Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2026-03-24 14:00:00
A Tesla Full Self-Driving, azaz FSD rendszere ismét a figyelem központjába került, bár borítékolható, hogy a vállalat ennek egyáltalán nem örvend most. Történt ugyanis, hogy Los Angeles környékén, egy videó tanúsága szerint, egy Model 3 lassítás nélkül hajtott át a leengedett vasúti sorompón. Az autóban az eset történésekor be volt kapcsolva az FSD, és különösen aggasztó az a tény, hogy az akadály pontosan a rendszer kameráinak a látókörében volt, ennek ellenére a kocsi mégsem észlelte sem a sorompót, sem pedig a villogó jelzéseket. Fontos azt is megjegyezni, hogy nem ez az első alkalom, hogy egy Tesla nem veszi figyelembe a sorompókat.
Az amerikai közlekedésbiztonsági hatóság egy átfogó vizsgálat keretében nem mellesleg adatokat követel a Teslától, amely kifejezetten az FSD forgalmi szabálysértéseit, köztük a korábban már több mint 40 esetben jelentett vasúti átjárós hibákat érinti. A hatóság tavaly október óta figyeli a járműgyártó rendszerét, gyaníthatóan több hibát is észleltek. A szakértők és a felügyeleti szervek szerint a probléma a marketing és a valóság közötti hatalmas különbségekből adódik. Hiszen a Tesla Full Self-Driving, azaz magyarra fordítva, teljes önvezetés néven értékesíti a csomagot, amely viszont továbbra is csak egy magas szintű asszisztens rendszer, amely esetében elengedhetetlen a folyamatos emberi felügyelet. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hívhatják bárhogy, igazából még kimondottan távol áll a Tesla jelenlegi rendszere attól, hogy a kormány és a pedálok kikerüljenek az autóból, és ne legyen szükség hús-vér sofőrre és az illető éberségére. Nem mellesleg a Tesla névválasztása kapcsán a kaliforniai közlekedési felügyelet már korábban megállapította, hogy az megtévesztő, illetve a mostani és az ahhoz hasonló esetek igazolják, hogy a szoftver még a legegyértelműbb vizuális jeleket sem képes teljesen üzembiztosan kezelni.
Adalék a történethez, hogy Elon Musk már 2018 óta arról beszél, hogy hamarosan elkészülnek a teljes önvezetéssel, néhány évvel ezelőtt még egy videót is közzétett a gyártó, amelyben azt akarta bizonyítani, hogy már nagyon jól állnak. A videó tanúsága szerint egy amerikai kertvárosban beül valaki egy Tesla Model S-be, beírja a navigációba a címet, ahova menni akar, és az autó elviszi, anélkül, hogy az illető hozzá kellett volna érjen a kormányhoz és pedálokhoz.
Később viszont kiderült, hogy az autónak hatalmas aprólékossággal betanították az adott útvonalat, olyan részleteséggel, amire önmagától a rendszer nem képes, de még így is háromszor kellett nekifutni, mire sikerült a manőver. Az egyik kísérlet során pedig az autó még egy kerítést is kidöntött. Ez a történet és a mostani eset is arra mutat rá, hogy a Tesla még nagyon távol áll a teljes önvezetéstől, hiszen a rendszer hatalmas hibákat követ el, az egyértelmű helyzeteket is rosszul kezeli. Mindez pedig felveti azt a kérdést is, hogy mi lesz így a robottaxikkal, amiben a vállalat vezetője a jövőt látja. Biztos válaszunk nincs, de elgondolva a leírt eseteket és ismerve Elon Musk határidő-betartási képességét gyaníthatjuk, hogy ez a projekt is még hosszú-hosszú éveket fog késni.
De térjünk vissza a jelenbe, hiszen zajlik a vizsgálat a Tesla ellen. A gyártó 8313 baleseti felvétel részletes idővonalát kellene átadja a hatóságoknak, a vállalat viszont eddig többször is halasztást kért, arra hivatkozva, hogy naponta csak korlátozott számú esetet tudnak feldolgozni. Ez az újabb videó viszont felerősítheti azokat a hangokat, amelyek szerint az FSD a jelenlegi formájában nem tud minden közlekedési helyeztet megfelelően kezelni. Ahogyan az is aggasztó, hogy a hatóság több mint 8000 baleseti felvétel részletes idővonalát kéri, ez azt is jelenti, hogy ennyi kisebb-nagyobb balesetet mindenképpen okozott az FSD rendszer, ami azért nem kimondottan növeli a bizalmat a szoftverrel szemben, hogy finoman fogalmazzunk. Érdekes lesz majd azt megnézni, hogy a hatóság milyen következtetéseket fog levonni az adatokból, már azt követően, hogy a Tesla átadja a kért információkat.
Bemutatta a Dacia a 2030-ig szóló terveit, amelyek értelmében folytatják a hibridek fejlesztését, de ezzel párhuzamosan nem adják fel az LPG-s variánsokat sem. Ebben eddig semmi meglepő nincsen, ami viszont érdekes a bejelentésből, hogy Európa egyik legnépszerűbb kisautójából, a Dacia Sanderóból, jön az új generáció, illetve érkezni fog egy elektromos kisautó is – ami a Springnél is kisebb lehet – 18 ezer euró alatti áron. Mindezeket azonban megelőzi a Dacia Striker, ami még az idén piacra kerül, a hivatalos bemutatója júniusban lesz.
Lényegében egy öszvérautóról van szó, amely ötvözi a kombikat, a ferdehátúakat és az SUV-kat is. A típus 4,62 méter hosszú lesz, és a gyártó célja egy olyan crossover létrehozása, amely a tágas utasteret és a praktikus kialakítást emelt hasmagassággal ötvözi. A képek tanúsága szerint a típus részletei jól illeszkednek a márka aktuális arculatába, viszont összességében kijelenthető, hogy ehhez hasonló autója még nem volt a Daciának.
Műszaki szempontból a Striker a multi-energy koncepciót követi, tehát többféle hajtáslánccal kerül majd forgalomba. A választékban öntöltő hibrid (1,8-as benzinmotorral) mellett elérhető lesz egy összkerékhajtású hibrid és természetesen a Daciánál megszokott benzines-LPG variáns sem hiányzik majd a repertoárból. A dízel kivitelt viszont hiába várjuk, nagyon úgy fest, hogy ettől a hajtástechnológiától végleg elbúcsúzott a márka.
A piaci bevezetés kulcseleme az árazás: a Striker indulóárát 25 ezer euró alá lőtték be, így az új Dacia jó eséllyel indul a flottapiacon, és akár a hagyományos modellektől is sikerrel csábíthat át vevőket. A modell hivatalos, teljes körű leleplezésére júniusban kerül sor.
A Renault célja, hogy elérje stratégiájának hőn áhított célkitűzését, mégpedig azt, hogy évente kétmillió autót értékesítsen. Ennek érdekében a következő négy évben összesen 12 új modell piacra dobását tervezik a C és D szegmensekben, illetve rámennek a piaci résekre. Utóbbinak az előjele az R-Space Lab névre keresztelt tanulmányautó, amely meglepő módon nem egy SUV, hanem egy egyterű, a nemzetközi szaksajtó pedig úgy ír róla, mint az Espace következő generációja.
Ki kell emelni azt a tényt is, hogy most is létezik Espace, ami az Austral nyújtott változata, azonban a típus köszönőviszonyban sincs az elődjeivel. Ezt pedig minden bizonnyal a márka vezetősége is tudja, ahogyan azt is, hogy az Espace kapcsán a legtöbb ember egy tágas egyterűre gondol, nem pedig egy hobbiterepjáróra. Így aztán az R-Space Lab esetében a Renault mérnökei kiélik mindazt, amit az egyterű építésről tudnak, és lássuk be: van ezen a területen komoly tapasztalatuk. A 4,5 méter hosszú koncepció arról szól, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki a rendelkezésre álló térből. A hátsó ajtók derékszögben nyílnak, az első ülések pedig extrém széles tartományban állíthatók.
A koncepció esetében kimondottan merész megoldásokat hoztak a mérnökök, például elhagyták a hagyományos műszerfalat, amelynek a helyét egy hatalmas képernyő vette át, a kormányzás pedig mechanikus kapcsolat nélküli, street-by-wire rendszerre van bízva. Hozzátesszük azt is, hogy ez egy koncepció, tehát nem tudni, hogy amennyiben valóban megszületik a modell, ott is alkalmazni fogják-e ezeket a technológiákat, már csak abból kifolyólag, hogy egy dolog, hogy mi néz ki jól egy tanulmányautóban, és más dolog, hogy mi működik jól a gyakorlatban. Például a képernyő tekintetében egyre több gyártó látja be, hogy nem biztos, hogy ez a megfelelő út, míg a street-by-wire rendszerrel a Toyotának is komolyan meggyűlt a baja a bZ4X esetében. Az viszont mindenképpen egy érdekes újdonság, és az érdeklődők reménykedhetnek benne, hogy a sorozatgyártásra érett változatban – ha lesz ilyen – is benne lesz az a praktikum, aminek jegyében a légzsákokat az ülésekbe költöztették, így az utasoldalon egy hatalmas, többfunkciós tárolórekeszt alakíthattak ki.
A koncepcióautó hajtásláncáról semmilyen részletet nem árultak el, viszont a Renault tett egy érdekes bejelentést. A márka nagyobb elektromos autói egy vadonatúj platformra, az RGEV 2.0-ra fognak épülni, amely már egy 800 voltos rendszer, és amely többféle konfigurációban is elérhető lesz.
Az alapváltozatok mellett érkezik egy kéttonnás vontatási kapacitású összkerekes változat, valamint egy hatótávnövelős kivitel is, amelynek hatótávolsága eléri majd az 1400 kilométert.