2019. augusztus 21., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Lehet, úgy kellett volna fogalmaznom: akik Bolyai Farkast geometriára tanították. Ugyanis Bolyai Farkasnak több kiváló tanára is volt: Kemény Simonnal közösen házitanítója, Herepei Ádám, aki a szív és az ész hangján egyaránt tudott szólani.

A párhuzamosok tárgyalása Méhes György könyvében


Lehet, úgy kellett volna fogalmaznom: akik Bolyai Farkast geometriára tanították. Ugyanis Bolyai Farkasnak több kiváló tanára is volt: Kemény Simonnal közösen házitanítója, Herepei Ádám, aki a szív és az ész hangján egyaránt tudott szólani. A nagyenyedi kollégiumban akkor a matézis tanára id. Kováts József volt. Az idős, tekintélyes professzor egészen biztos, hogy nem tanította az elemista és alsóbb osztálybeli Bolyai Farkast, de Bolyai Farkas nagyobb diák tanítóit igen. Abban az időben a professzorok csak a felsőbb osztályokat tanították, tehát csak a főiskolai tagozaton, az alsóbb osztályokban a kiválasztott diák tanítók oktattak. Id. Kováts József a marosvásárhelyi Református Kollégium diákja volt, talán ő indította el Erdélyben az intézményesített matematikaoktatást. Tudjuk, hogy Teleki Sámuel utazótársa volt, és Teleki Sámuelnek élete végéig bizalmasa és tanácsadója. Nagy tudású professzor volt, aki Daniel Bernoulli óráit is hallgatta. Sajnos keveset tudunk oktatási módszereiről, részletes életrajzot Deé Nagy Anikó írt róla. Nem összetévesztendő unkaöccsével, nagyenyedi tanszékének utódjával, aki szintén Kováts József volt. Id. Kováts József leghíresebb tanítványa Sipos Pál matematikus és református lelkész volt. Tehát a nagyenyedi kollégiumban a matézis oktatói: id. Kováts József, majd unokaöccse, Kováts József, őt követte Szász Károly. Ahogy említettem, id. Kováts József csak közvetett hatással volt Bolyai Farkasra. Bár az valószínű, hogy a csodagyerek, fantasztikus fejszámoló Bolyai Farkast id. Kováts József is megcsudálta Nagyenyeden.

„Kováts József 1732-ben Zabolán született. Iskoláit a marosvásárhelyi Református Kollégiumban végezte. Gróf Teleki Sándor Marosvásárhelyen ismerte meg a tehetséges székely fiatalembert, akit Sámuel fia mellé vett mentornak és tanulótársnak. Kováts József az ifjú Teleki Sámuellel együtt indult Nyugatra. Vándorlásuk során tanulmányokat folytattak Bázelben, Utrechtben és Párizsban. Kováts hazatérte után előbb Székelyudvarhelyen volt tanár, majd 1767-ben megválasztották Nagyenyedre rendes tanárnak, ahol bölcseletet és matematikát tanított.

Nagy gondot fordított a nagyenyedi Református Kollégium adminisztratív ügyeinek végzésére, bel- és külkapcsolatainak ápolására. A főiskola rektoraként elszántan védelmezte intézményét az abszolutista osztrák kormányzattal szemben.

1795-ben bekövetkezett halála előtt vagyonának felét, tizenötezer magyar forintot a nagyenyedi kollégiumnak adományozta, hogy abból vásároljanak jutalomkönyveket a legjobb tanulók számára. A tudós professzor testamentumában jelentős összeget adományozott a zabolai egyháznak is, amelyből – végakarata szerint – a mindenkori oskolamester javára földet vásároltak. Ennek dokumentuma: Vétetett oktober 3-án 1838-ba nagy Enyedi Professor Kovács Josef úr által hagyományozott 300 ezüst magyar forintokbol az oskola mester számára 3 darab szántófőd, mellyek közül van az…1-ső A Halom határban a Nagy kőnél, Keletről Prov. Vajna Jósef Méltóságos Gyárfás Miklós úr szolgáló embere, Nyugatról az Andrási Antal Úr földei szomszédságokban 7 vékás… 2-ik A Közepső Határban a Gödrös Utnál, Délről prov. Poson Ferencz Mltgs Gyárfás Miklós Úr szolgáló embere, Északról Gy.K. Csekme Sándor szomszédságokban 7 vékás… 3-ik A Csere Mezejében a Patra nevű Hegy oldalán Délről Prov. Vajna Josef, Északrol Prov. Hadnagy Daniel szomszédságokban 6 vékás.”

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Zabola/pages/020_fuggelek.htm

Véleményem szerint Bolyai Farkas matematikusi tudását Méhes György, a kolozsvári Református Kollégium professzora alapozta meg. Erről csak akkor győződtem meg igazán, amikor belepillanthattam Méhes György kézzel írt Geometria tankönyvébe. Ez a mű egy mai geometria tankönyvnek is megfelelne, de lehet, hogy jobb, mint a mai tankönyvek. (Lásd a mellékelt ábrát.) Benne érezhető a szív és az értelem hangja. Engedjék meg, hogy tegyek egy kis kitérőt. Baj van a matematika és általában a természettudományok oktatásával. És nem csak nálunk, de Magyarországon és egész Európában. Hoffmann Rózsa magyar államtitkár asszony is kifejtette, át kell gondolni az egész természettudományos oktatást, mert igen nagy bajok vannak annak ismeretével és elsajátításával. Továbbá egy elgondolkoztató esetet hallottam a Hargita megyei matematika szakos tanfelügyelőtől. Tanfelügyelő kollégáival meglátogatott egy földrajzórát, jó a hangulat, később a tanfelügyelők végighallgatnak egy magyarórát, minden tanuló figyel, bekapcsolódnak az óra levezetésébe, és követik a tanárt. A matematikaórán fagyos a hangulat. A tanár ideges, mert rengeteg anyagot kell leadjon, az osztály 90%-a nem érti, hogy miről is beszél a tanár, de a tanár muszáj haladjon, mert erre kényszeríti a tanterv. Mi volna, ha a matektanár is matematikatörténeti dolgokról mesélne, ha volna egy kis kacagás, egy-két jó anekdota a matematikáról? Akkor talán az érettségi is jobban menne, és nem volna általánosan utálat tárgya a matematika. A matematikában legalább annyi mese és jó sztori van, mint a földrajzban, vagy a magyar irodalomban, csak utána kellene nézni, és például a differenciál- és integrálszámítás helyett be kellene vezeti a matematikatörténeti leckéket. Egyébként tudják, hogy éppen 140 évvel ezelőtt hogyan hirdette meg Martin Lajos kolozsvári professzor a differenciálszámítás-előadásait? Úgy, hogy „külzéki hánylat”, az integrálszámítást pedig úgy, hogy „egészleti hánylat”! A hánylat a kalkulus szónak volt egy sikertelen magyarosítási megfelelője, a külzéki a differenciál, míg az egészlet az integrál fogalom magyarosítása. Ezen fogalmak hátterének tisztázása is megérne egy misét!

Szóval Méhes György Geometria című kézzel írott könyve, amiből Bolyai Farkas is tanult, olyan volt, amiből nem hiányoztak a tudománytörténeti mesék sem, melyben szabadon előadhatta a tér tudományát, nem kellett kövesse sem a miniszterek hajmeresztő utasításait, sem a tanterveknek az évenkénti változtatását. A Wikipédia ezt írja róla:

„Méhes György (Visk, 1746. – Kolozsvár, 1809. március 12.) bölcseleti doktor, református főiskolai tanár, író. Méhes Sámuel tanár, nyomda- és laptulajdonos, író, szerkesztő, bölcseleti doktor, református főiskolai tanár az MTA levelező tagjának (1836) az apja.

Tanulmányait Máramarosszigeten, Kolozsvárt, Göttingenben, Tübingában, Utrechtben végezte. 1775-től református lelkész Nagyszebenben. 1776 novemberében a kolozsvári főiskolán Pataki Sámuel bölcseleti és matematikai tanár mellé segédtanárnak nevezték ki, majd később rendes tanár lett egészen haláláig. A filozófiát Christian Wolf, Leibniz és Kant művei alapján tanította. A kanti filozófiát tükröző érdekes főiskolai tankönyveinek kéziratait a kolozsvári református kollégium könyvtárában őrizték.”

http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9hes_Gy%C3%B6rgy_%28tan%C3%A1r%29

Egyébként Méhes György író, akinek eredeti neve Nagy György volt, a nagy professzor ükunokája volt, és éppen ükapja tiszteletére vette fel a Méhes írói nevet.

 

IRODALOM

Deé Nagy Anikó: Gondolatok a marosvásárhelyi Teleki Tékából, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007. (Kováts József enyedi professzor, pp. 337-346)

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/}: "Száz magyar falu könyvesháza" sorozat kötetei.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Méhes_György_(tanár)