szombat, november 25, 2017

Szalmabrikett mint alternatív tüzelőanyag

Sikeres Leader-pályázat

Új vállalkozás indítására nyert 70 ezer eurós támogatást a Leader-program keretében a nyárádszeredai Csizmadia Zsolt. A fiatal vállalkozó a térségben viszonylag egyedinek számító ötlettel rukkolt elő, alternatív tüzelőanyagot, szalmából brikettet fog előállítani. 

Jó látni, hogy vidéken is akadnak ambíciós fiatalok, akiknek van bátorságuk itthon belevágni vállalkozásba, vállalják a kockázatot, és mernek élni a lehetőséggel, hogy kiaknázzák a pályázati források nyújtotta esélyeket. A nyárádszeredai fiatalember számára nem idegen a pályázatok világa, hiszen évek óta ezen a területen dolgozik. Mint mondta, az ötlet onnan jött, hogy barátokkal, ismerősökkel való beszélgetések során sokszor szóba került, mennyire nehezen lehet tüzelőanyagot találni Nyárádszeredában, a Nyárádmentén, általános probléma a tüzelőanyag hiánya. 

– Online felületeken láttam, hogy az ország különböző pontjain milyen sikeresen működnek a brikettkészítésre szakosodott üzemek, innen jött az ötlet, hogy jó lenne egyet létesíteni itt Szeredában is. A Nyárádmentén nemigen van ilyen jellegű vállalkozás, viszont Erdélyben, valamint az ország különböző részeiben már több működik. Azt a lehetőséget, hogy faanyagból állítsak elő brikettet, azonnal kizártam, mert nagyon nehezen lehet a környéken faanyagot beszerezni, ezért szalmából szeretném gyártani. Pályázatírással és pályázatmenedzseléssel foglalkozom már négy éve, ezért nem volt idegen számomra ez a terület, és a többi kiíráshoz viszonyítva a Leader-program egyedi lehetőségnek tűnt. A kiírás új vállalkozások indítását célozta, és főként a termelési tevékenységeket támogatta. 70 ezer eurós támogatást nyertem, és ami különleges ebben a lehetőségben, és óriási előnyt jelent a kezdő vállalkozóknak, az az, hogy előlegként folyósítják a támogatás összegének a hetven százalékát, azaz a 70 ezer eurós támogatás esetében 49 ezer eurót. Ez nagy segítség, hiszen az eddigi kiírások esetében a pályázó elő kellett teremtse a szükséges anyagi forrásokat, hitelhez kellett folyamodjon, és utólag tudta csak lehívni a finanszírozást – mutatott rá a fiatal vállalkozó. A pályázati folyamat igen gyors ütemben zajlott, alig egy hónap leforgása alatt, szeptember elején nyújtotta be a projektet, és október 10-én sikerült aláírni a finanszírozási szerződést, majd néhány napra rá át is utalták az előleget. Miután a pályázó sikeresen végrehajtja a projektben vállaltakat, a monitorozási időszak után kérheti a fennmaradó 30 százaléknak az átutalását. 

Csizmadia Zsolt elmondta, az üzem Nyárádszeredában lesz, megvan már a terület és a csarnok, jelenleg a szükséges gépsor beszerzésén dolgozik. A számításai alapján olyan felszerelésre gondolt, amely alkalmas az óránkénti 500-700 kg végtermék előállítására. Ehhez a tevékenységhez szükség van aprítóra, szárítóra, illetve présre. De a szalmából készült briketthez alapfeltétel egy aprító, illetve a prés. 

– Kilenc hónapom van arra, hogy a gépsort beszerezzem, és három év alatt kell teljesítenem az üzleti tervben szereplő feltételeket. 

Az alapanyagot elsősorban a helyi piacról fogom beszerezni, illetve kapcsolatba kerültem egy beszállítóval, aki azt ígérte, hogy a szükséges alapanyag-mennyiséget majd időben le tudja szállítani. Azon is gondolkodtam, hogy utólag a fűrészport is bevezessem alapanyagként, viszont ahhoz egy újabb aprítógép, illetve szárító is szükséges lenne – fejtette ki. 

Az értékesítés terén a fiatal vállalkozó elsősorban a helyi piacot próbálja majd lefedni, hiszen Nyárádszeredában, de a Nyárádmentén is elég sok a virágkertészet, a fóliasátor, és ezeknek a termelőknek nehézséget jelent a tüzelőanyag beszerzése. 

– A virágkertészetek rengeteget költenek fára, egy nagyobb kertészet akár 3-400 méter fát is eltüzel egy évben, ami óriási kiadást jelent. A brikett gazdaságosabb, az ára mindenképpen töredéke a faanyag árának. A piackutatás egyértelműen arra utal, hogy a Nyárádmentén lenne erre kereslet, így az első években mindenképpen a helyi piacot céloznám meg. A szalmából készült brikettet ugyanakkor olcsóbban tudnánk biztosítani, mint például a fából készült végterméket, mivel jutányosabb áron jutunk hozzá a nyersanyaghoz – magyarázta Csizmadia Zsolt. 

Számításai szerint, amennyiben óránként 500 kg végterméket elő tudnának állítani, a heti mennyiség akár húsz tonnára is emelkedhetne, és esetleg a nagyáruházakat is megcélozhatná a termékével.