2024. május 19., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Szokatlanul korán, szeptember 12-én kezdi 70. évadát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.  


Szokatlanul korán, szeptember 12-én kezdi 70. évadát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Az új évad első bemutatójaként a 450 éve született Williams Shakespeare Szeget szeggel című drámáját viszi színre a társulat, a produkcióval kapcsolatosan kedden délben tartottak sajtótájékoztatót az intézmény protokolltermében.

A jelenlévőket Keresztes Attila, a társulat művészeti igazgatója, Tadeusz Bradecki, az előadás lengyel rendezője, valamint a produkcióban játszó színművészek közül a frissen végzett és Vásárhelyre szerződtetett Simon Boglárka-Katalin, Bányai Kelemen Barna és Galló Ernő fogadta.

Keresztes Attila elmondta, az idei évad előadásai az ember és hatalom viszonyát boncolgatják, e tematikában a szóban forgó produkció lesz sorrendben az első. A művet – ahogyan Shakespeare Globe nevű színházát is – a színészcentrikusság jellemzi, ahol nem a környezet és a díszletek játszották az előadást, hanem az a viszony, amelyet a színészek teremtettek és teremtenek egymás között. Tadeusz Bradecki hozzátette: érdekes és gazdag a szöveg, amely a jó és a rossz viszonyáról szól. Örök kérdés, amely Shakespeare korában is aktuális volt és ma is az: hogyan éljünk erkölcsösen egy romlott világban? Egyén és társadalom szintjén egyaránt. A mű tragikomédia: két és fél felvonáson keresztül rohanunk a tragédia felé, hogy az utolsó fél felvonás során komédiát láthassunk, a végkimenetel pedig a szerzőre jellemzően szarkasztikus. Shakespeare-nek nincsenek rólunk illúziói, tudja, hogy bűnösök vagyunk, és ezt meg is mutatja. A szerző a saját korabeli Bécsbe helyezi a cselekményt: szüksége volt egy katolikus országra, szerzetesekre és apácákra ahhoz, hogy bemutathassa, amit kíván. Bécsről automatikusan a sokkal későbbi operettek világa jut az eszünkbe, és a mi előadásunkban is lesznek helyek, részletek, ahol isznak, táncolnak az emberek. Az eredeti szöveghez azonban hűségesek maradtunk, csak néhány helyen változtattunk azon.

Simon Boglárka-Katalin elárulta, jól érzi magát a társulatnál, noha nagy feladat volt az egyetemről egy idegen és képzett színészekből álló csapatba bekerülni. Szerepéről, Izabelláról szólva elmesélte, nehéz egy vallásos, az emberi jóságban, kegyelemben hívő lánynak találkozni a saját esendőségével, hitében való megpróbáltatásával. Testvérét a helytartó fajtalankodásért halálra ítéli, majd a bátyja is hasonló sorsra jut. Mégsem engedi, hogy őt is megfertőzze a mocsok, az erkölcsi fertő. Keresztes Attila megjegyezte, Izabella szerepe óriási feladat, az egyik legnehezebben játszható női szerep, amelyet szélsőséges kihívások jellemeznek, amelyek provokátora Angelo, Vincentio herceg helytartója.

Angelo szerepében Galló Ernő lép a vásárhelyi színház színpa-dára, aki elmondta, sokat vívódott és vívódik továbbra is a szerepen. – Nagyon nehéz a szöveg, és olyan jellegű, hogy ha egy szó, avagy egy mondat nincsen a helyén, úgy érzem, ledob a színpad. Véleményem szerint Angelo, akárcsak Izabella, áldozat. Ameddig nem találkozik a lánnyal, erkölcsösen él, betartja a törvényeket. A baj az, hogy egy apácába lesz szerelmes. Perel emiatt az Istennel, perel önmagával, és végül eldönti: bármi áron meg fogja kapni a lányt, akkor is, ha emiatt gonosszá kell válnia. A dolgokat végül Vincentio oldja meg, akinek szerepében Bányai Kelemen Barnát láthatjuk.

– A mi olvasatunkban a Shakespeare darabjában leírt romlottságból, féktelenségből ki kell szállni. A herceg, hogy magáról a szennyet és a koszt lemossa, Angelóra bízza a hatalmat, ő pedig Mátyás királyként elvegyül a pórnép között. Onnan pedig szépen összerak egy történetet, mint egy rendező. Ebben örömét leli, majd amikor látja, hogy mi lehet mindennek a következménye, visszatér és shakespeare-i hepienddel rendet teremt – tette hozzá saját szerepével kapcsolatosan a színművész.

A próbafolyamattal kapcsolatosan Tadeusz Bradecki elmondta, e rendezése egy korábbi együttműködés eredménye: Keresztes Attila két, nagyon jelentős előadást vitt színre a katowicei színházban. E vásárhelyi munka csererendezés. – Tudtam, hogy olyan társulathoz jövök, amely a lengyelországi színházakhoz hasonló. Tavaly már jártam itt és megnéztem pár előadást: láttam, hogy nagyon jó minőségű színházról van szó. És a próbafolyamat során erről meg is bizonyosodtam. Nagyon nagy öröm és élvezet volt magyar színészekkel dolgozni, egy olyan nyelvű előadáson, amelyet nem értek. Igen sokat vizsgáltuk a szöveget, hogy tényleg azokat a részeket hagyjuk meg benne, amit Shakespeare leírt. A munka többi része tiszta élvezet volt, mert a nyelvi korlát ellenére tökéletesen megértettük egymást a színház univerzális nyelve által. A próbákon legtöbbször angolul beszélek, mert ezt a nyelvet a legtöbb színművész érti, de Vásárhelyen, amikor valamit a színészek nagyon jól csináltak, többször felkiáltottam, hogy: Igen! Igen!

A Mészöly Dezső fordításában előadandó Szeget szeggel alkotói a következők. Szereposztás: Bányai Kelemen Barna, Galló Ernő, Tollas Gábor, Bartha László Zsolt, László Csaba, Varga Balázs, Henn János, Korpos András, Csíki Szabolcs, Boros Csaba, Kilyén László, Barabási Tivadar, Ördög Miklós Levente, Simon Boglárka-Katalin, Gecse Ramóna, Kiss Bora, Szabadi Nóra, Lőrincz Ágnes, Benő Kinga, Nagy Fodor Piroska, Somody Hajnal, Szabadi Nóra, Strausz Imre. Korrepetitor: Strausz Imre. Rendezőasszisztens: Kölcze Katalin. Zenei vezető: Incze Katalin. Díszlettervező: Fodor Viola. Jelmeztervező: Bianca Imelda Jeremias. Light design: Aszalos Attila. Rendező: Tadeusz Bradecki.

A bemutató időpontja: szeptember 12., péntek 19 óra, Nagyterem. Következő előadás: szeptember 13., szombat 19 óra, Nagyterem (bérletszünet).

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató