Ismét terítéken az autópálya ügye

Csütörtökön nyílt szemináriumot szervezett Nyárádszeredában a marosvásárhelyi Milvus Csoport madártani és természetvédelmi egyesület a Nyárád és Kis-Küküllő térségei érintett feleinek bevonásával. A téma a közúti infrastruktúra természetbarát fejlesztése volt, így a Marosvásárhely–Jászvásár autópálya ügye is elkerülhetetlenül napirendre került.

A Milvus Csoport csütörtökön indította útjára két és fél éves új projektjét, amelynek neve Transgreen – Integrált közlekedés és zöld infrastruktúra tervezése a Kárpát-medencében a természet és az ember javára. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap által támogatott nemzetközi projektben osztrák, cseh, lengyel, magyar, szlovák és román civil szervezetek és állami intézmények vesznek részt, hazánkból a szállításügyi és környezetvédelmi minisztériumok stratégiai partnerei a projektnek, amelynek céljait és tevékenységeit Sós Tibor projektmenedzser mutatta be, ezek legfontosabbika az, hogy a Kárpát-medence infrastruktúra-fejlesztései minél természetbarátabb módon valósuljanak meg. Mivel térségünkben a közeljövőben a Marosvásárhely–Jászvásár autópálya megépítése lenne az egyik nagy beruházás, a Milvus különösen fontosnak tartja a pálya nyomvonalán elhelyezkedő települések érintettjeinek bevonását a folyamatba.

A vásárhelyi szervezet medveprogramját vezető Domokos Csaba az elmúlt két év eredményeit mutatta be, amely időszakban a nagyragadozók életterét és vándorlásuk útvonalait tanulmányozták. A tervezett autópálya két természetvédelmi területet vág át, illetve az itt élő medvék vándorlási területeit is. A szervezetnek nem célja a beruházás akadályozása, viszont szeretné elérni, hogy a vadak átvonulására biztosítsanak úgynevezett zöld folyosókat, továbbá egyes helyeken olyan kerítéseket építsenek a nyomvonal mentén, amelyen a medve és szarvas nem tud átjutni, hisz az autópályára való bejutásuk az állatok és az utazók számára egyaránt végzetes lehet. Marius Nistorescu környezetvédelmi tanácsadó pozitív európai példákat hozott fel annak bizonyítására, hogy a környezetvédelmi érdekek nem jelentenek akadályt egy ilyen beruházásnál, és léteznek megoldások az egészséges kompromisszumra.

 

Mit kell tudni az autópályáról?

Románia közlekedési mestertervét a szállításügyi minisztérium munkatársa, Mădălina Teodor ismertette a jelenlevőkkel. A Marosvásárhely–Jászvásár–Ungheni autópálya a 3. számú európai közlekedési folyosó része lenne, 31 ezer jármű venné igénybe és 42 százalékkal csökkentené az utazási időt. Marius Ţăran, a Közúti Infrastruktúra-kezelő Országos Társaság (CNAIR) munkatársa szerint 2007-ben elkészült a pálya előtanulmánya, 2010-ben a megvalósíthatósági tanulmánya, de ez utóbbit több helyen is javítani kellett azóta. A pálya három szakaszból áll, a Németvásár (Târgu Neamţ) és Ungheni közötti szakaszt 2017–2021 között építenék meg, míg a Marosvásárhely–Gyergyóditró–Németvásár közöttit csak 2021 és 2030 között. A hegyvidék (Keleti-Kárpátok) miatt az autópálya megépítése igencsak költséges, akár hatmilliárd euróba is kerülhet, síkvidéken 8-10, hegyvidéken 25-30 millió euróba is kerülhet egy kilométer út, a hely magasságától és domborzatától függően a kétoldali kerítések közötti távolság 40-150 méter között lehet majd – mindezeket már Iulian Pană tervező ismertette, aki elmondta: a pálya megyénkben Lukafalva térségében csatlakozna az észak-erdélyi autópályához, a Vécke-csatorna bal oldalán haladna fel a Nyárád mellékén, Nyárádmagyarós községben térne át a Kis-Küküllő vidékére, Szovátát (itt épülne egy csatlakozási pont) délen érintve vonulna át Hargita megyébe. Backamadaras mellett pihenőparkolót, Sóvárad közelében szolgáltatási pontot (töltőállomás, étterem, mosdók, szerviz) építenének ki. Mivel a helyi közösségek megkérdőjelezték a pálya hasznosságát olyan körülmények között, hogy a Nyárádmentén nem szerepelt benne le- és felhajtási pont, az igényeket figyelembe véve utólag módosítottak a terven, így Nyárádszereda mellett lesz egy csatlakozási pont, illetve megpróbálják kikerülni és nem átszelni a kisvárost.

 

Jó is, nem is

Nyárádszereda polgármestere, Tóth Sándor úgy véli, ez az autópálya akkor lehet jó projekt, ha mentalitásváltás következik be, mert ma az európai és hazai törvényeknek való megfelelés és a medvék védelme fontosabb, mint az ember, a közösségek érdeke. Amikor ez a sorrrend megfordul, akkor beszélhetünk ilyen beruházásokról. Számára két dolog elfogadhatatlan jelenleg: az egyik az, hogy nem szerepelt csatlakozási pont a Nyárádmentén. Ha Szereda mellett megépül a le- és felhajtó rész, akkor a jeddi, ákosfalvi és csíkfalvi megyei utak irányából is megközelíthető lesz a pálya egy, a Székelytompa mellett építendő körforgalom révén. A másik gond az, hogy a nyomvonal Szeredában a szentannai városrészt kettévágná, emellett lakóházakat kellene lebontani. Azt javasolná, hogy Nyárádgálfalva és Szereda közigazgatási határán a pálya vegyen egy enyhe kanyart, és Demeterfalvát és Szentannát kikerülve a Varga-dombon át térjen vissza Székelybere határába. Ha a települést kikerülik és csatlakozási pontot is építenek, Szereda támogatni fogja a pálya tervét, ellenkező esetben viszont mindenhol keresztbe fog tenni annak – jelentette ki lapunknak a város polgármestere.

Szovátának mindenképp fejlődést fog hozni az autópálya, a vidék többi részének kevésbé – véli Dósa Sándor, a Kis-Küküllő Térségi Társulás elnöke, aki Kibéd polgármestereként elismeri, hogy nekik sok hasznuk nem lesz belőle, hisz két alagút és három felüljáró vezeti majd át az utat a Sóváraddal való közös határon. Sóvárad polgármestere sem örül a tervnek. Biró Csaba elmondta: a falu egyik mellékutcáját (amely egyben megyei út is) átszelné az autópálya, ott is házakat kellene lebontani, ezért ő is egy, a szeredaihoz hasonló enyhe kerülőt látna szívesen a projektben.