A lengyel elnök megvétózza az országos igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvényt
Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn bejelentette, hogy vétót emel a lengyel igazságügyi átalakítással kapcsolatos három törvény közül kettő ellen, amely az országos igazságszolgáltatási tanácsot (KRS) és a legfelsőbb bíróságot érinti.
Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn bejelentette, hogy vétót emel a lengyel igazságügyi átalakítással kapcsolatos három törvény közül kettő ellen, amely az országos igazságszolgáltatási tanácsot (KRS) és a legfelsőbb bíróságot érinti. Beata Szydlo kormányfő, valamint Marek Kuchcinski alsó- és Stanislaw Karczewski felsőházi elnök – késő délután több mint másfél órás megbeszélést folytatattak Andrzej Dudával, de az államfő nem változtatott álláspontján.
A vétót bejelentő sajtóértekezleten Andrzej Duda kifogásolta, hogy a legfelsőbb bíróságról szóló törvény előterjesztői nem konzultáltak vele a jogszabálytervezetről. Az elnök a lengyel alkotmányos hagyománytól idegennek nevezte a legfelsőbb bíróságról szóló törvény azon előírásait, amelyek alapján – mint mondta – „a főügyész beavatkozhatna a legfelsőbb bíróság munkájába”. Hozzátette: a legfelsőbb bíróságról szóló jogszabály összefügg a KRS-ről szólóval, ezért mindkettő ellen vétót emel. A harmadik, a bíróságok szervezetéről szóló törvényjavaslatot az államfő aláírja – jelentette be később Duda szóvivője.
Duda elismerte: a lengyel igazságszolgáltatás „kétségtelenül javításra szorul eljárási, formális és sajnos sok esetben erkölcsi szinten is”. Hangsúlyozta: híve az igazságügyi reformnak, de „ebben a formában ez nem növeli az igazságosság és a biztonság érzetét”.
Az utóbbi napokban országszerte megtartott, a bírósági reformot ellenző tüntetésekre utalva az államfő „nyugalomra és megfontoltságra” szólította fel a parlamenti többséggel rendelkező Jog és Igazságosság (PiS) párt és az ellenzéki pártok politikusait egyaránt.
Kilátásba helyezte: két hónapon belül két új törvényjavaslatot készít elő szakértők segítségével.
Az ellenzék üdvözölte, de elégtelennek minősítette az államfő döntését. Az ellenzéki pártok – a Polgári Platform (PO) és a Modern (Nowoczesna) – politikusai a nap folyamán részleges sikernek minősítették a kettős vétót, mindazonáltal azt követelték, hogy Duda vétózza meg a harmadik, a bíróságok szervezetéről szóló törvényt is, és kilátásba helyezték: további lépésekhez folyamodnak, hogy megakadályozzák ennek hatályba lépését.
A harmadik legnagyobb parlamenti tömörülés, a szintén ellenzéki, de a PiS által folytatott politikát időnként támogató Kukiz´15 szerint Duda döntése esélyt ad a bírósági reform más formájának végrehajtására.
A PiS vezető politikusai – Beata Szydlo kormányfő, valamint Marek Kuchcinski alsó- és Stanislaw Karczewski felsőházi elnök – hétfő délután több mint másfél órás megbeszélést folytatott Andrzej Dudával. Ezt követően az államfő szóvivője közölte: Duda álláspontja változatlan, a vétókról szóló hivatalos döntését még nem írta alá, de néhány napon belül továbbítja a szejmbe.
A találkozón résztvevő PiS-politikusok közül egyik sem tett hivatalos nyilatkozatot. A PiS vezetése a nap folyamán kétszer ült össze egyeztetésre, egyes politikusok újságírói kérdésekre válaszolva röviden csalódásnak minősítették Duda lépését. A kormánypárt szerint az igazságszolgáltatás mélyreható reformra szorul, többek között az évekig húzódó perek és az eljárások elégtelen átláthatósága miatt.
A tanácskozások során a PiS varsói székhelye előtt több tucat tüntető gyűlt össze, a harmadik elnöki vétót követelő tiltakozásokat az ellenzék estére is bejelentette.
Bejelentések szerint Duda este a közmédiában beszédet intéz a néphez.
Az államfői vétókat a lengyel jog értelmében az alsóház utasíthatja el, ehhez a képviselők háromötödös többségére lenne szükség a honatyák legalább felének jelenlétében. A PiS nem rendelkezik ilyen többséggel.
A tervezett lengyel bírósági reform miatt az Európai Bizottság (EB), valamint az Európa Tanács is aggodalmának adott hangot, úgy ítélve meg, hogy a PiS ellenőrzése alá akarja vonni az igazságszolgáltatást, csorbítva a hatalmi ágak szétválasztását és a jogállamiságot.
Frans Timmermans, az EB első alelnöke a múlt héten arról beszélt: a brüszszeli testület „nagyon közel” áll ahhoz, hogy javasolja Lengyelországgal szemben az Európai Unió szerződésének hetedik cikke szerinti eljárást. Duda vétóbejelentése után Margaritis Schinas, a EB szóvivője közölte: a fejleményekre vonatkozóan szerdán foglalnak állást, amikor a lengyelországi helyzet a testület napirendjén szerepel.
