2020. szeptember 24., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Elég baj, ha a koronavírus-fertőzés elleni hatékony kezelés megtalálásáig „az egyetlen normális reakció az emberek részéről megtanulni védekezni”. Legalábbis a kormányfő ezt mondja. No meg azt, hogy az oltóanyag kifejlesztéséig az embereknek „el kell tűrniük” a maszkot, hozzá kell szokniuk a gyakori kézfertőtlenítéshez és a távolság betartásához. 

Azt is kifejtette, noha senki nem születik nyakkendővel vagy tűsarkú cipőben, mégis ezekhez a kiegészítőkhöz is hozzászoknak az emberek.

Kissé „erős” a védőmaszkot a tűsarkú cipő viseléséhez hasonlítani, és ezzel a szöveggel ösztönözni az embereket a szabályok betartására. Előbbi viselése utóbbival szemben, a fertőzést megelőzendő, helyenként kötelező. Én azt gondolom, azon túl, hogy maszkviseléssel, kézmosással és fertőtlenítéssel védekezünk egy súlyos lefolyású betegséget, akár halált is okozható vírus ellen, az államnak is van kötelezettsége a betegekkel szemben. Az egészségügyi ellátórendszernek képesnek kell lennie, hogy a lehető legjobb ellátást nyújtson a betegeknek úgy általában, a koronavírus-fertőzötteknek szintén. Mindennap azt hallani, hogy nincs elég orvos, szakszemélyzet, gyógyszer, lélegeztetőgép, oxigén, vérkészítmény, kórházi ágy (apropó, a Maros megyei kórházaktól éppen a napokban „vettek el” 18 ágyat), pénz. Mit csináltak – no nem az elmúlt években, de legalább az elmúlt nyolc hónapban – az illetékesek, hogy a rendszer felkészüljön a világjárvány áldozatainak kezelésére? Mert ha jelenleg is azt mondják, hogy az egyetlen védekezési mód a maszkviselés, akkor nagyjából semmit.

Mindettől függetlenül védekezni kell, és ha ennek a legfőbb módja az orr és száj eltakarása, ám legyen. Még a szavazáskor is, bár most éppen azt vitatják, hogy sérül a polgár szavazáshoz való joga, ha kitiltják a szavazóhelyiségből a maszk viselésének megtagadása miatt, miközben ezer fölötti (szerdán kétezerhez közelített) a napi új fertőzöttek száma, veszélyhelyzetet rendeltek el ismét, és a kórházak sem állnak a csúcson az ellátással. A jogászok majd eldöntik, melyik jog sérül éppen a sok közül, amit naponta semmibe vesznek Romániában. Addig is, felelős módon igenis védekezünk, és a szavazati jogunkról sem mondunk le.