A hangok ömlenek a zongorából
2026-01-13 16:00:00
- Csíky Csaba
„Mint illatos teából száll a gőz” – József Attila mottója jut eszembe ezen a csodálatos estén. Liszt Ferenc Chopinről írt tanulmányában van egy rész, amely ezt a címet viseli: Zenedélután Chopinnél. Most este van, Marosvásárhelyen, a Palotában Bogányi Gergely a filharmónia és Vásárhely vendége, Chopint játszik. Deja vu. Nem Chopin, de mintha mégis… sokszor és sokan, virtuózok és zongoristák csillogtatták a gyönyörű dallamokat. Ez más. Itt a költészet zongorázik, puhán, simogató halksággal, a vakok érzékiségével. Liszt Ferencet olvasom, és egy virtuóz barát költőien szép tolmácsolása ragad magával. Előjátékok, prelűdök hívnak a folytatásra, és mindegyik félbemarad, aztán újra nekiindul, és végül mindegyik kígyó a farkába harap, ledobva bőrét, megszelídülve, szinte észrevétlenül. Micsoda gyönyör, micsoda élvezet. Aki most játszik, mestere a zene művészetének.
Ő Bogányi Gergely. A legmagasabb fokú pianisztikus bravúr egyesül nála kivételes, karakterizáló erővel és az átélésnek az intenzitásával. Egyes etűdökben képzelete talán túlkomplikálja költői mondanivalóit, de a képzelet pompás gazdagsága menti, uralja ezeket. Bírálni nem, csak csodálni lehet, hiszen a lírának, pátosznak nemes poézise hatja át őket. Forró, lelkes tapsviharokkal ünnepeltük a művészt.
