2024. május 17., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Nem tudom, a kedves olvasók figyelemmel kísérték-e a Mindentudás egyetemének 2.0-s előadás-sorozatát, de engedjék meg, hogy egy dologra felhívjam a figyelmüket, mely a marosvásárhelyi szellemi élethez is kapcsolódik.


Nem tudom, a kedves olvasók figyelemmel kísérték-e a Mindentudás egyetemének 2.0-s előadás-sorozatát, de engedjék meg, hogy egy dologra felhívjam a figyelmüket, mely a marosvásárhelyi szellemi élethez is kapcsolódik. A Mindentudás egyetemén 2011. 3. 18-án elhangzott előadást Lévai Péter fizikus tartotta: „A teljesség felé? – A CERN nagy hadronütköztetője az emberiség szolgálatában” címmel. Ezen az előadáson elhangzott, hogy a részecskegyorsító (ciklotron) elvét egy erdélyi fizikus fedezte fel, a szóbeli előadáson Gaál István neve hangzott el. Sajnos, mint a legtöbb erdélyi felfedezés, ez sem került még be a tudományos közvéleménybe, mert az erdélyi mérnök 1929-ben a Zeitschrift für Physikhez beküldött cikkét egy félreértés folytán visszautasították. Az előadás írott verziójában már jól szerepel a neve, mert helyesen a Sepsiszentgyörgyön élt Gaál Sándor hadmérnökről van szó.

Marosvásárhelyt és Sombori Sándort dicséri, hogy Gaál Sándorról először a Sütő András főszerkesztősége alatt megjelenő marosvásárhelyi Új Élet című folyóirat 1970. évi 1-es számában írt. Miért is nem írtak róla korábban? Először is azért, mert még az Osztrák-Magyar Monarchiában szerzett hadmérnöki fokozatot, másodszor pedig, mert a Horthy-rendszerben katonatiszt, a szocializmusban már nyugdíjas volt. Nem kis bátorság és diplomáciai érzék kellett ahhoz, hogy a szocializmus romániai tetőfokán egy Horthy-katonatisztről riportot készítsenek. Ezt a bátorságot Sombori Sándor sepsiszentgyörgyi író-tanár vállalta, és megszólaltatta az akkor már 85 éves Gaál Sándort. Tény, utána már többen bátorságot kaptak, hogy részletesebben írjanak Gaál Sándorról, de az érdem az 50 éves hallgatás megtörésében mindenképpen Sombori Sándoré és az Új Életé!

A nagy szegénységben élt Gaál Sándor boldog lenne, ha megérte volna, hogy a Mindentudás egyetemén megemlítették. Nem is akármilyen összefüggésben és előadáson, mert a nagy hadronütköztető lényege, hogy megértsük a világmindenség keletkezését, és egy sor kérdésre választ kapjunk anyagi világunk szerkezetét illetően. Így ismertette Lévai Péter az előadásában:

„Új korszak kezdetén állunk a fizikában: 2009-ben elindult a CERN nagy hadronütköztetője, a világ legnagyobb részecskegyorsítója. Az itt várt új fizikai eredmények alapvetően módosíthatják az anyag legmélyebb szerkezetéről és az univerzum születéséről alkotott képünket. A kísérletekben használt csúcstechnológiákkal a jövőben az orvosi diagnosztikában, nagyméretű adatbázisok feldolgozásában vagy a biztonságtechnológiában is találkozhatunk. A nagy hadronütköztetőben folyó kutatások, melyek számos magyar szakember és diák részvételével zajlanak, már jelenleg is a nagyközönség érdeklődésének középpontjában állnak. Az új eredmények pedig erősíteni fogják a tudományos kutatásokba vetett bizalmat.”

Sokan mondhatják, hogy őket nem érdekli a fizika, nem érdekli, hogyan keletkezett a világmindenség. Pedig ma már a fizikusok egyetértenek a teológusokkal abban, hogy a világ egyszer csak megszületett. Csak más a megfogalmazás: a teológusok teremtésnek mondják, a fizikusok ősrobbanásnak (Nagy Bummnak). De azt kevesen tudják, hogy például sok komputertomográfiai technika a részecskefizikusoknak köszönhető, például egy, az orvostudományban alkalmazott technika prof. dr. Lovas István akadémikusnak az érdeme. De a mobiltelefon, GPS, internet, műholdas tévézés számtalan olyan alkalmazás, ami a részecskefizikai kutatások nélkül ma nem létezne. Ha sikerül a hardonütköztetőben Higgs-részecskéket találni, az elképzelhetetlen technikai alkalmazásokat eredményezhet.

Gaál Sándor Gógánváralján született 1885. október 4-én. Oldalági leszármazottja a csíkszentgyörgyi Gál Sándor honvédezredesnek, dédapja Gaál József, az osztrák hadsereg őrnagya volt.

„Egyetemi tanulmányait 1908-ban a bécsi Hadmérnöki Akadémián végezte, majd később hivatásos katonatisztként dolgozott. Az I. világháború után Déván műszaki vállalatot alapított másodmagával. A két világháború közötti időszakban Angliában, Franciaországban és Németországban tett tanulmányutakat. 1929-ben elküldte a Die Kaskadenröche. Ein Beitrag zum Problem der Atomkernzerstrümmerung (A kaszkádcső. Hozzájárulás az atommagroncsolás problémájához) című tudományos értekezletét a Zeitschrift für Physik fizikai szaklaphoz. A folyóirat iktatta a dolgozatot 1929. május 6-i időponttal, majd egy hónappal később visszaküldték Gaálnak, hogy a témát 1928-ban Rolf Wideröe már megoldotta. A szerkesztőség azonban tévedett. Wideröe nem a ciklotron, hanem a lineáris gyorsító elvét ismerte fel, ezért Gaál Sándor felismerése eredetinek tekinthető. Később azonban tőle függetlenül Ernest Lawrence megoldotta ugyanezt. Gaál Sándor tanulmánya az 1950-es években Teofil Vescannak, a Bolyai Tudományegyetem professzorának kezébe került, aki egy publikációjában közölte, hogy Gaál a ciklotron elvét Lawrence előtt ismerte fel. Gaál szerepe azonban máig olyannyira ismeretlen maradt a világban, hogy a szakirodalom és a lexikonok zöme Lawrence-t tartja a ciklotron felfedezőjének.” (http://hu.wikipedia.org/wiki/Ga%C3%A1l_S%C3%A1ndor)

A második világháború után Alsócsernátonba költözött. 1949-től Sepsiszentgyörgyön a Június 11. Helyiipari Vállalat mérnökeként dolgozott, és mellette tanított. Sepsiszentgyörgyön a Csíki utca 50. szám alatti Mezőgazdasági Szakközépiskola egyik cementpadlós szobájában nagy szegénységben élt. 1960-ban univerzális forgódugattyús készülékére Bauer Gusztávval közösen szabadalmi védjegyet kapott.

Gaál Sándor mindig hálásan beszélt Salamon (Sombori) Sándor középiskolai tanárról, aki először közölt róla egy írást az Új Életben. Gaál Sándor 1972. július 28-án, 86 éves korában halt meg a helyi közkórházban, szívelégtelenség következtében.

1989 után Sombori Sándor közölt róla egy háromrészes cikksorozatot a Háromszékben, Magyarországon pedig Szőcs Huba László fizikaprofesszor a nemzetközi fórumokon, angol nyelven igyekszik pótolni azt, amit 70 éve elmulasztott a tudományos világ.

Szóljunk néhány szót Sombori Sándorról is. Eredeti nevén Salamon Sándor (Barátka, 1920–2002, Réty): tanár, színműíró és fordító. 1956–1958 és 1964–1969 között a Sepsiszentgyörgyi Állami Színház dramaturgja volt. Megírta a helyi színjátszás történetét, társrendezőként részt vett Molière Botcsinálta doktor, Ibsen Kísértetek c. drámáinak színrevitelében, irodalmi esteket rendezett (Juhász Gyula, Ady Endre, József Attila). Számos drámát fordított magyar nyelvre. Drámái: Balassi (1954); Gábor Áron (1969). Könyve: Színjátszás Sepsiszentgyörgyön a 19. században és a 20. század elején, 1900–1913 (Aluta, 1970, 1971). Sombori Sándor 2002 júniusában hunyt el. Rétyen (Kovászna megye) temették el.

Mellékelten bemutatjuk az marosvásárhelyi Új Életben megjelent Sombori Sándor-cikk fényképét.

 

IRODALOM

http://mindentudas.hu/elodasok-cikkek/item/2531-a-teljess%C3%A9g-fel%C3%A9?-%E2%80%93-a-cern-nagy-hadron%C3%BCtk%C3%B6ztet%C5%91je-az-elm%C3%A9leti-fizika-szolg%C3%A1lat%C3%A1ban.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Gaál Sándor

Szőcs Huba László: Gaál Sándor, a polihisztor, Műszaki Szemle 46. szám, (2009.)

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató