2019. február 18., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely


A hónap végétől először lesz együtt látható a két nagy magyar történelmi körkép, az Erdélyi panoráma és a Feszty-körkép, az alkotásokat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban mutatják be.
Amint azt Kertész Péter, az intézmény igazgatója nyilatkozta, az Erdélyi panoráma – más néven a Bem–Petőfi körkép – 18 darabját a lengyelországi Tarnów múzeuma adta kölcsön az emlékparknak, abból az alkalomból, hogy Ópusztaszeren rendezik az International Panorama Council jubileumi, huszonötödik közgyűlését. Szeptember 29-től mutatják be a park látogatóközpontjában, a március végéig látható tárlathoz egy kísérőkiállítás is kapcsolódik az 1848–49-es forradalomról és szabadságharcról – közölte a szakember. Hozzátette: ez lesz az első alkalom, hogy az érdeklődők egy helyen láthatják a Feszty-körképet és az Erdélyi panorámát.
Tóth Antal, az Emlékpark múzeumi csoportvezetője elmondta, az Erdélyi panoráma története 1896-ig nyúlik vissza, Jan Styka lengyel festőművész ekkor kapott felkérést arra, hogy készítsen egy körképet az 1848-as forradalom ötvenedik évfordulójára. A művész témául a nagyszebeni csatát választotta, melyben Bem József irányította a magyar seregeket.
A panorámaképhez 1897 áprilisában kezdtek hozzá, és rohammunkában, öt hónap alatt be is fejezték. A festmény készítésében Jan Styka mellett több művész, köztük – a Feszty-körképen is dolgozó – Vágó Pál és Spányi Béla is közreműködött.
A képet először Lengyelországban mutatták be, 1898 márciusában már Budapesten láthatta a magyar közönség, majd Európa több városában is kiállították. Ezt az tette lehetővé, hogy a korabeli panorámaképek szinte szabvány szerint 120x15 méteres méretben készültek, és bemutatásukra ennek megfelelő kialakítású épületek szolgáltak.
A megrendelő azonban hosszú időn át nem tudta kifizetni Jan Stykát, aki végül úgy döntött, feldarabolja a képet, és úgy értékesíti. Az eladás előtt a festő néhány részletet kénytelen volt módosítani az önálló képdarabokon – tudatta a szakember. A feldarabolt körkép kérdése 1928-ban került újra szóba, amikor is Lengyelország és Magyarország közös, idegenben elhunyt nemzeti hősének, Bem József tábornoknak a hamvait ünnepélyes keretek között szülővárosába, Tarnówba szállították. 50 évvel később, 1977-ben egy krakkói antikváriumban bukkant fel a panoráma egyik részlete. A tarnówi múzeum több évtizedig tartó kutatómunka eredményeként a körkép 24 részletének találta meg a lelőhelyét. Mára egy részük lengyel múzeumok gyűjteményeiben, néhány részlet pedig magántulajdonban található. A Tarnówi Körzeti Múzeum jelenleg a körkép tíz részletével rendelkezik gyűjteményében.
A megtalált részeket lengyel szakértők az 1980-as években restaurálták. Magyarországon utoljára 2000-ben Szolnokon és Budapesten a Hadtörténeti Múzeumban kerültek bemutatásra a panoráma egyes fellelhető részletei. A tarnówi múzeum tovább folytatja kutatásait a fennmaradt részletek megtalálása érdekében, s a folyamatosan fel-felbukkanó újabb és újabb részek azt bizonyítják, hogy valóban van esély arra, hogy a korábban elveszettnek hitt darabok feltűnjenek különböző magángyűjteményekben, intézményekben, sőt talán múzeumokban is.
Az Erdélyi panorámából – a jelenlegi ismeretek szerint – 36 részlet maradt fönn, ebből tizennyolcat őriznek Bem szülővárosában, Tarnówban. Ezeket és még az alkotás évében a festmény népszerűsítésre készült két olajnyomatot mutatják be az Emlékparkban – közölte Tóth Antal.




Kapcsolódó cikkek: