Bukarest saját sikereként ünnepli a schengeni vízumkötelezettség feloldását Moldovával szemben
A bukaresti kormány saját sikerének is tartja, hogy az Európai Unió hétfői hatállyal feloldotta a vízumkötelezettséget azokkal a moldovai állampolgárokkal szemben, akik három hónapnál rövidebb időre szeretnének beutazni a schengeni övezetbe.
A bukaresti kormány saját sikerének is tartja, hogy az Európai Unió hétfői hatállyal feloldotta a vízumkötelezettséget azokkal a moldovai állampolgárokkal szemben, akik három hónapnál rövidebb időre szeretnének beutazni a schengeni övezetbe – derült ki Victor Ponta miniszterelnök és Titus Corlăţean külügyminiszter állásfoglalásából.
Ünnepi hangú üzenetében Ponta rámutatott: a Moldovai Köztársaság a Keleti Partnerség első országa, amely élvezheti az európai mozgásszabadságot, és ez jó hír azoknak, akik hisznek Moldova európaiságában. Ponta emlékeztetett rá: a döntést José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke novemberben jelentette be, amikor Iurie Leanca moldovai kormányfő a román miniszterelnökkel együtt tett látogatást Brüsszelben. A vízumkényszer feloldása alkalmából Titus Corlăţean külügyminiszter sajtónyilatkozatban üdvözölte Moldova „visszatérését Európába”.
Hétfőtől a biometrikus útlevéllel rendelkező moldovai állampolgárok vízum nélkül utazhatnak be három hónapnál rövidebb időre – Nagy-Britannia és Írország kivételével – az Európai Unió országaiba, valamint azokba a nem EU-államokba (Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein), amelyek tagjai a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetnek.
Moldovában két és fél millió állampolgárnak van útlevele, közülük 750 ezer rendelkezik biometrikus útiokmánnyal. A moldovai állampolgárok 39 euróért, 30 napos várakozási idővel válthatják ki a – személyazonosító adataikat mikrocsipen is tároló – biometrikus útlevelet. A vízumkényszer feloldása nem biztosít munkavállalási lehetőséget számukra az Európai Unióban.
Kisinyov már 2010-ben megkezdte a tárgyalásokat az EU-val polgárai utazási szabadságának biztosításáról, de a vízumkötelezettség feloldásáról szóló elvi döntés csak akkor született meg, amikor 2013 novemberében eldőlt, hogy a Viktor Janukovics vezette Ukrajna nem ír alá társulási egyezményt az Unióval.
