*A gombaszögi tábor
Fotó: Nagy-Bodó Szilárd
Ismét lángokban áll a Közel-Kelet
Az elmúlt napokban ismét fellángolt a konfliktus Iránban, amelyre az olajárak is azonnal reagáltak. Azt már korábban is lehetett érezni, hogy a tűzszünet nem túl stabil, a békepontok kapcsán az Egyesült Államoknak és Iránnak más az álláspontja. Amit most látunk, az egy újabb fellángolás, azonban már nem ugyanaz a szint, mint a február 28-a utáni támadás, jelenleg mindkét fél azt tapogatja, hogy meddig mehet el, a kérdés pedig az, hogy ki fogja hamarabb elrántani a kormányt.
A konfliktus újrafellángolása miatt az üzemanyagárak is elkezdtek ismét emelkedni, ez pedig nem kedvez Donald Trump számára a novemberi félidős választások előtt, ugyanakkor Irán számára is kérdés, hogy meddig tud túlélni olajexport nélkül, merthogy nemcsak a közel-keleti ország zárja el a Hormuzi-szorost, hanem az Egyesült Államok is, emelte ki Demkó Attila, az NKE John Lukács Intézet programvezetője, aki külön hangsúlyozta azt a tényt is, hogy Trump többet akar elérni Iránban, mint Obama, mivel az ellenkező opció a jelenlegi amerikai elnök egója számára elfogadhatatlan. Demkó Attila meglátása szerint mind a két fél félre fogja rántani a kormányt, és egy újabb megegyezés lesz a vége a jelenlegi helyzetnek, ami azonban nem valószínű, hogy hosszú életű lesz, sőt november után, a félidős választásokat követően lehet arra számítani, hogy Amerika még durvábban fel fog lépni Irán ellen. Végleges lezárás aligha lesz, a két fél másképp fogja értelmezni az egyes pontokat, ez pedig instabilitást eredményez, de az instabilitás nem azt jelenti, hogy folyamatosan permanens háború van, hanem megegyezéseket, nyugodtabb időszakokat követhetnek fellángolások, mondta az NKE John Lukács Intézetének programigazgatója.
Demkó Attilával Szlovákiában, a Gombaszög Nyári Táborban beszélgettünk, mintegy 100 kilométerre az ukrán határtól, így az is szóba került, hogy hogy áll az orosz–ukrán háború, amelyben az utóbbi időben az ukránok jobban állnak, mint pár hónappal korábban. Az ukránok különösen a stratégiai és a közepes hatótávolságú drónháborúban jöttek fel az oroszok mellé, korábban kevesebb csapást tudtak mérni, most viszont a 150-200 kilométeres távon megelőzték az oroszokat, ugyanakkor a stratégiai légihadjárat önmagában nem dönt el egy háborút, emelte ki Demkó Attila, aki arra is rámutatott, hogy ugyan Ukrajna valóban jelentős területeket foglal vissza, de nettó területnyeresége csak februárban volt, azaz gyökeres háborúfordító helyzetről nem lehet beszélni, azonban ez is akár fegyverszünetre kényszerítheti Oroszországot.
Azt értelemszerűen nehéz megjósolni, hogy mikor következik be ez a fegyverszünet, de az NKE John Lukács Intézetének programigazgatója szerint a mostani az első olyan alkalom, amikor ezen Oroszország ténylegesen elgondolkodik. A nyári offenzíva végén megvizsgálják azt, hogy van-e lehetőség, hogy 2027-re elfoglalják a donbaszi régió utolsó városait is. A választások szempontjából negatívan hatna Putyin számára, hogy ha ez nem sikerülne, ugyanakkor lehet, hogy már annyira népszerűtlen a háború az orosz nép körében, hogy azt várják, hogy legyen vége, mert ők is szenvednek, fogalmazott Demkó Attila, aki szerint a másik oldalon az is kérdés, hogy Ukrajna kibír-e egy újabb telet. Ez a kérdés mindig felmerül, eddig a keleti szomszédjaink sikeresen túlvészelték a hideg időjárást, de kérdés, hogy meddig bírják. Demkó Attila szerint komoly esély van arra, hogy a háború elhúzódjon 2027-ig, ami többek között azért is lehet, mert az elmúlt években komoly változások következtek be a haditechnikában, ami megváltoztatja a harcok jellegét, illetve Ukrajna számos segítséget kap Európától, amivel jobban tudja védeni magát Oroszországgal szemben.
Oroszország egy gyengülő hatalom, aki oroszbarát politikát folytat, az egy gyengülő hatalomhoz köti magát, de ez nem azt jelenti, hogy ez a kapcsolat ne lehetne hasznos, mondta az oroszbarát pártok kapcsán Demkó Attila, aki külön nyomatékosította, hogy a román nyelvű, de orosz befolyás alatt álló média is támogatta az AUR-t a magyarokkal szemben, az oroszok játszanak a román–magyar ellentéttel, és benne vannak az AUR-ban. Ugyanakkor Oroszország nem fog eltűnni a térképről, továbbra is egy regionális hatalom, egy regionális bajkeverő fog maradni. Szétesni nem fog Oroszország, de ezzel a sikertelen háborúval meggyengült a presztízse a térségben, mondta Demkó Attila, aki külön kiemelte azt is, hogy Ukrajna, Oroszország, Irán és az Egyesült Államok is gyengült az említett két összecsapásban, de van egy fél, aki erősödött, ez pedig Kína. A távol-keleti ország mindenkinek ad el fegyvereket, miközben a nyugati hatalmak elhasználják a fegyvermennyiségeiket.
Az NKE John Lukács Intézetének programigazgatója szerint Kína pozícióinak erősödése a következő években is folytatódni fog, hasonló véleményen van Salát Gergely Távol-Kelet-szakértő, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa, aki úgy fogalmazott lapunknak adott interjújában, hogy Kína az erőgyűjtés fázisában van. A kínai vezetők marxisták, akik komolyan hisznek abban, hogy a gazdasági alap határozza meg a felépítményt, és hogyha valamit akarnak, akkor a gazdasági alapot kell megerősíteniük. Ez pedig folyamatban van, elég bemenni egy üzletbe és megnézni, hogy hány termék származik Kínából, illetve egyre több a kínai autó is a világ minden részén. Jobb áron kínálnak elektromos autókat, mint a németek, az európai vásárló pedig azt mondja, hogyha olcsóbban tud legalább olyan jó autót venni, akkor azt fogja választani, ez pedig elvezetett oda, hogy az EU kereskedelmi hiánya a tavaly minden korábbi rekordot megdöntött Kínával szemben.
A kínaiak kevés dolgot vesznek tőlünk, miközben Európa rá van cuppanva a kínai high-tech termékekre, amelyek fejlesztésébe rengeteg pénzt ölnek a távol-keleti országban, mondta Salát Gergely, aki kiemelte, hogy mindez nagyon rosszat tesz az európai gazdaságnak, a német ipar gyengélkedik, elsősorban a kínai dömping miatt. Ezen probléma megoldásán már egy ideje gondolkodnak Brüsszelben, de egyelőre nem sikerült megtalálniuk a megoldást. Az EU kezd bekeményíteni a büntetővámokkal, azonban ezzel csak a belső piacon sikerül egy kis időt nyerni, de a világpiacon, tehát Afrikában, Délkelet-Ázsiában, Dél-Amerikában, ahol az emberiség hétnyolcada él, az európai termékek versenyképtelenné válnak, mutatott rá Salát Gergely, aki szerint a hosszú távú megoldást az ipar visszaépítése jelentené. Európának meg kell oldania a saját versenyképességi problémáit, amiről a Draghi-jelentés is szól.
Kína kapcsán az egyetemi oktató arra is rámutatott, hogy a távol-keleti ország egy fontos szereplője a nemzetközi fegyverkereskedelemnek, de nem akkora, mint az Egyesült Államok. Kína számára az a prioritás, hogy elsősorban a saját hadseregét fejlessze, hogy a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg váljon a világ legerősebb hadseregévé. Kína tehát ilyen téren nem jelent olyan akkut fenyegetést a térségre, mint Oroszország. A probléma az, hogy az oroszok kitartásához és ahhoz, hogy az oroszok már négy éve tudják folytatni az ukrajnai háborút, hozzájárult, hogy Kína egyfajta stratégiai párnaként szolgált, amire eshetnek az oroszok – mondta Salát Gergely, aki rámutatott arra, hogy Kína nem csatlakozott semmilyen szankcióhoz, és boldogan megveszi az orosz olajat, meg fát, meg mindent, amire neki szüksége van. Továbbá ott van az autók kérdése is, például a nyugati autógyártók kivonultak az orosz piacról, azt gondolták, hogy ezzel az oroszokat fogják megszívatni, de hát nem az oroszokat szívatták meg, mert beléptek helyükre a kínai autógyártok, és most Moszkva utcái tele vannak kínai kocsikkal, fogalmazott az egyetemi oktató, aki hozzátette, hogy Kína boldogan kihasználja ezt a lehetőséget.
Salát Gergely lapunknak azt is elmondta, hogy egyelőre nem szerepel Kínában napirenden, és lehet, hogy nem is fog, hogy olyan szintű hegemón hatalom legyen, mint az Egyesült Államok. Ők nem akarják azt a felelősséget felvállalni, ami egy ilyen egypólusú világban az egypólusnak a kötelessége. Az USA viszont rengeteg pénzt költ arra, hogy van 800 katonai bázisa a világon, fenntartja a nemzetközi tengeri kereskedelmi útvonalak biztonságát, meg hogyha van valahol valami baj, akkor beleavatkozik – mondta az egyetemi oktató, aki szerint a kínaiaknak esze ágában sincsen ilyen világcsendőr-szerepet játszani. Kína tehát nem szeretne egy ilyen egypólusú világrendet, hanem egy többpólusú világban akar az egyik legerősebb szereplővé válni.
