2018. november 14., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Közel egyéves munkával valóra vált egy negyedszázados álom:

szombaton az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyban emlékszobát nyitottak a város másik nagy szülöttje, Bodor Péter székely tudós, zseniális feltaláló és ezermester tiszteletére, amiből természetesen nem hiányzik legismertebb műve, a marosvásárhelyi zenélő kút makettje sem.

Az emlékszoba közepén kapott helyet a zenélő kút makettje       (Fotó: Gligor Róbert László)


A Székelyföld Napok keretében Erdőszentgyörgy újabb magyar művelődéstörténeti intézménnyel gazdagodott: Bodor-emlékszobával. A helyi Bodor Péter Művelődési Egyesület elnöke, Kovrig Magdolna tanárnő a megnyitón elmondta: úgy vélték, nem elég Bodor nevét fenntartani, hanem emléket is kell neki állítani. Idén áprilisban a városközpontban emléktáblát avattak, majd a településhez is kötődő Buksa Mária Éva tanárnő ötlete nyomán most emlékszobát nyithattak. Az ötletgazda marosvásárhelyi tanárnő felszólalásában úgy méltatta Bodor Pétert, mint akinek neve „ott fénylik Erdély magyarjainak fényes panteonjában”, aki nélkül elképzelhetetlen a magyar tudománytörténet. A székely zseni már tizenkét éves korában bicskával oltárt és működő, búzát őrlő vízimalmot faragott, a 19. század első felében pedig huszonöt műszaki területen kiemelkedve olyan csodákkal lepte meg honfitársait, amelyeket addig nem láttak, de még elképzelni sem tudtak.


Megvalósult az álom

Rövid irodalmi műsor után Gáspár György helyi református lelkész adta áldását az emlékszobára, amelyet birtokba vehettek az első látogatók. A kastély földszintjén levő terembe belépve egy tablón román, német és angol nyelven ismertetik Bodor Pétert, és egy hatalmas molinón magyarul is. Fényképekkel illusztrálva a lángelme életének gyönyörűséges remekeit, Bodor néhány kiemelkedő munkáját láthatjuk. Két üveges tárlót is találunk, egyikben néhány levelet, egy újságcikket, Bodor javainak lajstromát, anyai ági családfáját és az Arhitectura Curiosa Nova című, Nürnbergben nyomtatott mű két kötetét lehet megtekinteni, míg a másikban írók, költők tollából Bodorra vonatkozó műveket, leveleket. A falon egy pannó Bodor Marosvásárhelyen 1821–22-ben épített zenélő kútját és annak a budapesti Margit-szigeten 1935–36-ban felállított mását szemlélteti, egy másik pannón a tudós munkásságát életében és holta után méltató tudományos munkákat láthatjuk. A kiállítás szervezője egy táblával Erdőszentgyörgynek is „hódol”, ahol Rhédey Claudia és Bodor Péter mellett a 19. századi magyar meteorológia úttörője, Weisz József is született. A tárlat Bodor nekrológjával zárul.

Kérdésünkre Kovrig Magdolna tanárnő kifejtette: nagy öröm és elégtétel számukra, hogy munkájuknak végre kézzelfogható eredménye van. Már akkor számítottak Bodor Péternek emléket állítani, amikor az egyesület megalakult, de anyagiak hiányában ez másodlagos kérdés volt, és úgy gondolták, inkább azon kell dolgozniuk, hogy a művelődési életben töltsék be azt a szerepet, amely az egyesület feladata. Most érkezett el az ideje az emlékszobának, amely adományokból, a lakosság kétszázalékos adófelajánlásából, Buksa Mária munkájával valósulhatott meg, aki „lelkiismereti szívügyének tekintette” a megvalósítását. Az önkormányzat is lelkesen támogatta az elképzelést, és méltó helyet ajánlott fel az emlékszobának, így a tanárnő nyugodtan adja a város tulajdonába a létesítményt.

Tavaly fogalmazódott meg benne az elhatározás, hogy segít a helyi egyesületnek az emlékszoba létrehozásában a nagy tudós és feltaláló szülőhelyén – taglalta Buksa Mária. Felvállalta az anyag összegyűjtését, amely méltó a kiállításra. Nem volt könnyű feladat, de örömmel végezte, és boldogság tölti el, hogy álmuk végre szárba szökkenhetett – nyilatkozta.


Nagy kihívás volt

A zenélő kút makettjét a sepsiszentgyörgyi Maketto Ateliere készítette. A megnyitón jelen levő T. Kovács Áron műépítész lapunknak elmondta: sok kihívással szembesültek, több mesterséget kellett megtanulniuk, és az eredetileg tervezett másfél hónap helyett fél évig dolgozott a maketten egy csapat, köztük hangszerkészítő, elektronikus szakember és programozó. A marosvásárhelyi kútról nem maradt fenn tervrajz, így a budapesti kút sem volt annak a pontos mása, ez a makett valahol a kettő között van, sikerült hiteles, muzeológiai rekonstrukciót végezniük. Az egyszerűnek tűnő építménybe egy igazi hangszert szereltek be, amely négy oktávon szólal meg, és közvetíti azt az akusztikus élményt, amelyet egykor a vásárhelyi kút nyújthatott, amit ma már a Margit-szigeti mása nem. A makett egy köbméteres, 1:15 arányú, így minden négyzetcentiméterét alaposan ki kellett dolgozniuk, például a kockakövek felragasztása több mint egy hétbe telt. Bár léteznek számítógépes tervező és kivitelező programok és eszközök, csapatuk a kézi munkát részesítette előnyben, hiszen egy történelmi rekonstrukciónál fontos hitelesen visszaadni a korhű hangulatot.