A hálózati víz továbbra sem iható

A sókoncentrációtól függően működik vagy áll a dicsőszentmártoni vízüzem

Barabási Antal-Szabolcs, Maros megye prefektusa a megyei katasztrófavédelmi bizottság tagjaival a Kis-Küküllő vizének magas sótartalma miatt kialakult krízis jelenlegi helyzetéről tartott sajtótájékoztatót. A Maros megyei vízhiány miatti krízishelyzetek kezelése szempontjából jó híreket jelentett be a prefektus: egy 30 ezer literes ivóvizes tartálykocsi beszerzését szavazták meg a helyi bizottságban, illetve a június 26-i megyei tanácsülésen is határozattervezet szerepel a napirenden egy második azonos kapacitású tartálykocsi beszerzésére.

Sipos Levente, az Aquaserv vezérigazgatója elmondta, hogy a Kis-Küküllő különböző pontjain a víz sókoncentrációja június 25-én reggel literenként 1000 mg körül volt, Dicsőszentmártonban valamivel több (literenként 1030 mg), míg Gyulakután 630 mg. Az elmúlt napokban a sókoncentráció függvényében állították le, illetve indították újra a vízüzemet, és ez az elkövetkezőkben is így fog történni. Keddtől két napig működhet a dicsői vízüzem, a víztartályok jelenleg félig vannak vízzel, de 75 százalékra is feltelnek. Azonban a magasabban fekvő városrészekbe nehezebben jut el a víz. Ugyanez a helyzet a szászbogácsi, bábahalmai vízellátással, ide csak akkor jut el a víz, ha a tartályok legalább 40 százalékban vannak tele. A hálózati víz továbbra sem iható! 

Ha valamilyen incidens történik Parajdon, ami újabb nagy mennyiségű sós víz beszivárgását eredményezi, a sós hullám két-három nap alatt ér el Dicsőszentmártonba. 

1100 köbméter vizet szállítanak ki a tűzoltók

A vízüzemek működéséről ezután az Aquaserv fogja tájékoztatni a lakosságot, éppen azért, hogy az emberek időben vizet tudjanak tartalékolni. 

Călin Handrea, az ISU tábornoka elmondta, hogy 14 tartálykocsival napi 1100 köbméter vizet szolgáltatnak a vízhiányos településeken. 

A haltetemek eltűntek a meder aljáról

Székely Annamária, a Környezetvédelmi Őrség főfelügyelője megerősítette: az ökoszisztéma nagyon károsult a Kis-Küküllőben. Beszámolt arról, hogy az elpusztult halak nagy része „eltűnt” a folyó medréből, a természet megoldást kínált, állatok fogyasztották el a tetemeket. Most már kis halakat látni a Küküllőben, amelyek a mellékágakból érkeznek. A sótartalom magas, nemcsak a vízben, hanem az iszapban és a parton is, de még nem jelenthető ki, hogy a növényzet is károsodott volna. 

A Bözödi-tó elegendő a Kis-Küküllő térségének ellátására 

A Kis-Küküllő mentén élő lakosság biztonságos vízellátása érdekében a hatóságok és az Aquaserv rövid távú megoldásként egy sótalanító berendezés beszerzését sürgeti, aminek beszerelése és üzembe helyezése 30 napot venne igénybe. Erre a berendezésre egyelőre jóváhagyást még nem kaptak. Viszont addig a vezetékből nem fog ivóvíz folyni, amíg ezt a berendezést üzembe nem helyezik. Középtávú megoldásként a bözödújfalui víztározó vizének felhasználását javasolták. 

Sipos Levente igazgató a Népújság kérdésére elmondta, hogy a tóban levő vízmennyiség elengedő lenne arra, hogy a szóban forgó térség 40 ezer lakóját ellássák vezetékes vízzel. Ezt a tavat a ’80-as években eleve így tervezték. A vezeték kiépítése körülbelül 6 hónapot venne igénybe, ha erre a beruházásra finanszírozást sikerül szerezni. Ha ez megépülne, kiiktatnák a hosszú távon fenyegető sószennyezést. 

A patakba bekerülő szennyeződés ezután is be fog kerülni

A vízügyi szakemberek és a Salrom képviselői azt ígérték, hogy a parajdi sóbányánál folyó felszíni beavatkozásokat várhatóan július elejére fejezik be.

– Megszűnik-e a sószennyezés, ha a munkálatok lezárulnak, és a patak vizét elvezetik? – kérdeztük a prefektust, illetve az Aquaserv igazgatóját.

– A kivitelező szerint napirenden vannak a munkálatok, ha nem következik be természeti katasztrófa, akkor július első hetére befejezik a munkálatokat. Sajnos a munkálatok miatt emelkedik a víz sókoncentrációja, s ez bennünket, Maros megyeieket érint. A munkálatok mielőbbi befejezését várjuk – mondta a prefektus.

 A vízszolgáltató vállalat vezérigazgatója kiemelte, hogy a Korond-patakának 80 százalékát nagy szivattyúk segítésével elterelik a bánya felszínétől, nem a patak vize mossa ki a sót. A szennyeződés, ami most bekerül a patakba, ezután is be fog kerülni. A sótartalom, ami most 800-1000 mg között Dicsőnél stabilnak tekinthető, nem fog ez alá csökkenni! És még a beomlások esélyével, a nagy mennyiségű csapadékkal nem is számoltunk. Ez egy hosszú távú probléma! – mondta Sipos Levente. A végleges megoldás legkorábban 2027-re várható, amikor megépítik a felső gátakat, lennebb pedig tavakat alakítanak ki, ahová bevezetik a sós vizet.