2022. augusztus 18., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Különleges fogászati eljárások

Dr. Volom András ismert és elismert esztétikai fogorvos Magyarországon, a Dr. Volom Dental high-tech felszereltségű, rendszerváltás utáni első magánklinika vezetője. Fogszorítás-terápiás szakember, implantológus, bel- és külföldön ismert előadó, fogászati témájú tanulmányok szerzője, szakkönyvek társszerzője. 

A nevéhez több különleges fogászati eljárás meghonosítása fűződik: a merevítőrostos fogmegerősítés, a miniatűr migrénterápiás harapásemelő sín, a fogívfejlődést szolgáló trénerek és fogszabályzók, a Silensor horkolásgátló. Elismertségét bizonyítja, hogy számos fogászati szervezet tagja. Marosvásárhelyen az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya idei tudományos ülésszakának volt meghívott előadója.

Amikor megkérem, hogy beszélgessünk, már mondja is: véleménye szerint manapság szinte minden gyermek fogszabályozásra szorul. A fogak mérete nem változik, hiszen azt a genetikánk határozza meg, az állcsonté viszont igen. Ennek mérete ugyanis attól függ, hogy fejlődése idején mennyire kap erős terhelést a csont, ami az izomhoz hasonlóan viselkedik ebben az időszakban. Ha én a bicepszemmel súlyzózok, jól megnő, ha abbahagyom, visszaalakul, ha később újra súlyzózok, újra megnő, a csont viszont erre már nem képes. Az állcsontot fejlődése idején lehet jó, megfelelő terheléssel növekedésre bírni. Ha ezt elmulasztjuk, mert nem rágunk – hiszen a mai ember nem eszik szinte semmi keményet, a reggelink kifli, müzli, konyhatechnikailag pedig minden ételt pépessé puhítunk, omlóssá a húst –, mindez nem jelent igazi, komoly terhelést. Nem beszélve arról, hogy a régi emberek szerszámként is használták a fogukat, a bőreszközeiket például, ami megkeményedett, a fogukkal puhították, ilyesmi ma nem fordul elő. 

Dr. Volom András


– Manapság a kenyér héját is sokan levágják, és közben úgy gondolják, hogy a rágógumi helyettesíti az igazi rágást.

– Sajnos, ez nem így van. A rágógumi rendkívül kártékony. Van ugyan annyi előnyös hatása, hogy állandó nyálzásra késztet, s így valóban csökkenti a caries (fogszuvasodás) előfordulásának a gyakoriságát. A rágószervünk viszont úgy lett megalkotva, azt az üzemmódot szereti, ha rágáskor komoly aktivitást végez, de utána békén hagyjuk, és van ideje regenerálódni. Ezzel szemben a rágógumizás nem jelent olyan terhelést, mint egy erős mócsingos hús, de folyamatosan terheli az állcsontot. A szakirodalomban bőséggel vannak olyan cikkek egyesült államokbeli szerzőktől, amelyek arról szólnak, hogy a rágógumi komoly ízületi károsodásokat okoz. A rágószervet pedig erővel kell működtetni, amikor használjuk, és hagyni kell bőségesen időt a regenerálódásra. 

– Megjegyezném, hogy a lakosság többsége leszokott a marha- és a növendékhúsról, egyrészt, mert nem olcsó, másrészt meg kell rágni. A húsboltok többségében már nem is árulják, csak a sertés- vagy a műcsirkehúst.

– Nem biztos, hogy a táplálkozásunkban a hús kellene hogy a főszerepet kapja, állítja a mai modern medicina, amelyik a bél mikroflóráját elemzi, hiszen a lakosság többségének problémája van ezzel. Ezt a rendkívüli mértékben megszaporodott autoimmun betegségek is igazolják, amit az utóbbi tíz évben egyre többször hoznak kapcsolatba a megváltozott bélmikrobiommal. A témával foglalkozó medicina egyre több olyan ajánlást tesz, hogy egy hét alatt legalább húsz különféle zöldséget, gyümölcsöt kellene fogyasztanunk, és a zöldségnek naponta legalább másfél-két kilót kellene kitennie a táplálkozásunkban. 

– A régen élt emberek, akiknek még erős és megfelelő nagyságú volt az állcsontjuk, tudomásunk szerint nem csupán zöldséggel táplálkoztak, hiszen a vadászat volt az egyik legfőbb foglalkozásuk. Ők hogyan tudták megőrizni az állcsont méreteit?

– A kora kőkorszak embereiben a zöldségeket is héjastól rágták meg, ami feltehetően komoly terhelést jelentett. A sikeres táplálkozási modellek ma még léteznek, hiszen a tudomány számontartja, hogy van néhány hely a földön, ahol sok idős ember él. Ilyen például a japán Okinava-sziget, ahol sokan vizsgálódtak, és megállapították, hogy ott az emberek kevés húst fogyasztanak. Úgy tűnik, a hosszú élet titka valószínűleg az, hogy keveset együnk, és amit eszünk, abban is sok legyen a zöldség. 

– Milyen következményekkel járhat az állkapocs méretének csökkenése? 

– Kisebb állkapocs miatt a fogak kisebb átmérője elvezethet például az éjszakai légzéskimaradáshoz. A rossz fogsor, rossz nyelvpozíció befolyásolja a koponyaalap és a nyaki gerinc találkozási szögét, ami testtartási zavarokhoz, nyak- és hátizomfájdalmakhoz vezet. Az erős fogszorítás a halántékizom túlterhelését okozza, ami jelentősen megnöveli a migrénes panaszokat. Tehát nagyon sok ponton van kihatása az életünkre annak, hogy nem jól fejlett az állkapcsunk. 

– Itt kezdődik a fogorvos szerepe. Mit tud tenni, hogy változtasson a helyzeten?

– Először észreveszi, összekapcsolhatja a problémákat, meghívhatja más diszciplínák képviselőit, hogy ennek a folyamatnak részesei legyenek. Teljes gyógyításra azonban azért nincsen reményünk, mert ahhoz életmódot kellene változtatni, és az emberek hihetetlenül szeretik a finom ételeket, és egy kicsit kényelmesek is. A komfortzónájából ugyanis olyan szinten kellene kilépnie az egyénnek, ami biztosan nem fog mindenkinek sikerülni. 

Nálunk a rendelőben több szakma képviselői dolgoznak a fogorvosokkal. A nejem a száj körüli izmok és a nyelv diszfunkciójával foglalkozik. Az ő munkáját egészíti ki a logopédusunk, és úgyszintén a rendelőben dolgozik egy képzett gyógytornász, aki az állkapocsízület és a testtartás kapcsolatát ismeri – ezek összehangolásával függ össze a diagnosztika –, és a szükséges gyakorlatok kérdésében nagyon felkészült. 

– Annak, aki nagyon betartja az előírásokat, mennyi idő szükséges a teljes vagy valamilyen szintű javuláshoz?

– Már egy-két héten belül a nyak- és hátfájdalmaktól meg tudjuk szabadítani a pácienst. Harapásemelőt készítünk, hogy a rágóízületet visszategyük a megfelelő helyére olyan speciális harapásemelő segítségével, ami neurológiai úton csökkenti a fogszorítás erejét. Ha ennek segítségével az izmok éjszaka meglazulnak, akkor pihenten ébred a páciens. Ez a módszer megteremti a lehetőséget arra, hogy a testtartással a nyak, a hát, medence pozíciójában is gondolkozzunk. Eközben a nyelv és a száj körüli izmok működését is igyekszünk harmonizálni. Szerencsés esetekben már az elején komoly hatást tudunk elérni, ami megteremti a pácienseinkben a jó együttműködéshez szükséges megfelelő lelki hangulatot.

– Gyakorolja-e még valaki Magyarországon ezt a módszert?

– Igazán, megbízhatóan a rendelőm orvosai közül kettő, aki nagyon jól kezeli ezeket a technológiákat. Nem könnyű az erre vonatkozó ismereteket, gyakorlatot átadni, mert a fogorvos a hétköznapi küzdelmekben le van kötve, és nagyon nagy kíváncsiság kell ahhoz, hogy valaki sok időt szánjon arra, hogy tanuljon. 

– A betegek pedig azt várják el a fogorvostól, hogy minél hamarabb megszüntesse a fájdalmat, és helyreállítsa, amit kell. 

– A páciensek részéről nyilván ez az igény, de nem olyan régen jött hozzám egy hölgy, akit tanult szegedi kollégák küldtek, fogszabályzáson, állcsontkorrekciós műtéteken van túl, és nagyon instabil a harapása. Ez a páciens, aki már rendkívül sok szenvedésen ment keresztül, nagyon türelmesnek tűnik. Nagyon szenved, de tudja, hogy abban az esetben, ha meg tudjuk oldani ezt a dolgot, nem biztos, hogy egyik napról a másikra, de sikerülni fog. Van, aki pánikba esik, és van, aki összeszorítja a fogát, és azt mondja, hogy végigcsinálom.

– A doktor urat hogyan nevezhetem meg?

– Esztétikai fogorvos. De valójában sok mindennel foglalkozom. Néha a fiam meg is fedd, hogy túl sok mindennel. 

– A fia is folytatja az esztétikai fogászati praxist. 

– Három gyermekem van, és két kritériumot állítottam eléjük: a választott szakmát szeressék, és nagyon jól műveljék. András fiam a politika felé kacsingat. A King’s College-en végzett Londonban, a Háborús Tudományok Karon, nemzetközi kapcsolatok szakon. Ő alapvetően a politikában, de nem a pártpolitikában, hanem valamelyik nemzetközi szervezetben képzeli el a jövőjét. Jelenleg azt mondta, hogy az apjának láthatóan egy kis segítségre van szüksége, ezért elvállalta kereskedelmi és oktatási cégünk vezetését.

– Van ilyen is?

– 2003-ban a fogászat mellett úgy döntöttem, hogy alapítok egy ilyen profilú céget, a gyermekeim jövőjére gondolva, de végül nagyon kinőtte magát. Számomra nagy élmény megismerni gyártókat, ugyanis egy koncepció, egy eljárás, egy termék kialakulása nagyon izgalmas folyamat, és hihetetlenül okos emberek vannak benne. Rendkívül szerencsésnek érzem magam, hogy sok eljárás létrejötténél ott lehettem, hatással lehettem folyamatokra. Ilyenkor úgy érzi az ember, hogy valamit hozzátett ahhoz, egy kicsit előbbre járjon a fogászat. 

– Megkérem, hogy említsen egyet az eljárások közül. 

– Nagyon izgalmas a szálerősítéses anyagok kérdése, a polietilénnel és üvegrostokkal tudjuk merevíteni a nagyon gyenge fogakat, vagy akár a mozgó fogakat sínezni. Van egy saját ötletem, kedves barátom rábeszélt, hogy ezt a témát feldolgozva tegyem le a PhD-vizsgát. A fogaknak egy különleges technikával való megerősítéséről szól, és úgy gondolom, hogy a világon először nekem sikerült úgy megerősíteni a fogakat, hogy erősebbek lettek, mint az épek és érintetlenek. 

– Ezt gyakorolja is?

– Igen, és tavaly jelent meg két tudományos publikációnk is erről a témáról, jelenleg elbírálás alatt van a következő tanulmány, amelyben – összehasonlításban sok más technikával –, azt próbáljuk megmutatni, hogy ez az eljárás hol helyezkedhet el a palettán. Olyan téma, amellyel valóban hatást lehet elérni. 

– Nagyon meggyőző előadó. Gyakran műveli?

– Első előadásomat, erdélyi származású első feleségem révén, a pestszentlőrinci unitárius egyházközségben tartottam a fogorvoslás történetéről. Bár meg voltam ijedve, mivel nagyon megtanultam a szöveget, egy idő után föloldódtam, és elkezdtem nagyon jól érezni magam. Ezzel eldőlt a sorsom. 

2000-ben debütáltam a nemzetközi előadói porondon Mexikóvárosban, és utána nagyon sok európai országban jártam előadást tartani. Egy idő után pedig az energiáimat arra összpontosítottam, hogy a hazai kollégákat gyakorlati tanfolyamokon megtaníthassam az újdonságot jelentő különféle fogászai eljárásokra.

– További célok, elképzelések? 

– Az életcélom az, hogy harmóniában legyek az engem körülvevő környezettel és az emberekkel. Ez a legtöbb, amit tehetek, és így akarom boldogan leélni további életemet. 

Munka közben