2020. október 31., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Virtuális térbe költözik a múzeum

A napokban befejezték a marosvásárhelyi Kultúrpalota orgonájának a felújítását. Ez adott alkalmat arra, hogy Soós Zoltánnal, a Maros Megyei Múzeum igazgatójával a zárt ajtók mögötti restaurálásról, a múzeum munkatársainak kevésbé látható tevékenységéről beszéljünk. 


– Jelenleg meghatározatlan időre nem fogadhatnak látogatókat a Kultúrpalotában, azonban az élet nem állt meg, folyamatban vannak a felújítási munkálatok. 

– Valóban zavartalanabbul dolgozhatnak a feljavítást végzők, habár a látogatók sem jelentettek különösebb gondot. Újdonság az, hogy néhány napja sikerült befejezni az orgona felújítását. Mint ismeretes, a bukaresti rádióstúdióban és a brassói Fekete-templomban levő orgonák után ez az ország harmadik legnagyobb orgonája. 4600 sípja van, és Kelet-Európában egyike azon hangszereknek, amelyek megőrizték a romantikus hangzásukat. Ezt is figyelembe vették a restaurátorok. Működésbe helyezése óta, 107 éve nem esett át ilyen nagymértékű főjavításon. A restaurátorok teljesen szétszedték, megjavították azokat a sípokat, amelyek időközben elgörbültek, és emiatt nem megfelelő hangot adtak ki, mi több, olyan fülekkel látták el, amelyek hosszú távon biztosítják, hogy többé ne kelljen ilyen jellegű beavatkozást végezni. Ugyanakkor a villanyhálózatot is kicserélték. A munkálatokat tavaly májusban kezdték el, és nemrég fejezték be. Jelenleg hangolják az orgonát. A restaurálást a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. végezte, a történelmi orgonák javításában nagy tapasztalattal rendelkező szászhermányi Magyar Árpád vezette csapat szerelte össze a hangszert. Terveink szerint áprilisban Rákász Gergely orgonaművész különleges koncertjével avattuk volna fel, de az előadás a vírusjárvány miatt elmarad, viszont az avatóünnepség nem. Online koncertet szervezünk, amelyen fellépnek Molnár Tünde marosvásárhelyi és Erich Türk brassói orgonaművészek. Természetesen az eseményt idejében meghirdetjük, hogy aki tud, virtuálisan kapcsolódjon be. 

– Nemcsak a nagyteremben, hanem az emeleti galériában is dolgoznak. 

– Valóban, jó ütemben halad a magyar képzőművészeti galéria újjáépítése. Legutóbb a helyiségek 2000-ben estek át renováláson. Elsősorban a biztonság- és a kiállítástechnikai berendezést, felszerelést cseréljük ki. Reményeink szerint szeptemberre itt is befejezik a munkát. Úgy terveztük, hogy a Vásárhelyi Forgatagra újranyithatjuk a galériát, amelynek állományát az anyagi lehetőségek szerint folyamatosan bővítettük. Számunkra azért fontos az állománygyarapítás, mert a marosvásárhelyi múzeumban van a legjelentősebb határon túli magyar festészeti gyűjtemény. 

Fotó: Nagy Tibor 


– Meddig lesz állványzattal és védőhálóval takarva a Kultúrpalota homlokzata? 

– Sajnos annak ellenére, hogy az EU által finanszírozott projekt keretében a belső terek felújításában nem volt akadály, a külső munkálatok esetében jelentős a lemaradás. Jól haladtak a munkások a tetőjavítással, bádogcserével, azonban a homlokzat felső kődíszeinek tisztítása, rögzítése figyelmes munkát igényel. A cég egyéves késésben van, így akár szerződést is bonthatunk. Ez esetben újabb versenytárgyalást kell majd szervezni, ami legalább egy évvel tolja el a munkálatok befejezését. Amennyiben nincs előrelépés, az is elképzelhető, hogy saját költségvetésből finanszírozzuk a hátramaradt felújítást. 

– Hogyan haladnak a természettudományi múzeum restaurálásával, amelyet szintén uniós pályázatból támogatnak? 

– Elkészült a múzeum udvarán megépítendő trópusi ház szerkezete. A szerződésben foglalt határidőket betartva halad a külső homlokzat renoválása, elkészültek a belső szerelések, most tervezik a múzeumi bútorzatot. Számításaink szerint jövő ilyenkor megnyithatjuk az ország egyik legkorszerűbb, digitalizált múzeumát. 

– Eddig évente május közepén szervezték az igen népszerű Múzeumok Éjszakáját. Milyen kiállítást terveztek?

– Meglepetésnek készült ugyan, de a körülményekre való tekintettel jövőre halasztjuk azt a kiállítást, amely nagyon sok látogatót vonzott volna. A várba hoztuk volna a nápolyi múzeum tulajdonában levő, Pompejiből és a közeli Herculaneumból 120 tárgyat tartalmazó kiállítást, ami a vírusjárvány kitörése előtt világ körüli útra indult. 

Jelenleg a tárlat anyaga Lengyelországban van. Olyan egyedi tárgyakat láthattak volna az érdeklődők a Római Birodalomból, mint korabeli freskók, gladiátorsisak és sok más érdekes használati eszköz, ezenkívül két pompeji gipszmodellt is meg lehetett volna tekinteni. Kértük, hogy a tárlatot a kurátorok ütemezzék át jövő májusra. Egyelőre a halasztásról nem kaptunk választ. Az a gond, hogy a víruskorlátozásokat követően is a turizmus nagyon megsínyli a jelenlegi gazdasági helyzetet, és így kevés látogatóra számíthatunk, ha mondjuk szeptemberre is halasztjuk a kiállítást. Ettől eltekintve nem hagyjuk cserben az érdeklődőket. A Múzeumok Éjszakáján virtuálisan megnyitjuk a Kultúrpalotát, ugyanakkor 3D technikával látogatható lesz majd a XVII. századi városháza termeinek a várban levő épületünkben kiállított rekonstrukciója. Sajnos augusztusnál korábban nem tervezünk kiállítás-megnyitót, addig arra kérjük a közönséget, hogy a múzeum www.muzeulmures.ro – román és magyar nyelven működő – honlapján kövesse az eseményeket. 

– Mivel foglalkoznak ebben a válságos időszakban a múzeum munkatársai? 

– A kiállítások szervezése, berendezése a múzeumi munka egyik vetülete. A Maros Megyei Múzeumnak több mint 50 tudományos munkatársa van, akik folyamatosan az állományok leltározásán, konzerválásán, restaurálásán dolgoznak, és az ezzel együtt járó dokumentációs munkával foglalkoznak. Amint az időjárás engedi, nekifogunk a terepmunkának is. A kibontakozó gazdasági válságtól eltekintve vannak megrendelések. Izgalmasnak ígérkezik a szászkézdi parasztvár feltárása, a szászrégeni terelőút nyomvonalának leletmentése. S örömmel mondhatom, hogy feltárásra az év második felére is kaptunk megrendeléseket még más megyékből is, az utóbbiakat el is kellett utasítsuk. Így a régészeti szakosztálynak már megvan az ütemterve. 

Fotó: Nagy Tibor 


– Várható valamilyen érdekes feltárás, vagy az, hogy valamilyen érdekes lelet előkerül a betervezett régészeti telepekről?

– Valószínű, hiszen a Nagyernye és Jedd közötti terelőúton is olyan érdekes lelet került elő, amelynek kutatása nemzetközi kitekintésű eredménnyel járt. Nemrég mutattuk be annak a terelőúton feltárt lovas sírban talált hun harcosnak a koponyarekonstrukcióját, amelyet a várban állítottunk ki és amelyet nemsokára virtuálisan is meg lehet nézni. Az arcrekonstrukció mellett elkészült a DNS-elemzés is, amelyből egyértelműen kiderült, hogy a lovas mind anyai, mind apai ágon Belső-Mongóliából származik. Eddig a kutatók azt feltételezték, hogy vannak európai és urali hunok, ezzel viszont ez a paradigma megdőlt. A lelet igazolja, több csoportról van szó, de attól, hogy nyugatra költöztek, nem lehet genetikailag jelentős különbséget tenni közöttük, így egyértelművé vált, hogy a hunok ázsiai eredetűek. Ezt bizonyította pár héttel ezelőtt a Kultúrpalota kistermében tartott előadásában Török Tibor genetikaprofesszor. 

Ami az újabb lelőhelyeket illeti, a szászkézdi vár bizonyára meglepetéseket is tartogat, és a szászrégeni terelőút nyomvonalának kutatása során is előkerülhetnek érdekes leletek, hiszen a Nagyernye és Jedd közötti út megépítését megelőző feltárások nyomán is beigazolódott, hogy a Maros völgye évezredek óta több népcsoport által, kisebb-nagyobb megszakítással ugyan, de folyamatosan lakott terület volt.