csütörtök, december 14, 2017

Kárpát-haza Fejlesztési Hálózat anyaországi irányítással

Határokon átívelő pályázatok

A budapesti székhelyű Nemzetstratégiai Kutatóintézet hétfőn délután a marosvásárhelyi Sapientia EMTE épületében tartotta a Kárpát-medencei fejlesztési fórumsorozat helyi tanácskozását. Felvidéket, Kárpátalját, Drávaszöget, Muravidéket követte az erdélyi tanácskozássorozat, mely Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely után érkezett Marosvásárhelyre, a következő állomás Kolozsvár és Szatmárnémeti.

 

Molnár György, Kárpát-medencei hálózatfejlesztési igazgató bevezetőjében ismertette a kutatóintézet feladatát és célkitűzését. Az egységes Kárpát-medencében gondolkodást és cselekvést az élet minden területére szeretnék kiterjeszteni, ugyanakkor közösen tervezni, együttműködni és a pénzforrásokat megfelelően felhasználni. Az intézet elsőrendű feladata 

a 2014–2020 közötti időszakban az európai uniós pályázási szabályozás lehetőségeinek kiaknázása.

Az uniós tagországok a határaikon túl is felhasználhatják az EU-s pénzforrásokat, ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a Kárpát-medencei erőforrásokat egyesítve közös fejlesztéseket, beruházásokat eszközöljenek. Ily módon a Magyarország rendelkezésére álló európai uniós pénzforrások egy részét összmagyar fejlesztési projektekre fordítanák. A szakmai háttér biztosításához a Kárpát-medencéből hozzávetőleg háromszáz regisztrált szakemberre számítanak különböző területekről. Románia 2007–2013 között élt a transznacionális pályázati lehetőségekkel, Magyarország kevésbé, ezért az intézet e téren is hiánypótló szerepet vállalt.

 Közös cél a nemzetegyesítő fejlesztési program

Az intézmény igazgatója hangsúlyozta ennek a fejlesztési rendszernek a nemzetegyesítési vetületét is. Szerinte a Kárpát-hazának nevezett nemzetegyesítő stratégia már húsz évvel ezelőtt létrejöhetett volna, ám a feltételek nem voltak adottak. Az egy éve alakult intézet a közös erőforrások összefogását célozza. Kisebb együttműködések eddig is létrejöttek, de valamennyi régiót átfogó program nem volt még a történelem során. Ehhez mérhető nagyszabású fejlesztési folyamatként az 1800-as évekbeli vasúthálózat építését hozta fel példaként a szakember. 

A határ menti közös uniós programok közismertek, ám azoknak nincs nemzetegyesítő szerepük, gyakoriak a román–magyar partnerek közti érdekellentétek, ugyanakkor azokba a pályázásokba nem lehet bevonni a székelyföldi régiót.

A hálózati kapcsolatépítésben a program részeként a budapesti székhelyű intézmény felajánlja segítségét az együttműködésre kész szakembereknek, a partnerségre nyitott szervezeteknek. Ugyanakkor a Maros megyei vállalkozók közreműködését kérik, valamint azt, hogy megbízható, jó szakemberekkel ismertessék ezt a lehetőséget, és vonják be őket a Kárpát-haza Fejlesztési Hálózat programba. 

Magyarországon a közjogi keretrendszer és támogatási rendszer már eddig is létezett, az előadó szavaival élve „Magyarország felelősséget visel, nem csupán érez az elszakított területeken élő magyarság iránt”. 

Pozitív példaként említette a már működő Kárpát-medencei képzési hálózatban együttműködő Maros megyei szervezetet, a Kis-Küküllő Térségi Társulást, a Sapientia EMTE-t, a Tabula Felnőttoktatási Központot. 

Az előadást követő estébe nyúló kötetlen beszélgetés során a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei fiókját képviselő Máthé László a kutatóintézet tervei közt említett ipari kender termesztésének felélesztését rendkívül hasznosnak és fontosnak vélte a növény sokrétű felhasználhatósága miatt, és az RMGE együttműködéséről biztosította az anyaországi intézmény vezetőjét. Kiss István, a Sirius kosárlabdaklub elnöke egy sport- és szabadidőközpont létrehozásában véli kiaknázhatónak az anyaországi közös pályázási lehetőséget, melynek a megvalósíthatósági tanulmányait már elkészítették.

– Milyen erdélyi vonatkozású terveket lehetne felsorolni? – kérdezte a Népújság munkatársa.

– A szórványkollégiumi hálózat és a felsőoktatási hálózat fejlesztését, melynek során magyarországi és külhoni intézmények együtt fejlesztenének bizonyos szakirányokat, épületenergetikai felújítási programok elindítását, az ipari kender termesztésének és feldolgozásának újjáélesztését (mely épületszigetelésekhez is kiváló természetes alapanyag, de a bútor-, autó-, gyógyszer- és kozmetikai ipar is igényli a feldolgozott termékeket), valamint a székely gyümölcs program. Mi az irányítást vállaljuk, a megvalósítás a helyiektől függ. Egyelőre harminc projektjavaslatunk van, majd elválik, ebből hányat fogadnak el – mondta az igazgató.

– Van-e politikai színezete az egy éve alakult intézmény tevékenységének? 

– Egy ilyen nagy méretű tevékenységet nem lehet politikai szimpátiák mentén feldarabolni. A lényeg mindenekfölött a komolyság, a színvonalas, minőségi munka. A fórumsorozat és a választások időpontja véletlenszerű egybeesés – mondta a kutatóintézet igazgatója.