral, a részmunkaidős adózással, az uniós statisztikákban jól mutató minimálbér-növeléssel. És akkor csodálkozunk, hogy nem tolonganak a beruházók, lassan lasszóval kell fogni az építőket, gyártókat, csak az marad meg az országban, aki megtanulja a kiskapukat kiválóan kezelni.

Ja, az alkotmány. Lehet, ha belefoglalnák a 4-es cikkelyt, az sem segítene. Úgyis megtalálnák az eltérés módját. Nem ez lenne az első eset.