2019. október 19., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Október második dekádjába lépve, emlékezzünk meg egy példamutató eseményről: 21 éve, 1998-ban az Őrség és a Vendvidék együttes területét az osztrákok, szlovénok és magyarok a közös Őrség–Raab–Goricko Natúrparkká nyilvánították. Ezt a különleges vidéket a természet, a tájegységek, a nyelvek és kultúrák sokszínűsége jellemzi. A natúrpark a természeti környezet fennmaradásának lehetősége. Az Őrség települései kisebb épületcsoportokból állnak, amit szernek hívnak. A natúrpark központja, Őriszentpéter példának okáért hét szerből áll.

Az emberi civilizáció egyre jobban felülkerekedett a természeten. Elfeledkeztünk a természet és az ember szükséges együttműködéséről, ami nélkül az ember bukásra ítéltetett. Újra fel kell fedezni a természetet! El kell kezdeni a természetet másokkal is megismertetni. Semmi újat nem kell felfedeznünk, csupán a régiektől tanulni. Ők még meg tudták becsülni a természetet. Mert rászorultak. Mindent ismertek, amire szükségük volt.

A megismerés alapja az érdeklődés. Észrevétetni az ősi nyugalmat és derűt – ez lenne A természet kalendáriumának is az egyik vezérfonala.

Október 12-én lesz 147 éve, hogy 1872-ben Ferenc József szentesítette a kolozsvári tudományegyetem felállításáról szóló törvényt. November 10-én ünnepi üléssel meg is kezdte működését Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem néven. Az egyetem negyedszázad alatt a magyar tudományosság egyik legfontosabb fellegvárává vált.

Október 13-án, 1971-ben költözött kastélya kertjébe, a helikoni tölgyek alá Kemény János. Molter Károly írta volt:

Kemény János elévülhetetlen és legnagyobb alkotása a Helikon. Mert jó, ha tudjuk, akkoriban nemigen voltak »emberlakta« váraink, amikor 1926 júliusában Kemény János hívására huszonhat erdélyi író bevette ezt a négybástyás várkastélyt a havasok lábánál. Marosvécsre egy bátor szellem és gondolat fészkelte be magát, mégpedig Európa-szerte a legsajátosabb vállalkozás, és egy kisebbség íróinak alakulata. (…) Ki fordította vagyonának tetemes részét a közjóra, a lenézett vidéki irodalomra vagy a színházra? Senki, csak Kemény János.

S a természetet értőn szerető mecénás hozzáértésével és méltóságával viseltetett a gondjaira bízott természeti értékek irányába is, teszem hozzá.

130 éve annak, hogy október 14-én, 1889-ben Szily Kálmán személyében először választott természettudóst főtitkárává a Magyar Tudományos Akadémia.

Opál színekkel lengve a lankadt lombokat belepte



A természet gyermek, s ifjú volt tavasszal,

Emberkorra jutott a gyümölcsös nyárral;

A deresült őszben öregszik meg végre,

Melly meglankadván jut erőtelenségre.

Szomorodik minden, ritkulnak az egek,

Hullott hó harmati ragyognak s jegesek.

Zúzmarával húznak be füveket, fákat,

Hideg ködök fedik a szőke halmokat.

A szél zuhogása nem hallik füveken,

Nemigen zöröghet a faleveleken.

Csak mormolva szalad a száraz ágakon,

Süvölt a térségbe tövisen s bokrokon.


Pontos látlelet. Felvételezője Bessenyei György. Ezt Az esztendőnek négy részeirülben írja az Őszről.


Az egész természet meghalaványodik,

Színe az hideggel őszül s ráncosodik.

Csendesek erdeink, sárgulnak bújokba,

Hullatják levelek gondolkozásokba.

Mellyek, hogy szárazak, szüntelen csörögnek,

S a bujdosó széllel alá s fel repdesnek.

Hideg ősz párákkal gőzölnek a tavak,

Fejér fellegekkel borongnak az havak.

Minden terméseket takarnak a téltül,

Hogy ne romoljanak fagyosult szelétül.

Mező térséginkrül pusztulnak a vadak,

Erdőre, nádakra, bércekre nyomulnak.

A gondos természet megfáradt, szunnyadoz,

Javait kiadta; nyugszik már s álmodoz.

Fejér koporsóba fekszik nyugalmára,

Mellyet a tél készít néki halálára.

Így az ősz, őszítvén e nagy természetet,

Elmúlik, s utánna húzza a rút telet.


Mintha csak fellegek magasából látta volna az ősz megérkezését. Mintha csak légballonból.

236 éve, 1783. október 15-én hőlégballonnal a levegőbe emelkedett az első ember, Jean-Francois Pilátre de Rozier francia fizikus. Légi utazását megelőzték a Montgolfiere testvérek kísérletei, akik első hőlégballonjukat – utas nélkül – ugyanezen év június 5-én engedték fel.


Honnét tudod, hogy itt az ősz, fiam? 

– A szél szagából, bízvást, jó uram. 

S a szél szaga ehhez neked elég? 

– Sírnak a szilfák és a jegenyék. 

Az életet nagynak hitték s öröknek, 

most, csalatkozva, szomorún zörögnek. 


– írja Jékely Zoltán az Esti szélben Kolozsvárt, 1941-ben –


Az ősz, az ősz, legrégibb szeretőm, 

mindég elmegy és mindég visszajön. 


Még nincs sötét, nincs itt a vacsora, 

s hogy megritkult a sétálók sora! 

Dülöngve járnak, maguk-ölelőn, 

mint valami szélverte hegytetőn, 

mint valami másvilági berekben, 

ahol a szél süvöltése szünetlen (…)


37 éve, 1982. október 15-én halt meg Selye János. Mint a stressz kutatója szerzett világhírt. 1936-ban jelent meg erről első publikációja a Nature című folyóiratban. Az Életünk és a stressz című könyve 1964-ben jelent meg először anyanyelvén, óriási sikert aratva. Könyvtárát Magyarországnak adományozta, mely egészen a ma nevét viselő Észak-komáromi Selye János Egyetem megalakulásáig, 2004-ig Győrben, egy raktárban porosodott…


Derűt dalolnék, édesem, tenéked,

Mely, mint az alkony enyhe fénye, reszket,

És édes lánggal, mely gyújt s mégsem éget,

A fák közt még kis, zöld napokat rezget,


Tóth Árpád versének hangulata illik ide talán, a Derűt dalolnék...


Derűt, mely úgy lebeg le könnyű szárnyon,

Szép, tarkarajzú szárnyon, mint a lepke,

Opál színekkel lengve még az árnyon,

Amely a lankadt lombokat belepte...


Október 16-án emlékezzünk meg Réthy Mór fizikus-matematikusról. 1925-ben e napon halt meg. Heidelbergben és Göttingenben tanult, 1874-től a kolozsvári egyetemen elméleti fizikát adott elő. Matematikai munkásságának kiemelkedő része a két Bolyai hagyatékának feldolgozása és továbbfejlesztése.

Köszöntse emlékét Jékely Zoltán Ősz-köszöntője 1935-ből.


Habár orcánk pirítja még a Nap,

gyerünk, az őszt hintsük már szerteszét,

az őszt, melyet mint anya gyermekét,

majd egy évig hordtunk szívünk alatt.


Látod, még élünk! Nem nyelt el a tó,

kígyó se mart meg, szikla sem ütött,

s a régi helyről halljuk: a tücsök

lelkéből szól a régi altató…


Vajon Érted szeretem-é az őszt,

vagy téged is csak az őszért szeretlek,

téged, sok-sok ősz óta ismerőst?…


Benned évszakjaim elkeverednek,

vagy: hogy nyaram a téllel összekösd,

illatok ágya, sírja leheletnek!


161 éve, 1858. október 18-án született Filarszky Nándor botanikus. 1899-től volt a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárának vezetője, jelentősen fejlesztette intézményét.


Az esti ködben, őszi esti ködben

Hazabotorkál, véle a homály,

A dérütötte hold lassan kelőben:

Már itt az ősz és itt az este már.


Az országúton kósza álmok járnak,

Danol a szél, halódik a határ,

Járnak az árnyak, vége van a nyárnak,

Már itt az ősz és itt az este már.


Októberi borongás. Leheletfinom rajz. Juhász Gyula Shakespeare estéjében.


A kandallóban sírnak már a gallyak,

Künn a tarlókon kárognak a varjak,

Nyárnak halála: árnyak élete.


Violás alkony, opálos színekkel,

Nézi a néma, nagy, magányos Ember:

Szívében kong, bong a Téli rege!


Október ködéből kilépve, maradok kiváló tisztelettel. 

Kelt 2019-ben, az év 284. napján

A fák közt még kis, zöld napok rezegnek