Három centiméternyi autópálya épült lakosonként a rendszerváltás óta
Romániában lakosonként alig három centiméternyi autópálya épült 1989 óta, háromszor kevesebb, mint Bulgáriában és hatszor kevesebb, mint Magyarországon – derült ki a România Liberă című konzervatív lap internetes kiadásában hétfőn közzétett elemzésből.
Romániában lakosonként alig három centiméternyi autópálya épült 1989 óta, háromszor kevesebb, mint Bulgáriában és hatszor kevesebb, mint Magyarországon – derült ki a România Liberă című konzervatív lap internetes kiadásában hétfőn közzétett elemzésből.
Az országban 730 kilométernyi autópályán lehet közlekedni, ebből 570 kilométer épült a rendszerváltás óta eltelt több mint negyed évszázadban mintegy 14 milliárd lejes költséggel. Az ország állandó lakossága a legutóbbi népszámlálás szerint 19 millióra csökkent, ebből a lap azt is kiszámolta, hogy minden lakos 736 lejt fizetett – az újonnan megemelt minimálbér felét – a rá eső három centiméternyi autópályára.
Románia – az utolsó előtti helyen álló Bulgáriától is messze leszakadva – sereghajtó az Európai Unióban a lakosságarányos autópálya-hálózat hossza tekintetében. Románia lakosonként 3,8 centiméternyi gyorsforgalmi úttal rendelkezik, míg a szomszédos Bulgária 8,5 centiméterrel.
A lap által közölt összehasonlító táblázat szerint Magyarország az egy lakosra jutó 18,2 centiméternyi autópályával Franciaországot (17,2 cm) és Németországot (15,6 cm) is megelőzi és alig marad el Ausztriától (19,7 cm). A táblázat élén Spanyolország (32,3 cm) és Horvátország (31,4 cm) áll.
A România Liberă szerint az a kevés gyorsforgalmi út, ami mégis megépült Romániában, jóval drágább volt, mint az uniós átlag, annak ellenére, hogy egyes szakaszok meglehetősen kétes minőségűek. Erre a legjobb példa az a 22 kilométeres, 2014-ben átadott Szeben megyei sztrádaszakasz, amelyet néhány hónap múltán több mint egy évig lezártak, hogy egy megrepedezett több száz méternyi részét az alapozástól kezdve teljesen újjáépítsék – emlékeztetett a lap.
Románia legdrágább autópályájának, az észak-erdélyi sztrádának az amerikai Bechtel által épített, Kolozsvárt elkerülő 52 kilométeres szakasza bizonyult, amelyért Románia – az előnytelen szerződés, az állami finanszírozás akadozása és az építőtelepek sorozatos lezárása és újranyitása miatt – több mint 1,3 milliárd eurót fizetett ki. A Bechtel-sztárda minden kilométere 25 millió eurójába került az országnak, hiszen erre az építkezésre Románia nem vehetett igénybe uniós támogatást. (MTI)
