2021. június 15., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A hunok régészeti hagyatékát bemutató kiállítás nyílik Arany, ezüst, vas címmel pénteken az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.


Fotó: MTI



Kertész Péter, az emlékpark igazgatója a nyolc múzeum összefogásával megvalósuló tárlat anyagát bemutató keddi sajtótájékoztatón elmondta, hogy ez az eddigi legnagyobb, hunokkal foglalkozó kiállítás, melyhez tudományos konferencia is kapcsolódik.

A kiállítás a lószerszámzat és életmód, temetkezés, hitvilág, rituálé, római kapcsolatok témakörök köré csoportosítva mutatja be az európai hunokat a Kárpát-medencei régészeti örökségük tárgyi kultúrájából kiindulva. A két nagy hun halotti áldozati lelet, a szeged-nagyszéksósi és a Pécs, nagykozár-üszögpusztai nemesfém tárgyai, valamint a hunoknak küldött római aranyadó részét képező szikáncsi érmék mellett, az árpás-dombiföldi és szirmabesenyői temetkezéseket, valamint a kapolcsi előkelő germán női sírt is bemutatják.

Az érdeklődők láthatnak olyan különleges hun kori tárgyakat is, mint az ázsiai kultúrákban az újjászületés jelképének számító kabócákat mintázó kistokaji cikádák vagy a rádpusztai üst másolata. A látogatók szembesülhetnek a Kárpát-medencében a hunokkal megjelenő, majd az alávetett népek között is elterjedő koponyatorzítás emlékeivel is.

A tárlat a miskolci Herman Ottó Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum és a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum együttműködésével jött létre – közölte az igazgató.

Szabó Dénes Kristóf, a tárlat kurátora kifejtette: a kiállítás anyaga elsősorban a hun elit tárgyait állítja a középpontba. A két legnagyobb nemesfém lelet a szeged-nagyszéksósi és a nagykozár-üszögpusztai egyaránt a halottkultuszhoz kapcsolódó reprezentatív tárgyakból áll. Ezeket az arany vagy aranydíszítésű ékszereket valamilyen előkelőség halála után temették el, de nem a sírban, hanem attól különálló helyen. A szakembereknek arról nincsenek pontos adataik, hogy az aranyozott lószerszámok, a kardok hüvelyeit díszítő aranyveretek vagy ékszerek használati tárgyak voltak, vagy csak a temetési szertartásra készültek – mondta a történész.