hétfő, október 23, 2017

Alfa és Omega

Ughy Levente szoborkiállítása

Három év után újra jelentkezik a marosvásárhelyi műkedvelők előtt a helybeli Ughy Levente iparművész, aki ezúttal totemhez hasonló szobrokat állít ki február 25-étől a várban, a Maros Megyei Múzeum kiállítótermében. 2013-ban ugyancsak a várban az akkor még működő Múzeum kávéház adott otthont különleges formájú alkotásainak. A művész megosztotta gondolatait a Népújság olvasóival a készülő tárlatról.  

A kiállítás címe – Alfa és Omega – a kezdetet és véget szimbolizáló két görög betű. Nem véletlenül, ugyanis a kiállítótérben 12 szobor lesz. Mindegyik  egy-egy történetet mesél el különleges stílusban kifaragott figuráival. Ughy Levente úgy ötvözi a magyar őselemeket, hogy azok akár egyetemesek is lehetnek. Ezeket szentként, totemként tisztelték a természetközeli törzsek, és így lényegültek át és őrződtek meg a mai napig a népművészetben, a folklórban. Ughy Levente sajátos, egyéni és egyedi módon ötvözi ezeket az elemeket és öltözteti fel velük szobrait. A tizenkét szobor elhelyezése is szimbolikus, az év hónapjainak jelképei, az élet ciklikusságának jelzői. A tárlatot az Ecce homo című nyitja, amely utalás arra, hogy a szobrokban az alkotó önmagát keresi, ugyanakkor azon igyekszik, hogy tükröt állítson embertársainak. Majd következik a Jezebel – a férfit gyengévé, a nőt erőssé tevő szellem ábrázolása –, testi, szellemi megkettőződött énképünk szobra. Aztán a Homo homini lupus – az emberfarkas, amely nemcsak a népszerű horrorfilmfigurát, a vérfarkast jeleníti meg, hanem azt az őserőt jelképezi, amely minden emberben megtalálható, s amely alkotásra, a homót faberre, munkára ösztönzi. A Meghasonulás-idióták, a Báj, a Forrás  címek beszédesek, nemcsak az emberi jellemre utalnak, hanem akár fába vésett világnézetet, szemléletet is sugallhatnak. 

A hetedik szobor a kiállítás címadó alkotása, az Alfa és Omega, a hét csillag titka János mennyei jelenések könyvéből, állítja a szerző, aki bevallja, ez az első szobor, ami szövegolvasat után készült. Csillagképek ábrázolása jelenik meg a szobron, fent az oroszlán, lent a vízöntő, baloldalt a sas, jobboldalt pedig a bika. Ezek akár ősi totemállatok, istenségek is lehetnek, de a keresztény világban a négy evangélistát is szokták így ábrázolni (Máté angyal-vízöntő, Márk oroszlán, Lukács bika, János sas).  A szobor talapzatánál megjelenik hét tulipán, a hét gyülekezet angyala, a hét csillag, a hét nap megtestesítője a maga különálló, de a szobor többi eleméhez is kötődő szimbólumával. Ki-ki maga döntse el, hogy ebből az alkotásból mit hámoz ki. A nyolcadik szobor mai világunk tükörképe. Címe: A béke, amelyen megjelenik a sárkány, a fenevad, azok a hamis próféták, akik békét hirdetnek ugyan, de „békák jönnek ki a szájukon”. A sárkány váltópárja a mérleg, amely ott van Justitia istennő kezében is. De a mérleg akár az elüzletiesedett világhoz is kötődhet, amelytől mindannyian függünk, az olajárak nemzetközi alakulásától, a konszernek által diktált világpiaci helyzettől. S mindezt árasztja felénk korunk hamis prófétája, a „doboz üzenőgép”, a televízió.

A kilencedik szobor a Nagy parázna, ami a Jelenések könyvében  a „nagy várost” jelképezi. S ha mindezt időparabolába helyezzük,  könnyű arra következtetni, hogy korunk nagyvárosi létformájának milyen erkölcskárosító hatása van. S mindez talán egy kicsit kötődik ahhoz a „békéhez”, amit a korábbi alkotás hirdet. Majd megjelenik a Tengely – az Axis mundi –, a világot egyensúlyban tartó csillagképek, a halak, majd a szűz – az ökumené, az általános, az ártatlanság jelképe. 

A végén pedig ott van a Fehér lovassereg és az Igazságosztó. Kinek van joga, erkölcsi tisztasága arra, hogy igazságot tegyen ebben a megzavart, megbolondult világban? – teszi fel a kérdést Ughy Levente a szobor kapcsán. Talán maga Jézus, aki visszatérhet fehér lovon? Úgy tartják – mondja az alkotó, hogy a Nyilas (szobrán a ló) csillagképen keresztül a Tejút központjából egyenesen a földre száll a teremtő energia. Ez lehet a megújulás is, de hozhat halált is számunkra, ha nem  viszonyulunk hozzá megfelelőképpen – mondja az alkotó.  

Az izgalmasnak ígérkező kiállítás  február 25-én, szerdán 17 órakor nyílik. Március 23-ig keddtől péntekig 9-16,  hétvégeken 9-14 óra között látogatható.