2021. június 15., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

„A Kárpátok koszorúja a történelmi hazát rajzolja körül. Az átkosban egy tévés főnök arra kért, hogy a Mondák a magyar történelemből című rajzfilmjeimben a középkorias térképeken változtassam meg a hegykoszorúk alakját, mert a csehszlovák és román elvtársak meg fognak sértődni. Rajzoljam át a hegyeket? – kérdeztem. Makogta, hogy akkor szűkebb plánokat használjak, hogy ne vegyék észre… Mit is? Hogy hol játszódott a magyar történelem? Hogy a mi határaink a természeteshez igazodtak? Maradt minden a filmekben, ahogy kell.

Az elszakított országrészeket tőlem nem tudták elszakítani. (…) Bármelyikbe megyek, otthon érzem magam. Otthon is vagyok mindegyikben. Sokszorosan érintetten… – ezekkel a mondatokkal vezeti be a 2020-ban megjelent Trianon könyvét Jankovics Marcell. A magyar közelmúltat karikatúrákkal elbeszélő-értelmező könyv hiánypótló munka. Bravúros módon, történeti ismereteink fehér foltjainak oszlatásán túl sokaknak segít feldolgozni a feldolgozhatatlant a humor segítségével. A Műcsarnokban megrendezett, az egész életműre visszatekintő kiállításán, 2020 januárjában – amelynek több mint egymillió látogatója volt – volt szerencsém végighallgatni az ő tárlatvezetését.


Jankovics Marcell: Árva nyírfa



A kiállást sugárzó egyenességével, férfias tartásával átütő erővel tudta nyomatékosítani. Úgy érzem, ezt a karaktert a filmtörténetbe is belerajzolta az első, nagy sikerű egész estés animációs filmje, a János vitéz kulcsfigurájával – írja nekrológjában Szegő György, a Műcsarnok igazgatója.

Alig egy hete, hogy 80 évesen befejezte valós és képzelt sétáit a Kárpát-medencében Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, művelődéstörténész.

Rég „családtag” szerte a Kárpát-medencében. Sokunk meghatározó élménye volt a Magyar népmesék, a Fehérlófia, az Ének a csodaszarvasról. A 30 évig készült Az ember tragédiája csak nemrég kezdte hódító útját.

Könyvei olyan szemléletben fogantak, ami korábban az oktatásból és egész világképünkből már jó ideje hiányzott. A Szent László-legenda és a csillagos ég, A fa mitológiája, A Nap mitológiája, a Jelképtár.

A Jelkép-kalendáriumot, bevallom, évek óta használom e cikksorozat írásakor. Sokgyökerű és sokoldalú művelődéstörténeti munkásságának megannyi adatát jómagam a természettudomány-történeti ismeretterjesztésben próbálom kamatoztatni.

Június 4. Nem csak Trianon napja. 1992-ben éppen Párizsban tartották indián szervezetek részvételével az Ötszáz év konferenciát, amely Amerika leigázásának és az indiánok kiirtásának volt hivatott emléket állítani. Ugyane nap az agresszoroknak áldozatul esett gyermekek világnapja.

Június 5-én, 1972-ben nyílt meg Stockholmban Ember és bioszféra címmel az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciája. A Nyilatkozat az irányelvekről című okmányban szerepel: „Az embernek alapvetően joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget.” A konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította.

Június 5-én, 1900-ban született Gábor Dénes fizikus, a holográfia felfedezője. Barátai, vitapartnerei közé olyan kiválóságok tartoztak, mint Neumann János, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Erdős Pál, Kármán Tódor, Kemény János, Pólya György, Teller Ede, Bárány Róbert, Hevesy György – a „marslakók”, ahogy őket Marx György A marslakók érkezése című könyvében nevezi. Foglalkozott a katódsugár-oszcillográfokkal, részt vett az elektronmikroszkópok és televíziós képcsövek fejlesztésében. 1932-ben fejlesztette ki a plazmalámpát a Tungsram kutatólaboratóriumában. Angliai kutatásai eredménye a holográfia feltalálása, a Nobel-díjat is ezért kapta 1971-ben. Behatóan foglalkozott az emberiség jövőjével. A jövő feltalálásában fejtette ki, hogy a tudománynak két nagy problémával kell szembenéznie: az egyik az előrejelzés kérdése: meddig folytatódhatnak a dolgok tovább úgy, ahogyan most folynak, a másik: hogyan előzhetjük meg a katasztrófát.

Az ember eddig a természettel küzdött, most pedig a saját természetével kell megküzdenie – írta Az érett társadalomban.

A világhelyzet átfogó felmérésének eredményeit Umberto Colombo professzorral közösen kidolgozott jelentésében tette közzé A hulladékkorszak után címmel, mint a Római Klub 4. számú jelentését.

Június 5-én, 1888-ban indultak el Herman Ottó és Lendl Adolf észak-norvégiai expedíciójukra, az ott élő vízimadarak, illetve a Magyarországon is fészkelő költöző madarak életének és telepeiknek, az úgynevezett madárhegyeknek a tanulmányozására. Herman Tromsőből rövid utat tett Vardö szigetére, ahol Hell Miksa és Sajnovics János 1768–70. évi expedíciójának nyomait kutatta fel. Az utazásról Herman Ottó 1893-ban Az északi madárhegyek tájáról című könyvében számolt be. Az élő természet irányába tett első tudatos lépteimet ez a könyv indította, ami dédnagyapám, az egykori káposztásszentmiklósi református kántortanító hagyatékából került elő. A mű szemelvényes kiadását a Kriterion Könyvkiadó Téka sorozatában is megjelentette.

Nyolcadikán Medárdot félik szerte a Kárpát-medencében. Ha nem esik, akkor negyvennapos szárazság következik. Ha most esik az eső, akkor a következő negyven napon is esik.

A negyvenes szám a Medárd-napi regulában nemcsak az esős idő tapasztalt átlagos időtartamát jelzi – írja Jankovics Marcell a Jelkép-kalendáriumban –, hanem a hiedelem naptári kapcsolatát is. Medárd-naptól oroszlán haváig 44-45 nap, másfél holdhónap telik el, s ebbe az időbe beleesik az egész rák hava. Ez a csillaghit szerint is nedves hónap, állatövi jegyének a víz az eleme, védnöke, a Hold pedig az esőzések, áradások planétaura. Ugyanakkor az Európa-szerte szikkasztó kánikulát jelző Sirius ez idő tájt láthatatlan. (Hogy ez a jelképiség mennyire a helyi időjárási viszonyok függvénye, arra jó példa a Sirius csillag, melynek hajnali megjelenése az oroszlán hónap beköszöntekor Egyiptomban épp a száraz időszak végét jelezte.)


Pipacstenger Medárd záporára várva




Mint egy ország levert forradalom után,

oly csöndes ez a nap.

Vacognak a füvek, s az ágak fenn a fán

gyáván bólintanak,

ha elleng köztük a halk inspektor, a szél...

Az égből is csupán

szűken szűrődik át valami szürke fény

az ónos cenzúrán.

Micsoda nyár!...


Babits Mihály az Esős nyárról írja e sorokat.


A házeresz csövén

könny ül, s a kerti sok kisírt szemű virág

úgy néz föl a csigás

fűből, mint akiket nem enyhít semmi más,

csupán a zokogás…


Most újra megered az eső, kopogó

zajjal, s az ég olyan,

mint a félárbocra eresztett lobogó:

úgy leng, alacsonyan.

A szél meg hangosabb s füvek és fák között

parancsokat kiált.

Ők szótfogadnak, mint ijedt újoncsereg…


Az esőtől megdagadt Maros vize aztán a Fekete-tengerig viszi, óceánig hordja a Medárd-esők bő csapadékát.

Bolygónk több mint 70%-át a világtenger teszi ki. Napjainkban szembe kell néznünk a globális felmelegedéssel. 1840-től állnak rendelkezésre pontos adatok az időjárással kapcsolatban. Azóta a tíz legforróbb esztendőt az elmúlt 15 évben mérték. Ahogy a Föld melegszik, egyre nagyobb veszélybe kerül a tengerek élővilága, hacsak nem tudjuk megfordítani a káros folyamatokat, például a környezetszennyezés visszaszorításával. 1992 óta június 8. az óceánok világnapja.

Június 9-én emlékezzünk meg az e napon, 1882-ben született Gombocz Endre botanikusról. 1929-től nyugdíjba vonulásáig a Nemzeti Múzeum Növénytárának vezetője volt. Nemzetközileg is elismert nyárfa-monográfiája, a Természettudományi Közlönyben megjelent tudomány-népszerűsítő, természetvédelmi szempontokat is tartalmazó cikkei, a Természet Világa sorozat mellett ő az első magyar természettudományi lexikon szerzője. Legfontosabb műve az 1936-ban megjelent A magyar botanika története: A magyar flóra kutatói című. Ezeket ma is forrásmunkaként használjuk. 1945-ben, Buda ostromakor bekövetkezett halála megakadályozta abban, hogy utolsó nagy művének, az általa sajtó alá rendezett Kitaibel-féle, addig publikálatlan útinaplónak a megjelenését megérhesse.

Maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2021-ben, a trianoni diktátum aláírása után 101 évvel, a nemzeti összetartozás napján