2019. február 18., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A Székelyudvarhelyen élő Sófalvi András régész, történész 2013. május 31-én megküldte – interneten – a Hargita megyei Bágyban előkerült rovásfelirat fényképét. A következő pontosításokat is mellékelte: „A kép készítésének napja: 2013. 05. 28. Fényképezőgép típusa: NIKON D 3000.” Itt is köszönetet mondok érte.

A bágyi rovásfelirat


A Székelyudvarhelyen élő Sófalvi András régész, történész 2013. május 31-én megküldte – interneten – a Hargita megyei Bágyban előkerült rovásfelirat fényképét. A következő pontosításokat is mellékelte: „A kép készítésének napja: 2013. 05. 28. Fényképezőgép típusa: NIKON D 3000.” Itt is köszönetet mondok érte.

Másnap, június 1-jén már el is készítettem a felirat nagyolt rajzát, számítógépen nagyítani tudtam az írott kő részleteit. Három nap múlva „befutott” Bálint Mózes barátom levele, aki megörvendeztetett az Udvarhelyi Híradó összevont (2013. május 31 – június 2.) számával. A lap hozta Szász Tibor András Nagy fontosságú rováslelet Bágyban című cikkét. A szerző utalt arra, hogy Bágyban „másodlagos beépítésben, fejjel lefelé helyezték el a falba a 13. századból származó követ!” A feliratot így olvasta el: (N) Urbán Bandó csinálta.

Az általam elkészített rajz és az újságban közölt fénykép betűi nem mindenhol fedték egymást. Fényképen – mert kisebbít – a vonalak szögletes részei gyakran oválissá válnak. És fölmerült további adatok gyűjtésének a fontossága is: a betűk méretei, hol található az írott kő, mikor keletkezett a felirat, névtörténeti vizsgálat, az olvasat pontosítása stb.

2013. június 28-án Bágyba utaztam. A sors a templom szomszédságában lakó, 59 éves Orbán Ferenccel hozott össze, akitől megtudtam: Pitó Zsolt tiszteletes úr és családja elutazott, de az írásos kő a templom külterületén hozzáférhető.

A templom kelet-nyugat tájolású (keletelt), a kő a délre, délkeletre néző támoszlopba (támpillérbe) épült volt be. Szélessége (alul-felül) 64,5 cm, magassága 35 cm. Felülete szemcsés, faragása igen gondos munkára vall. A földtől mintegy 150-160 centiméterre van. Magának a feliratnak a hossza 47,2 cm.

Legelőbb nejlonívre vittem át a teljes feliratot, majd centiméteressel „lecentiztem” a betűk vonalait. A betűk magassága 2 és 7 cm között mozog. Meggyőződtem: a faragott követ ténylegesen másodlagosan (avagy harmadlagosan?) hasznosították. Íme néhány falutörténeti adalék Bágyról:

„Neve 1554-ben kiadott oklevélben jelentkezik. A falu alsó részén, dombhajlat peremén áll a helység középkori, részben kőfallal kerített temploma. A 15-16. század fordulóján épülhetett” (Ferenczi Géza: Utazások Udvarhelyszéken. Székelyudvarhely 2001).

„A falu lakossága a reformáció idején áttért a református vallásra. A református templomot a XV-XVI. (század) körül emelték, ezt 1792 és 1804 között átépítették (Erdély. Útikalauz. Összeállította és szerkesztette Beke Sándor. Székelyudvarhely 2005).

Láttuk: Szász Tibor András „13. századból származó követ” emlegetett. Ekkor a székelység már rég Erdélyben volt. Bágy mint település nem szerepel az 1332 és 1337 közötti időből származó pápai tizedjegyzékben. De – ha lakott terület volt – kisebb kápolnával rendelkezhetett.

Pár szót még a rovásírt kő mostani előkerülésének körülményeiről. Míg a faluban tartózkodtam, fölvettem a kapcsolatot az egyházközség megyebírójával, Joó Dénessel. Köztünk nagyon talált a szó, ugyanis kiderült: mind a ketten hetvenhat évesek vagyunk. Íme pár tájékoztató mondata: „Az utóbbi időben a templomnál (kívül-belül) javítási munkálatokra került sor. Több támpillérről leverték a vakolatot, így vált láthatóvá a feliratos kő is. A templom belsejében pedig megtalálták a katolikus korból származó szószék maradványait, a kettőt kb. egy méter választja el egymástól”.

Most sort kerítünk a felirat betűrendszerének taglalására. Az olvasattal jobbról balra haladunk, lásd a mellékelt ábrát.

A sor három, egymás fölött álló ponttal kezdődik (3,5 cm). A második, kis u-szerű grafémát (2 cm) Szász Tibor András nyitó jelnek nevezte el, szerintem is valamilyen rövidítést jelenthet, az olvasatban nincs funkciója. Vajon nem az után szó rövidítése-e?

A valódi rovásbetűsor a harmadik jellel kezdődik, ezt egyértelműen O betűnek vélem. Fönt, jobb felől kis ferde vonal „ágazódik ki”, pontozott vonalunk bizonytalan, esetleg fölösleges voltát jelzi. Ezt a grafémát az RBN betűk követik. Előttünk tehát a következő betűcsoport áll: ORBN. Itt az ORBáN családnév ismerhető fel, az írnok ugratta (elhagyta) az Á betűt. A betűk 3 és 7 centiméter magasak.

A következő négy betű hangértéke: BNDK. Az utolsó a K betű szögére állított rombusz. A jelek olvasata: BeNeDeK. Az E betű háromszor ugratva van (kis e betűk jelzik). A betűk magassága 2,5-7 cm.

Az utolsó öt jel minősítése: CSNÁ(LT)A. A zárójelezett két betű összevont jel (ligatúra), így a grafémák száma csak öt. A betűk a CSiNÁLTA szót rejtik magukban, az I ugratva van. A jelek magassága 5 és 7 cm között ingadozik.

Előttünk tehát a következő mondat látható: ORBáN BeNeDeK CSiNÁLTA. Kivételes jelentőségű nyelvemlék, joggal nevezte Szász Tibor András nagy fontosságúnak.

Olvasatunk akkor válik teljesebbé, ha nyelvtörténeti adalékokkal is alátámasztjuk elgondolásunkat. A csinálta szó nem okoz gondot, ma is roppant gyakori a székelység körében.

Volt-e, van-e Bágyhoz is kötődő Orbán meg Benedek személynevünk?

A van-e? kérdésre máris igenlő a válaszunk. Utaltam arra, hogy a faluba való megérkezésemkor Orbán Ferenc csatlakozott hozzám: a faluban tehát ma is élnek Orbán családnevűek.

Az Orbán mint személynév szinte az egész magyar nyelvterületen jól ismert. Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára. XIV-XVII. század. (Bp. 1993) munkájában az első feljegyzés 1441–1454-ből való. Eperjes levéltárában található Urban alakban. Következik két erdélyi adat: 1453: Urban (Benedek). 1454: Orban. Mind a kettő a kolozsmonostori konvent jegyzőkönyveiben őrződött meg. A 16. század második felére megsűrűsödnek az Orbán formák. Kázmér a szócikk etimológiai részében utalt arra, hogy Orbán szavunk régi egyházi személynév, a latin Urbanus származéka.

Fontos bágyi adat következik: 1627: Orban Peter (732. old.). Lásd Székely oklevéltár. Új sorozat. Közzéteszi Demény Lajos. (Kolozsvár 1998).

Bágy falunak a községközpontja ma Homoródszentmárton. Az előbb említett kötetben ezt a szentmártoni adalékot találtuk: 1614: Orban Benedeknek (551. old.).

Még két bágyi adat Pál-Antal Sándor: Székely székek a 18. században. II. Marosvásárhely 2009. 1700: Orbán Geörgy (78. old.). 1712: Franciscus Orbán (188. old.).

Két történeti adatot is bemutatunk a Benedek keresztnév régi meglétére: 1614: Dany Benedek. Az y kétpontos (303. old.). 1627: Dane Benedek (715. old.). Mindkét adat a már idézett Székely oklevéltár IV. kötetéből való.

Tehát: Bágyban a múltban is éltek Orbán családnevűek, illetőleg Benedek keresztnevűek. Úgynevezett őshonosok lehettek a faluban.

Mikor keletkezett/ keletkezhetett a faragott kő rovásfelirata?

Már szó esett az Árpád-korról, magának a kőnek a megdolgozása erre az időszakra mutat. A kő „természetrajza” a vargyasi keresztelőmedence anyagával rokon. De a rótt jelek között nem látok egyetlen betűt sem, amely erre a korai időre utalna. Nincs például háromszög alakú K betű, nincs ótürk meg avar eredetű I betű. A szóközök elhagyása kései „fejlemény” is lehet.

Meglátásom szerint a betűket az első nagy templom építésekor, az 1400-as évek végén, az 1500-as évek elején rótták. A bolognai rovásemlékünk – amely Gyergyószékben bukkant volt fel – a 15. század második felében keletkezett. Tartalmazza a Benedek szót ígyen: BNDK. A csíkszentmiklósi – csíkszentmihályi emlék 1501-ből való, s a következő két mondatot is tartalmazza: Mátyás János Estytán Kovács csinálták, Mátyás mester Gergely mester csinálták. Aztán ott vannak a székelyderzsi, a gelencei, a kilyéni, a székelyzsombori, a vadasdi feliratok: mind személyneveket tartalmaznak. Ebbe a sorba illeszkedik be a bágyi rovásemlék is: a korábban faragott kőre ekkor vésték/véshették rá a jeleket, ekkor épült be a kő másodlagosan az ugyanekkor épült templom falába. A későbbi, az 1792–1804-es templom építésekor tehát harmadlagosan hasznosították. Ekkoriban kezdett gyérülni a régi rovásírás iránti érdeklődés.

Fölmerült – mint lehetőség: vajon a faragott kő nem a bágyi várból való-e?

Sófalvi András nagy tanulmányt közölt Az önvédelem formái Udvarhelyszéken a középkorban és a fejedelemség korában címmel, amelyben így fogalmazott: „A 17. századi bágyi vár a székely várépítészet egyik legkésőbbi példája”. A szerző utalt – bizonyságképpen – a „vár építését Apafi Mihály 1663-ban kelt, a befejezést szentesítő” oklevelére (Székelyföld, XVII. évf. 6. sz. 2013. június).

Végül is a bágyi rovásemlék létrejöttének ideje – szerintünk – a 15–16. század fordulója körüli évek.




Kapcsolódó cikkek: