2020. szeptember 24., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Agenda 2030

A koronavírus-járvánnyal bebizonyosodott, hogy nagyon sebezhető az emberiség. Még a gazdaságilag fejlett országokban, ahol az egészségügyi szolgáltatás a legkorszerűbb, sem tudták kezelni a helyzetet. Szükség van olyan valós tényeken alapuló stratégiákra, amelyekkel adott esetben megelőzhető a válság kialakulása, illetve amelyek hatékony megoldást ajánlanak az ilyen helyzetből való kilábalásra. Az Agenda 2030 fenntartható fejlődési stratégia tizenhét nagyobb célkitűzést fogalmazott meg, amely átfogja az élet minden területét, és megpróbál választ adni az elkövetkezendő évtizedek kihívásaira. Romániában az Agenda 2030-at kidolgozó és ennek életbe léptetését követő, a kormány alárendeltségébe tartozó fenntartható fejlődési főosztály munkálatait Borbély László koordinálja. A járvány következményeinek tükrében a stratégia gyakorlatba ültetéséről beszélgettünk az államtanácsossal.

Kep leirasa


– Amikor a politikusok stratégiákról beszélnek, ez az egyszerű emberek előtt valami nagyon távoli elképzelésként jelenik meg, amelynek – sajnos a tapasztalat igazolja – nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget. Holott a világjárvány és a helyzet kezelése igazolta, hogy szükség van előrelátó, megvalósítható tervezésre, mert akkor talán nem érnek meglepetések.

– Valóban, a járvány kitörésekor gyakorlatilag egyik napról a másikra összedőlt a rendszer. Olyan fejlett gazdasággal rendelkező országokban, mint Olaszország, Spanyolország, Anglia és az Amerikai Egyesült Államok, a mai napig sem tudják kezelni a helyzetet. Barabási Albert-László elmélete igazolja: ha van egy rendszer, amely bizonyos mértékben felkészíti az embereket az ilyen helyzetekre, akkor talán már csírájában megfékezhető a világjárvány vagy akár egy környezeti katasztrófa hatása. Környezetvédelmi miniszterként ki akartam dolgozni egy stratégiát a környezetvédelmi biztonságról. Nem sikerült megvalósítani, de azóta beigazolódott, hogy a szándék előrelátó volt, hiszen ma a környezeti tényezők is szerepelnek a nemzetbiztonsági veszélyek között.

Az Agenda 2030 is egy olyan előrelátó rendszer, amely az emberiségre kiható, akár a világjárványhoz hasonló helyzeteket előzi meg, biztonságosabbá teszi az életet. Tizenhét nagyobb célkitűzést és 169 kisebb, de nagyon fontos területet céloz meg az Agenda 2030, amelynek alapján – a statisztikai hivatal által rendelkezésünkre bocsátott mutatók segítségével – elkészítünk egy diagnózist, és kiépítünk egy rendszert. Ami ennek a gyakorlati felépítését illeti, első lépésként megalakult a kormány alárendeltségébe tartozó fenntartható fejlődési főosztály, és létrejött egy miniszteri szintű tárcaközi bizottság, amely a kormány, illetve a miniszterelnök közvetlen fennhatósága alatt működik. Ez a bizottság a politikai helyzettől, a kormányváltásoktól függetlenül fog működni, éves jelentést tesz a parlamentnek arról, hogy milyen stádiumban van az Agenda 2030 gyakorlatba ültetése, és milyen törvényeket kell hozni ahhoz, hogy érvényesüljenek az Agenda 2030-ban megfogalmazott elvek. Hamarosan sor kerül ennek a bizottságnak a második ülésére.

Az említett politikai testületen kívül egy konzultatív tanács is megalakul. Összeállítottunk egy jegyzéket, javaslatot azokról a személyekről – többek között tudósok, egyetemek, nemkormányzati szervezetek képviselői –, akikkel együttműködtünk és akikkel továbbra is dolgoznánk ebben a tanácsban. A múlt héten átadtam a listát a miniszterelnöknek. Ezt valószínűleg átnézik, kiegészítik, majd ezt követően pályázat alapján kiválasztjuk azt a 34 személyt, akik két évig segítenek majd, hogy egy európai uniós projekt alapján kidolgozzunk egy akciótervet.

Együttműködünk az Országos Statisztikai Hivatallal is, amely már 67 mutatót követ. Az év végéig ez kiegészül, és a közélet mintegy 90 területéről kaphatunk adatokat, amelyekből kiderül, hogy állunk ezeken a szakterületeken. Erre alapozva ki lehet dolgozni az akciótervet, ami arra adhat választ, hogy merre kell haladnunk az Agenda 2030-ban megfogalmazottak szerint. Örvendetes, hogy a kormány bemutatta a 2030-ig szóló gazdasági programját, amelyet összehangolhatunk az Agenda 2030 célkitűzéseivel. Fontosnak tartjuk ugyanakkor azt is, hogy a minisztériumokban legyenek olyan alkalmazott szakemberek, akik a szaktárcán belül követik az Agenda 2030 elveinek a gyakorlatba ültetését.

– Hosszas vita után az Európai Bizottság a 2021–2027-es költségvetésben Romániának szánt összeg mellett jelentős anyagi támogatást nyújt olyan gazdaságélénkítő intézkedésekre, amelyek segítenek abban, hogy az ország kilábaljon a vírushelyzetből. Az Agenda 2030 egyik célkitűzése az ún. körkörös gazdasági rendszer kiépítése, aminek a lényege a környezetkímélő energia használata és az újrahasznosítás. Ebben talán gyakorlati segítséget nyújthat a főosztály.

– Ha van stratégia és akcióterv, illetve hozzáértő szakemberek a minisztériumokban, akik tudják, mi a teendő, könnyebben ki lehet dolgozni olyan programokat, amelyek alapján a rendelkezésünkre bocsátott pénzt hatékonyabban be lehet fektetni. Ezt úgy kell beilleszteni a különböző stratégiákba, hogy működőképes legyen, hiszen látjuk, hogy a kormány által eldöntött kamatmentes kölcsön folyósítására nem dolgozták ki megfelelő körültekintéssel a rendszert, így gyakorlatilag az év végéig kevesen jutnak majd ezekhez a támogatásokhoz. Egy jó szándék nem elegendő. Ebben is tudunk segíteni. A főosztályon belül lesz egy szakértői csoport, amely a minisztériumoknak olyan konkrét javaslatokat tesz, amelyek alapján a kormány rövid időn belül hatékony környezetkímélő döntéseket hozhat. És ennek valóban egyik fontos célkitűzése az ún. körkörös gazdasági rendszer kiépítése. Nem kell kitaláljuk, hogy ez miként kell működjön, csupán az eszközökre van szükségünk, amelyeket az állam teremt meg. Ugyanakkor meg kell változtatnunk a gondolkodásunkat, az életmódunkat. Láttam egy plakátot, amelyen azt írta, hogy a körkörös gazdaság elve falun született. 200 évvel ezelőtt gazdáink is tudták, mit jelent környezetkímélően élni.

 Fotó: Vajda György


– Nemrég Costel Alexe környezetvédelmi miniszter bemutatta az EU zöldpaktumát (Green Deal), amelynek alapján Románia is kidolgozta a sajátját. Ebben is szerepelt a körkörös gazdasági rendszer kiépítése.

– Románia aláírta a paktumot a körkörös gazdaságra, a biodiverzitásra, és sorolhatnánk a példákat, amelyek alapján már 2020-ban kellett volna konkrétumokban gondolkodni, lépni. Létezik még az ún. taxonómia elve, amelyről nem sokat beszélnek. Ennek alapján a kormány, a pénzügyi intézetek azt ajánlják a gazdasági egységek vezetőinek, hogy a körkörös gazdaság elveit figyelembe véve foganatosítsanak beruházásokat. Tudomásom szerint a Beruházási Bank is zöldbankká alakul át, amely nem ad kölcsönt környezetszennyező iparág területén működő cégeknek. Az ENEL készített egy felmérést, amelyet szeptemberben mutatnak be hivatalosan. Ebből kiderül, hogy sokkal rentabilisabbak azok a cégek, amelyek használják a körkörös gazdálkodás elveit. Van tehát remény arra, hogy – akár a vírusjárványból okulva – jó irányba lépjünk a gazdaságfejlesztés terén.

– Hogyan lehetne kamatoztatni mindazt a tapasztalatot, amelyre szert tett a főosztály alig néhány éves működése alatt?

– Romániát az ENSZ és az Európai Unió is regionális központként tartja nyilván. Azoknak az erőfeszítéseinknek köszönhetően, amelyeket a fenntartható fejlődésre vonatkozó célkitűzések gyakorlatba ültetéséért tettünk, az Európai Unió országaiból egyedüliként választottak ki, hogy részt vegyünk egy globális kísérleti projektben. A következő évben, németországi példát követve, kidolgozunk egy fenntartható fejlődési kódexet a cégek számára.

Múlt csütörtökön tárgyaltam az Európai Alapok Minisztériumában a tárcavezetővel. A 2021–2027-es finanszírozási időszakban az egyik operatív programot a fenntartható fejlődésre szánják. Elsősorban az ivóvíz- és csatornahálózat kiépítésére, a hulladékmenedzsmentre, a gazdaságilag hátrányos helyzetben levő zónák fellendítésére, a természetvédelmi területek kezelésre, nagyobb energetikai egységek átalakítására kellene fordítani a pénzt. A főosztály keretén belül működő konzultatív tanács segíthet abban, hogy milyen típusú projekteket dolgozzanak ki, aminek alapján meghirdetik a pályázati kiírást.

Ezenkívül két héttel ezelőtt volt egy találkozó a helyhatóságok szövetségével és a hatóságoknak azokkal a képviselőivel, akik előkészítik 2021–2027-es EU-finanszírozási időszakra a stratégiákat. A főosztály a helyhatóságok számára kidolgoz egy útmutatót, amiben szerepelnek az Agenda 2030 kitűzései, illetve néhány konkrét ötlet, hogy ezeket miként lehet alkalmazni helyi szinten. Reményeink szerint novemberben kézbesítjük a kis könyvecskét. Két hónap múlva beindítjuk azt a kommunikációs rendszert, aminek köszönhetően 2022-ig a lakosokat rendszeresebben és közérthetően tájékoztatjuk eredményeinkről és terveinkről, abban a reményben, hogy minél többen csatlakoznak hozzánk, és saját maguk is tesznek azért, hogy környezetkímélőbben éljenek, így együtt óvjuk természeti örökségünket, a Földet.