Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2026-05-20 14:00:00
Ahogy már korábban beszámoltunk róla, május 6. és 9. között lezajlott a 33. Tudományos Diákköri Konferencia, ahol az egyetemi hallgatók bemutathatták tudományos dolgozataikat, posztereiket, illetve számos workshopon is részt vehettek. Ezek mellett pedig ott voltak az előadások is, amelyekre a szervezők számos hazai és nemzetközi előadót hívtak el. Közülük többel volt lehetőségünk interjút is készíteni.
Dr. Fecső András, a Torontói Egyetem oktatója az endobariátriáról tartott előadást. Lapunknak adott interjújában hangsúlyozta, hogy a bariátria több szakterületet is magába foglal, és a kóros elhízásra, valamint a kóros elhízás tüneteire összpontosít. A bariátriában létezik gyógyszeres, étrendi, sebészeti és endoszkópos kezelés. Felmerülhet viszont a kérdés, hogy mikor beszélünk kóros elhízásról. Ezt a testtömegindex, a BMI határozza meg. Ha a BMI 18 és 24 között van, akkor az egészségesnek, normálisnak mondható, 24 és 30 között már túlsúlyról beszélünk, míg 30 fölött már kóros elhízásról. A kóros elhízás pedig számos társbetegséghez is hozzájárulhat, így például a magas vérnyomáshoz vagy a cukorbetegséghez.
Dr. Fecső András
Elképzelhető, hogy a sebészeti bariátriai beavatkozás kapcsán nagyon sokan a gyomorgyűrűre gondolnak, viszont ez már elfelejtőben van, mert számos problémát okozhat, magyarázta dr. Fecső András, aki azt is hozzátette, hogy a gyűrű helyett a gyomorszűkítést alkalmazzák, amikor lényegében egy csőgyomrot alakítanak ki, illetve ott van még az úgynevezett gyomorbypass, amikor áthidalják a gyomrot és a vékonybél egy részét.
Ugyanakkor fontos tisztában lenni azzal is, hogy a bariátriában a műtét csak egy darabja a metaforikus kirakósnak, a teljes képhez nagyban hozzájárul a multidiszciplináris csapat is, amelynek tagjai között van szociális munkás, pszichológus, pszichiáter, dietetikus, endokrinológus, belgyógyász, asszisztens. Minden szakma hozzáteszi a maga részét, így áll össze a teljes, átfogó kezelés, magyarázta a Torontói Egyetem oktatója, aki rámutatott arra, hogy Észak-Amerikában (az Egyesült Államokban és Kanadában) léteznek erre célzottan kialakított centrumok.
A bariátriai műtét kapcsán dr. Fecső András külön nyomatékosította, hogy nem egy esztétikai műtétről van szó. A páciens ennek következtében lefogy, ez tény, viszont a beavatkozás célja az elhízás leküzdése mellett a társbetegségek megszüntetése. Számos eset van, amikor a a teljes beavatkozást követően a páciensnél megszűnik a magas vérnyomás, az alvászavarok vagy éppen a diabétesz, húzta alá a Torontói Egyetem oktatója.
Ezen összetett szakágra pedig egyre nagyobb szükség lesz, hiszen globális szinten azt mutatják a statisztikák, hogy egyre inkább növekszik azok száma, korosztálytól függetlenül, akik el vannak hízva, ennek pedig elsősorban az oka az ételek minősége, emelte ki dr. Fecső András. Ennek ismeretében borítékolható, hogy a jövőben egyre nagyobb hangsúly fog kerülni a bariátriára, amely azonban fejlődni és ezáltal változni fog, létre fognak jönni új megoldási lehetőségek is, amelyeknek köszönhetően egyre többen fognak segítséget kérni.
Az elhízáshoz kapcsolódik az úgynevezett zsírmáj jelenség is, amely azt jelenti, hogy a máj tömegében 5% fölött van a zsír aránya. Ezen témáról tartott előadást a Tudományos Diákköri Konferencián dr. Baffy György, a Harvard Egyetem docense, aki lapunknak szintén kiemelte, hogy egyre több ember szenved kóros elhízásban, az elhízás pedig a zsírmáj egyik fő oka a diabétesz, a magas vérnyomás, valamint a metabolikus okok mellett.
Dr. Baffy György
Fotók: TDK Facebook-oldal
A diabétesz és a zsírmáj kölcsönösen hat egymásra, negatív értelemben, magyarázta dr. Baffy György, kiemelve, hogy a zsírmájat lehet csökkenteni, és már egy-két napi egészségesebb életvitel is képes változást okozni pozitív irányba. Az egészségesebb életmód magában foglalja a mozgást, illetve azt, hogy odafigyelünk a táplálékbevitelre. Állati zsírok helyett növényi zsírokat használunk, kerüljük a vörös húsokat, és inkább halat vagy csirkét fogyasztunk, nagyobb fókuszt kapnak a táplálkozásban a zöldségek és a gyümölcsök, illetve arra is törekedni kell, hogy legyen egy egészséges arány a bevitt szénhidrátok, fehérjék és zsírok között, sorolta a Harvard Egyetem docense, aki aláhúzta azt is, hogy az alkoholt is kerülni kell, hiszen az is nagyban hozzájárul a zsírmájhoz, illetve a májcirrózis kialakulásához is. Dr. Baffy György lapunknak azt is elmondta, hogy a zsírmájnak nincsenek tünetei, MRI-vel lehet kimutatni, a kezelése pedig egy összetett folyamat. A jövőre nézve pedig arra kell felkészülni, hogy egyre több ember fog zsírmájjal küzdeni.
A Tudományos Diákköri Konferencián továbbá szó volt az evolúcióról is, pontosabban a betegségek értelmezéséről evolúciós szempontból. Prof. dr. Nagy Péter tartott erről előadást, aki azt követően lapunknak elmondta, hogy az evolúciós elvekkel sokkal jobban meg lehet ismerni a betegségeket. A mindennapi orvosi munkában, például egy sebészeti beavatkozás alkalmával nem segít az evolúciós elmélet, de a fejlődésben és a hosszú távú tanulásban elengedhetetlen, nyomatékosította Prof. dr. Nagy Péter, aki azt is hozzátette, hogy például a vírusok esetében kihagyhatatlan az elmélet.